ifj. Chikán Attila.:Így van, most kaptuk meg az MNB jóváhagyását a benyújtott kérelmünkre, ami alapján a következő egy évben ismét 2 milliárd forint keretösszegig bocsáthatunk ki kötvényeket a kötvényprogram hatálya alatt. A forrásbevonás mögött alapvetően két tényezőt tudok említeni: egyrészt továbbra is kitartunk amellett, hogy a növekedésünket megfelelően diverzifikált finanszírozási struktúra mellett valósítsuk meg, másrészt pedig augusztusban lejár egy korábbi 570 millió forintos kötvénykibocsátásunk, amit a jelenlegi, kedvező kamatkörnyezetben érdemesnek látunk refinanszírozni.
Sok befektető van a piacon, akik keresik a vonzó befektetési sztorikat, de ilyenből jelenleg rendkívül kevés van a hazai piacon. Az elmúlt időszakban több helyről érkeztek olyan jelzések hozzánk, hogy a befektetők szívesen vennék, ha ismét nyújtanánk nekik ilyen lehetőséget, így a várakozásaink szerint a mostani kötvényprogramunk is hasonlóan népszerű és sikeres lesz, mint a korábbi.
A kötvényprogram keretében kibocsátandó kötvények nyilvános forgalomba hozatalának megszervezésével és lebonyolításával, mint forgalmazót és a kötvényekkel kapcsolatos banki szolgáltatások nyújtására, fizető bankként az OTP Bank Nyrt.-t bíztuk meg.
P.: Mikor és mekkora értékben tervezitek a kibocsátást?
C.A.: Most, hogy megkaptuk az engedélyt, az ilyenkor szokásos gyakorlatnak megfelelően road show-ra indulunk, hogy ténylegesen is felmérjük az általunk kínált konstrukcióra mutatkozó keresletet. Habár az engedély, akárcsak a korábbi programunknál, 2 milliárd forintos keretösszegre szól, most is inkább több ütemmel tervezünk, hogy a konzervatív finanszírozási politikánknak megfelelően elsősorban az aktuális projektjeinkhez vonjunk be forrást. Egyébként, ha vesszük a korábbi programunkat, akkor önmagában már az is jelzi, hogy továbbra is megfontolt lépésekben kívánunk haladni, hogy ismét csak 2 milliárd forintos keretösszegre kértük az engedélyt, pedig a 2011-es kötvényprogram óta mind az árbevétel, mind az EBITDA tekintetében jelentős növekedést mutatott fel az ALTEO.
A várakozásaink szerint az első ütem a road show lezárását követően, még a nyári szabadságolások megkezdése előtt valósulhat meg. Az összegről a befektetőkkel történő egyeztetéseket megelőzően nehéz konkrétan nyilatkozni, de jelen helyzetben az optimista énem azt mondja, hogy egy 1 - 1,2 milliárd forint körüli kibocsátással már nagyon elégedett lennék. Ebből az összegből már új projekteket is el tudunk indítani, ami a kötvénykibocsátásunknak kiemelt célkitűzése.
P.: Milyen projektekben gondolkodtok?
C.A.: Mi továbbra is azt mondjuk, hogy csak azzal foglalkozunk, amihez értünk, így aki az elmúlt években követte a társaságunk működését, azok számára nem fogunk komoly meglepetést okozni. Az ALTEO a kezdetektől fogva a decentralizált energiatermelésben érdekelt, ezt egészítették ki a villamosenergia-kereskedelmi és egyéb energiaszolgáltatási tevékenységek.
Szintén fontos elem a társaság stratégiájában, hogy alapvetően a megújuló energiaforrások kiaknázásában érdekelt, de ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos energiahordozókkal ne foglalkoznánk. A kisebb földgázos, hőt és villamosenergiát egyaránt termelni képes egységek szintén fontos elemei a portfóliónknak.
A METÁR vagy bármilyen más új zöldenergia-támogatási rendszer megjelenéséig továbbra is elsősorban az akvizíciókra fókuszálunk, ugyanis jelenleg ez az a terület, ahol nagyobb a mozgástér, több lehetőség között lehet válogatni.
Az elmúlt évek működésének megfelelően a jövőben is fokozatosan kívánjuk építeni a társaságot, és továbbra is csak olyan eszközök megvásárlásában vagyunk érdekeltek, amelyek illenek a stratégiánkba, és amelyeket képesek vagyunk nyereségesen üzemeltetni. Tehát csak azért nem fogunk megvásárolni valamit, mert éppen nagyon kedvező áron kínálják. Az egész cég a konzervatív, de dinamikus fejlődés alapelvére épül, így a jövőben sem leszünk "szerencsevadászok".
Ennél konkrétabbat ezzel összefüggésben jelen helyzetben nem tudok mondani, hiszen nem szeretném, ha bárki magára ismerne azok közül, akikkel éppen tárgyalásokat folytatunk. Az elmúlt években kikövezett úton haladunk tovább: évente 1-3 projektet szeretnénk megcsinálni, és ezekhez ütemezve hajtjuk végre a forrásbevonást is.
P.: Milyen kamatszintet vártok?
