Borultak a tervek
A decemberi 4,6%-ról 5,5%-ra gyorsult januárban a magyarországi infláció. Az adatok magasabbak voltak az előrejelzésünknél (4,9%) és a piaci konszenzusnál (4,8%-4,9%) - kezdik elemzésüket az OTP Bank szakemberei. Ez a mértékű különbség az előrejelzésekhez képest még annak fényében is jelentős az elemzők szerint, hogy a az év eleje az év egyik legfontosabb átárazási időszaka, így a január-februári adatokat mindig nagyobb bizonytalansággal lehet becsülni, mint a többi hónapot. Azt is megemlítették, hogy az év eleji közvetett adóemelések (jövedékiadó-emelések a üzemanyagok, dohányáruk és alkoholtartalmú italok adóemelése) további bizonytalanságot eredményeztek.
Külön felhívták a figyelmet arra is, hogy a jövedékiadó-hatás mértékének becslése azért nehéz, mert a kiskereskedők hajlamosak felhalmozni a korábbi készleteket, alacsonyabb jövedéki adótartalommal, így az is lehet, hogy az adóemelés hatása csak több hónap után lesz teljes egészében érezhető. Mindezeken felül a pénzügyi tranzakciós adó inflációs hatása, amelyet már 2024-ben megemeltek, és amelynek áthárítását több pénzügyi intézmény januárban bejelentette, tovább növelte a bizonytalanságot.
Megemlítik azt is, hogy a meglepően magas inflációs adat alapvetően két megszokott tényezőre vezethető vissza: a távközlési szolgáltatások árai 9,9%-kal ugrottak meg januárban, annak ellenére, hogy a jellemzően átárazási időszak ebben a szegmensben a március-április, a másik tényező a földgáz 3,7%-os hó/hó növekedése. Mindez azért érdekes, mert a szabályozott, rezsicsökkentett árakban nem volt változás, viszont januárban (amely hidegebb volt, mint a korábbi hónapokban) növekedett a gázfogyasztás, így a bizonyos fogyasztási szint felett életbe lépő magasabb lakossági piaci árba többen csúszhattak bele, ami így áremelkedést hozott a gáz tekintetében.
A számos egyszeri és nehezen számszerűsíthető hatás mellett
az infláció alapját képező mutatók is egyértelműen kedvezőtlenek voltak
- mutatnak rá az OTP Bank elemző, akik szerint a mögöttes inflációs mutatók javulása már egyértelműen megállt, és 2024 második felében megfordult.
Mi várható most?
A közgazdászok a részletes inflációs adatok alapján arra a következtetésre jutottak:
veszélyes koktél keveredett, inflációs szempontból.
Ennek kapcsán az inflációs kilátásokról értekeznek. "Közvetlenül az év eleji átárazást megelőzően a forint tartósan a 410-es szint felett ragadt az euróval szemben, a gázárak az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedtek, és közben számos esetben emelkedtek az adóterhek. Ennek következtében az inflációs várakozások szinte minden ágazatban emelkedni kezdtek" - írták. "Ehhez párosult, hogy az élelmiszer-infláció (ami az infláció tétel, amelyet a háztartások a legközvetlenebbül éreznek) is felpörgött az év elején, van egy olyan veszélye, hogy az inflációs várakozások tovább emelkednek, ami már most sem áll összhangban a a 3%-os inflációs célnak" - teszik hozzá.
Az inflációs várakozásokról részletesen írtunk tegnapi cikkünkben is:
Mindezek alapján megemelték az idei évre vonatkozó inflációs prognózisukat az elemzők: a 2025-ös infláció valahol 5% és 5,5% között lesz (pontbecslés: 5,2%).
Véleményünk szerint a januári infláció az emelkedő inflációs várakozásokkal együtt szigorú monetáris kondíciókat követel egy hosszabb időre, ami azt jelenti, hogy idén nincs helye kamatcsökkentésnek.
Hasonló következtetésre jutottunk alábbi cikkünkben, bemutatva azt, hogy a kamatcsökkentések piaci kiárazódása tegnap megkezdődött:
Mások is léptek
Nem az OTP elemzői voltak az egyetlenek, akik a friss inflációs adat miatt megemelték várakozásukat.
A meglepően magas januári inflációs adat után több elemző is felfelé módosította az idei évre vonatkozó előrejelzését. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a Portfolio-nak azt mondta, hogy éves átlagban 4,8% lehet az infláció, miközben eddig (a januári adat megjelenése előtt) 4,1%-ot prognosztizált. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint középtávon a kormányzat gazdaságélénkítő (jelentősen fogyasztást fokozó) programja az infláció beragadását vetíti előre a 4-5,5%-os sávba az idei évre, így az éves átlagos infláció 4,5-5% között alakulhat 2025-ben.
Mindeközben a lakosság inflációs várakozása és a vállalatok áremelési szándékai alapján is úgy látszik, hogy magas lesz az infláció idén. Vagyis úgy tűnik, egyre távolabb kerülnek a gazdasági folyamatok és az elemzői várakozások a kormány céljától. A kabinet ugyanis a 2024-es 3,7%-os infláció után 2025-ben 3,2%-os pénzromlást vár egyelőre.
Nem csoda, hogy a kormány lépéseket szeretne tenni az infláció leszorításáért. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn jelezte, hogy a kabinet újra az élelmiszerárak befagyasztásán gondolkodik. A korábbi árstopok tapasztalatai alapján azonban a nagy láncok végül beépítik más (nem árstopos) termékek árába a veszteséget.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén az inflációs helyzetről és kilátásokról beszélt a Portolio legutóbbi Checklist adásában.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
