Bár a várakozási idő az összes várólistát figyelembe véve 5 év alatt 61 napról 40 napra csökkent, egy térdprotézis-operációra átlagosan még mindig 368, egy csípőprotézisre pedig 304 napot kell várni. Éppen ezért egyre gyakoribb, hogy már a "kispénzű betegek" is a magánkórházak felé fordulnak, aminek következtében ott is megjelentek a várólisták.
Egyáltalán nem hungarikum
Ez a jelenség ugyanakkor nem csak a magyar rendszer sajátja:"Egy csípőprotézis műtétre Kanadában fél évet kell várnia a betegnek, az USA-ban és Izraelben is legalább három hónapot, Spanyolországban és Írországban szintén, de Norvégiában is két és felet"
- mondta a Portfolio-nak Dr. Kertész Mihály, a nemzetközi orvoskereső platformra, a Doklist.com - ra épülő Etheal operációs rendszer egyik megálmodója.Nem csak fogorvoshoz jönnek Magyarországra Tavaly nyáron egy magyar magánszolgáltató, a Duna Medical Center kötött megállapodást a külföldi ellátást szervező brit céggel, a OperationsAbroadWorldwide-dal, aminek keretében a nagy-britanniai társadalombiztosítás terhére, de Magyarországon kezelnék azokat a briteket, akik hazájukban nem akarják kivárni az elfogadhatatlanul hosszú várólistákat. Az utóbbi négy évben ugyanis Angliában megháromszorozódott azoknak a betegeknek a száma, akik több mint 6 hónapot várnak műtétre, idén pedig a rutin beavatkozások tekintetében az évtized leghosszabb várólistáját regisztrálta a National Health Service (NHS) England - idén júniusban közel 4 millióan vártak műtétre-áll a magán egészségügyi intézmény közleményében.
Sok országban - ahol az alapellátáson túl számos szakrendelés esetében nincsen állami ellátás - nem meglepő, hogy széles tömegek hajlandók a világ másik végére is elutazni, hogy faragjanak egy elkerülhetetlen műtét költségeiből."Amíg egy csípőprotézis műtét átlagosan 55 ezer dollár az Egyesült Államokban, addig ugyanazt megcsinálják 7 ezer dollárból Thaiföldön, ahol a beavatkozások ára jellemzően 30 százaléka az USA-beli áraknak. Ahol nagyon fejlett a szociális ellátási rendszer - mint például Norvégiában - ott is hajtja az orvosi turizmust, hogy az állam a norvég ellátás árát téríti meg a páciensnek, akkor is, ha azt ötöd annyiért Bulgáriában végzik el. Így az utazás és minden egyéb költség kifizetése után is az összeg durván fele a páciens zsebében marad"
- mondta Kertész.![Az egész világon küzdenek a kórházi várólistákkal: magyar cég oldhatja meg a problémát](http://www.portfolio.hu/img/upload/2018/01/old_traveler.jpg)
Egy robbanás előtt álló iparágat tennének új digitális alapokra
A Deloitte adatai szerint a globális egészségügyi kiadások 300 milliárd dollárral nőnek évente, 2020-ra pedig elérik a 8700 milliárdot. Ebből az egyik legdinamikusabban növekvő szektor az orvosi turizmus, ami a VISA és az Oxford Economics tanácsadó cég által készült felmérés szerint jelenleg 45,5 és 72 milliárd dollár közötti piac, évi 25 százalékos növekedéssel.![Az egész világon küzdenek a kórházi várólistákkal: magyar cég oldhatja meg a problémát](http://www.portfolio.hu/img/upload/2018/01/orvosi_turizmus.jpg)
Kertész szerint az orvosi turizmus piacán most zajlik le ugyanaz, ami a 2000-es évek második felében a turizmusban - a magas jutalékkal dolgozó ügynökségek helyett az emberek saját kezükbe vehetik a szervezést az online összehasonlító oldalakkal. Azonban amíg egy booking.com-os foglalás után, ha nem elégedett az ember, akkor ír egy negatív értékelést és átmegy egy másik szállásra, addig egy plasztikai operáció esetében nem ilyen egyszerű a helyzet.
Beszéltem egy kanadai plasztikai sebésszel, aki nem rajongott az orvosi turizmusért. Az ő tapasztalata az, hogy a kanadaiak tömegével mennek Mexikóba plasztikai beavatkozásokra, mert ott azt jóval olcsóbban megkapják, majd a félre sikerült operációkkal őt keresik fel és követelik, hogy hozza helyre a hibákat. Sikerült megértetni vele, hogy a mi célunk pont az, hogy transzparenciát vigyünk a rendszerbe, ahol a minőségi ellátást a pozitív értékelések, és visszacsatolások szavatolják
- tette hozzá a marketing mellett állatorvosi végzettséggel is rendelkező Kertész.Az orvosi szolgáltatásokat összehasonlító Doklist.com-ot, amely segítségével megtalálhatók a különböző területek specialistái, négy évvel ezelőtt hozta létre Tábori Viktorral. Negyvenezer orvost listáztak, mára az oldal évi 2,5 millió látogatót hoz, a gyorsabb növekedés érdekében pedig ingyenessé tették a regisztrációt az orvosok számára. "Azt láttuk, hogy a legnagyobb versenytársunknál, az amerikai Zocdoc-nál, ahol az orvosok havi díjat fizetnek a profiljukért, éves szinten 50 százalékos a lemorzsolódás, ezért úgy döntöttünk, hogy mi inkább a közvetített páciensek után kérünk jutalékot" - mondta az üzleti modellről a cégalapító.