C.A.: Azt tudom mondani, hogy januárban volt egy zártkörű kötvény-kibocsátásunk. Akkor több mint 620 millió forintnyi hároméves futamidejű kötvényt értékesítettünk 7,65%-os fix kamatozás mellett, ami közel 5%-kal alacsonyabb kamatszintet jelent a 2012 januárjában ugyancsak zártkörben végrehajtott kötvénykibocsátásunk kamatszintjéhez képest. Ezzel a kamatszinttel nagyságrendileg a júniusi kibocsátáskor is elégedett lennék, hiszen ez tükrözi egyrészt a kedvező hozamkörnyezet kibocsátó számára adódó előnyeit, továbbá megjeleníti azt is, hogy a 2012 januári zártkörű kötvénykibocsátás idején tapasztalthoz képest mérséklődött az a kockázati felár, amit a befektetők az ALTEO kötvényektől elvárnak az irányadó, hasonló futamidejű állampapírok hozamszintje felett. Ráadásul mindezt úgy, hogy míg a legutóbbi zártkörű kibocsátás során csak két éves futamidőre tudtuk a kötvényt értékesíteni, idén januárban ez már hároméves futamidővel sikerült.
P.: Kikre fókuszáltok a mostani kibocsátásnál?
C.A.: Elsősorban az intézményi, nagybefektetői ügyfélkörre. Ahogy jeleztem a beszélgetés elején, igen komoly éhséget érzékelünk e szereplők részéről a jó befektetési sztorik iránt, így azzal számolunk, hogy ebben a szűkebb körben is sikeresen meg tudjuk valósítani az első ütemet. Természetesen a magánszemély befektetőket sem felejtjük el, egy későbbi ütemben akár ez a szegmens is a látókörbe kerülhet. Persze a privátbankokon, mint intézményi befektetőkön keresztül a mostani kibocsátásunkból is részesülhetnek a magánszemély befektetők, de -klasszikus "közvetlen értékesítéssel" mi most nem számolunk.
P.: Milyen futamidőben gondolkodtok?
C.A.: Három év. Energiavállalatként természetesen mi el tudnánk képzelni ennél hosszabb futamidőt is, hiszen ebben az iparágban a legtöbb beruházás ennél hosszabb megtérülési időt mutat, de a jelenlegi viszonyok között úgy látjuk, hogy a potenciális befektetői kör ezen az időtávon gondolkozik, illetve keres befektetési termékeket. Alkalmazkodunk ezekhez az igényekhez.
P.: Részvény oldalon is láttok ilyen "éhséget"? Még évekkel ezelőtt beszélgettünk veletek egy lehetséges IPO-ról, de azt követően erősen megváltozott a gazdasági, befektetői környezet. Most hogy látjátok ennek esélyét?
C.A.: A kezdetektől fogva azért vezettük be az ALTEO-t a BÉT-re, mert a terveink között szerepelt a részvénykibocsátás. Most úgy látjuk, hogy ez a téma ismét előtérbe kerülhet, egyre inkább növekvő esélyét látom egy sikeres részvénykibocsátásnak. 2012-ben egyébként már zárt körben történt tőkebevonás a társaságba, és ha marad ez a viszonylag kiegyensúlyozott légkör a világgazdaságban, akkor azt gondolom, hogy hamarosan lehetőség nyílhat az IPO-ra is. Most úgy látom, hogy normalizálódott a környezet, a forrásbevonás szempontjából a hitel a legolcsóbb, aztán jön a kötvény, majd a részvény, és a diverzifikált finanszírozási politikánkban mindhárommal számolunk. Most a kötvényprogramnál tartunk, így azt gondolom, hogy ha tartósnak bizonyul a jelenleg érzékelhető kedvező tőkepiaci környezet, akkor következő lépésként logikusan a részvénykibocsátás következhet.
P.: Ha már szóba kerültek a külső környezettel kapcsolatos kérdések, akkor érdekelne, hogy a választásokat követően mit vársz az előttünk álló négyéves ciklustól az energiaszektor számára?
C.A.: Az új ciklusban azt várom, hogy ritkulnak a drasztikus jellegű lépések, és inkább a finomhangolás időszaka következik. Nem tartom olyan súlyos kérdésnek az állami szerepvállalás erősödésének kérdését, egyértelműen vannak olyan területek, ahol az államnak meghatározó szerepe lehet. Sokkal fontosabbnak tartom ezzel szemben, hogy az állam tegye egyértelművé, hogy milyen szinten és formában kíván terjeszkedni, hogy ezáltal egyértelmű legyen a játéktér minden szereplő számára. Fontos, hogy ezek a folyamatok átláthatóan valósuljanak meg és a szabályozás diszkriminációmentes legyen. Én nem hiszek abban, hogy az ország energiaellátása egy gigavállalaton keresztül, egy budapesti központból gazdaságosan irányítható lehet, a versenynek igenis meghatározó szerepe van az energiaellátás területén is. Az elmúlt időszakban láthatóan kibillent az energiaipar a korábban megszokott egyensúlyi pontból, de egy hosszú távon valóban fenntartható energiaszektor működéséhez hamarosan meg kell találni egy új nyugvópontot, mert így a rendszer nem lesz fenntartható.
Szűkebben véve, az ALTEO szempontjából alapvetően bizakodva tekintek a jövőbe. Egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megszülethet a megújuló energiaforrások támogatását célzó új rendszer. Kormányzati politikusok is tettek erre vonatkozóan kijelentéseket a közelmúltban, illetve az uniós határidő is egyre inkább közeledik, muszáj lesz elindulni ebbe az irányba. Az elmúlt hetek ukrajnai konfliktusai szintén arra mutatnak rá, hogy sokkal több figyelmet kell fordítanunk az itthon elérhető energiaforrásokra. Ha elindul a hazai energetika ezen az úton, akkor hamarosan az eddiginél jóval nagyobb volumenben a zöld mezős beruházásaink is megindulhatnak. Ilyeneket az ALTEO ugyan már eddig is megvalósított és jelenleg is vizsgál, de az igazi beruházási boom-hoz az új hazai megújuló csomag megjelenése jelentős lökést adhat.