2020 lesz a fordulat éve az autózásban

Portfolio: Először az automatizált parkolási rendszerek jelentek meg, mint olyan vezetőt segítő extrák, amik az autó irányításába - kormányzásába - közvetlenül is beavatkoztak. Ezek kis sebesség mellett működtek, ami több időt - és kevesebb megtett távolságot - engedélyezett a megfelelő döntések meghozatalára, végrehajtására. Nem egész tíz esztendő alatt az önálló manőverek közbeni sebesség megsokszorozódott, autópálya tempónál is működik a sávtartás, tehát magától kanyarodik a jármű. Ehhez azonban kellő "előrelátásra", optikai érzékelésre, a jól látható jelekre - csíkokra - van szüksége. De olyan autót, ami sávváltásra, előzésre is magától lett volna képes, sokáig nem lehetett kapni, 2015-ben jelent meg az első ilyen, és 2016-ban követi a második. Miért kellett erre ennyit várni?

Keszte Róbert: Ahhoz, hogy egy gép - jelen esetben egy autó - önálló manőverre legyen képes, egyfajta jövőbelátás szükséges. Az ehhez kellő információkat jelenleg saját maga gyűjti össze, ultrahangos, radaros érzékelők, 2- és 3D kamerák segítségével, de a legrégebbi vezetőt segítő elektronika, az ABS jeladóiból is. Ezeket egészítik ki a térképrendszerek adatai, melyek a nem csak a navigációs rendszerek képernyőjén is látható adatokat tartalmazzák, hanem egyéb topográfiai információkat is. Mindezek alapján lehet pontosan meghatározni, hogy adott pillanatban hol tartózkodik a jármű. A manőverezéshez azt is "tudnia" kell, hogy a végrehajtás során, illetve után hol lesz, illetve ott mi lesz, miközben akár 100 km/h-nál is nagyobb sebességgel, tehát másodpercenként 36 méternél többet is megtesz. A térképadatok valódi naprakészségét majd a felhő alapú rendszerek tudják biztosítani, amikből nem csak kiolvas az adott jármű, hanem fel is tölt, a hozzá hasonló többivel együtt. Technikailag - hardver szinten - tehát már évek óta rendelkezésre állt minden, ami a sávváltáshoz is szükséges, de a dolog szoftver oldala, az algoritmusok hosszú ideig tartó fejlesztést és tesztelést igényeltek. Mostanra jutottak el odáig a beszállítók és az autógyártók - akik az akár különböző beszállítóktól érkező részegységek végső összehangolását végzik -, hogy a nagyközönség számára, valós forgalmi körülmények közepette is hozzáférhetővé váljon a rendszer.

Már évek óta elérhetőek - ma már az alsó-középkategóriás modellekben is megtalálhatóak - a vészfékező rendszerek, amik megelőzik a járművek összeütközését - ráfutását - alacsony sebesség mellett. Ugyanígy elérhetőek a parkolás asszisztensek, de ezek csak kormányoznak, nem állítják meg az autót, ha pl. a radar akadályt jelez, fékezni most is az embernek kell, "csak" a kormányt tekeri a gép. Hirtelen felbukkanó akadályt kikerülni viszont még nem tud egyetlen - sorozatgyártású - autó sem. Ez miért van?

A parkolás tekintetében megint csak az autógyártókon múlik, hogy ők mit rendelnek a beszállítóktól. A Continental fejleszt és gyárt minden ehhez szükséges elemet, így állíthatom, működőképes lenne a parkolás közben magától megálló autó, de az autógyártók valamiért ezt még nem tartják fontosnak. Mi és a többi beszállító is azt készíti, amit tőle megrendelnek. Ami a kikerülést illeti, ott is - a sávváltáshoz hasonlóan - a "jövőbelátás" képességére van szükség, hogy "lássa, tudja" egy autó, merre nyílik menekülési út. Nem könnyű még az embernek sem eldöntenie, hogy a másik járművet, vagy az árkot, oszlopot, fát "válassza", nemhogy egy gépet úgy beprogramozni, hogy ezt megtegye. Ahhoz, hogy ez a valóságban is elérhető legyen, még legalább 5 évnek kell eltelnie.

A városi közlekedésnél maradva, sok olyan szituáció alakul ki nap mint nap, amiben egy gép nehezen tud dönteni. Ilyen pl. egy egyenrangú útkereszteződés, amiben jobbról érkezik egy ember a kerékpárjával. Hogyan tudja megkülönböztetni az autó, hogy a kerékpáron ül az illető, és így elsőbbséget kell adnia a számára, vagy tolja, tehát gyalogos, és így nem kell elengednie, mert pl. nem is akar átmenni az út túloldalára.

Az ilyen szituációkban az önvezető autók megállnak. Egy számukra nem értelmezhető, de valamilyen cselekvést igénylő helyzetben ma is és egy jó darabig a jövőben is a megállást fogják választani az autók azzal a kitétellel, hogy át is adják a döntés jogát, illetve a helyes manőver végrehajtásának a feladatát az embernek. Hosszabb távon, hosszú évek múlva aztán pl. egy mobiltelefon, illetve az attól származó jelek, információk alapján már tud dönteni az autó is, hogy milyen közlekedési szituáció fog kialakulni akkor, amikor a kereszteződéshez ér, és abban mi lesz a helyes cselekvés.

Ez gyakorlatilag feltételezi azt, hogy az autók nem csak az általuk "látott", érzékelt környezet alapján döntenek, hanem a térképadatokhoz hasonlóan felhőből is kapnak információkat. Voltak kezdeményezések pl. V2V, stb., amiknek sok autógyártó is a résztvevője, de erről ma keveset tudni, hol is állnak a fejlesztések, mikorra várhatóak eredmények?

Több hasonló projekt fut párhozamosan a világban, többek között az említet V2V is, de az egyes fejlesztők önállóan is dolgoznak ilyen megoldásokon. A Continental cégcsoportnál is készül ilyen, ami először csak saját magával lesz képes a kommunikációra, tehát két - vagy több - olyan autó tud egymással információkat cserélni, amikben ugyanaz a rendszer működik. Amikor ezek volumene elér majd egy kritikus mennyiséget, akkor sok területnek kell együtt dolgoznia azért, hogy ezek egymással is kommunikálni tudjanak, és nem feltétlenül mérnöki feladat lesz ennek a megteremtése. A bármilyen szinten is önvezető autók - parkolás, sávtartás, sebesség- és távolságtartás, stb. - feletti uralom és felelősség ma kizárólag a vezetőé, ennek megváltoztatásához társadalmi, politikai döntések meghozatala is szükséges. Vannak olyan helyek a földön - pl. az Egyesült Államok bizonyos államai - amik jogi szabályozás terén is élen járnak ezen a téren, míg máshol egyelőre hallani sem akarnak a dologról. Ennek közös nevezőre hozása és ahogy a közlekedési szabályok is az alapelveket tekintve globálisan egyformák, ennek is azzá kell válnia.

Ön szerint mikor lehet arra számítani, hogy a részben önvezető autók, amik a forgalomban valóban emberi beavatkozás nélkül manővereznek, a mai villanyautó penetrációnál is gyakoribbak legyenek?

Véleményem szerint erre 10 év múlva sor kerülhet, és akkor már a korábban említett társadalmi jogi háttér megteremtése alól sem lehet kibúvót találni, a technológia ugyanis lehetővé fogja tenni az automatizált járművek használatát, amit csak egy darabig lehet adminisztratív módon "elfojtani".

• Címkék:
• cégautó,
• Vallalatok,
• önvezető autó,
• közlekedésbiztonság,
• autóvezetés,
• flotta