![Az egész világon küzdenek a kórházi várólistákkal: magyar cég oldhatja meg a problémát](http://www.portfolio.hu/img/upload/2018/01/tabori_kertesz.png)
Blokkláncra költöztek
Az említett versenytársak 300 dollár körüli havidíjat szednek az orvosoktól, hogy megjelentessék azok profilját oldalukon és komoly sales-es csapatot tartanak fel, akik havonta győzködik őket a díj befizetésére. Ha pedig ezt nem teszik, akkor az addig kemény munkával megszerzett értékeléseikkel együtt törlik a profiljukat.Az ír WhatClinic.com egy sokkal szofisztikáltabb módszert talált ki: amikor a felhasználó kiválasztja a számára megfelelő orvosi szolgáltatást, a rendszer feldob neki még négy olyan klinikát, amely ugyanazt a szolgáltatást, hasonló minőségben nyújtja, és egy kattintással árajánlatot tud kérni tőlük. Ha kattint, elküldik az adatait a klinikáknak, akiktől a WhatClinic 10-10 dolláros jutalékot von le, vagyis egy páciens közvetítésén 40 dollárt keresnek (Feltételezve, hogy az eredetileg választott szolgáltatás ingyenes, mert a találatok között az állami és magánkórházak ajánlatai vegyesen szerepelnek.)
"A blockchain-rendszernek köszönhetően válnak decentralizálttá az értékelések, de egy másik nagyon fontos előny, hogy a globális terjeszkedés során nem kell majd minden egyes országban bankszámlát nyitnunk, és a jogi szabályozásokkal bajlódnunk, hogy pénzt tudjunk fogadni és kifizetni"
- árulták el az alapítók. Ez a felhasználók és a jutalékot fizető orvosok szempontjából nem okoz semmilyen komplikációt, ők a saját valutájukban fizethetnek, amit a rendszer automatikusan HEAL tokenekre vált.Nemcsak költeni, keresni is lehet a tokeneket
A kripto-lázat meglovagolva a cég már a terjeszkedéshez szükséges tőkét is ennek megfelelően gyűjti. Tavaly december 15-én sikerrel zárult az Etheal által indított ICO (Initial Coin Offering) előértékesítési köre, amellyel háromszor annyi - 150 millió forintnyi - ethert sikerült összegyűjteniük, mint amennyit minimális célként kitűztek. Itt a hagyományos papír alapú szerződés helyett, egy teljesen automata és átlátható okosszerződés (a blokkláncon futó programkód) fogadja a beérkező kripto valutát, és cserébe HEAL tokeneket ír jóvá a támogatók digitális számláján. A normál értékesítés márciusban indul, ahol egy etherért ezer HEAL tokent kapnak a befektetők.Kertészék az egyik legnagyobb versenyelőnyüket a mikroösztönzésben látják: fizetnek a felhasználóknak az értékes visszajelzésekért. A rendszer hitelességét ugyanis a blockchain mellett az értékelések adják, amik gyakran elmaradnak. Ezért az Etheal egy népszerű blog ötletét vette alapul, ahol a tartalomgyártókat annak megfelelően jutalmazzák, hogy mennyi lájkot és megtekintést kapnak a cikkeik, ezzel is ösztönözve a minőségi tartalomgyártást.
"Aki ír egy értékelést, amit mások lájkolnak vagy felszavaznak - tehát értékes, releváns - akkor annak adunk néhány tokent. Nyilván minél több hasznos információ van benne, annál több szavazatot kaphat, így érdekeltté válik a rendszer építésében" - mutatott rá Kertész, aki jelenleg az általuk megálmodott ökoszisztémát népszerűsíti olyan konferenciákon, mint a Las Vegas-i CES, ahol az Etheal-lel második helyezett lett az ICO pitch versenyen.
Ahogy az ott tartott előadásból is kiderül, már most kialakultak az orvosi turizmusnak olyan célországai, csomópontjai, ahol egy-egy területre specializálódtak. Ilyen Magyarország, az évi 300 millió dolláros - 75 milliárd forintos - forgalmú fogászati kezeléseivel, vagy Thaiföld, ahol évente 4,7 milliárd dollárt hagynak a jellemzően ausztrál, amerikai és japán páciensek egészségügyi kezelésekért. Dél-Koreába pedig a Golf-öbölből özönlenek a különböző átültetéses sebészeti beavatkozásokra, évi 760 millió dollárért.
![Az egész világon küzdenek a kórházi várólistákkal: magyar cég oldhatja meg a problémát](http://www.portfolio.hu/img/upload/2018/01/thaifold_orvos.jpg)
A praxisukat évtizedek alatt felépítő, jól kereső orvosokat kevésbé motiválja a forgalomnövekedésből származó pluszhaszon kiaknázása, így ez olyan magánkézben lévő klinikáknál csapódik le, amelyeket jellemzően üzletemberek vezetnek, akik a páciensek számának növekedésében nem terhet, hanem skálázódási lehetőséget látnak
- értékelte Kertész. Ez a folyamat pedig végső soron a globális várólisták csökkenését hozhatja magával.