Blummer Tamás a Portfolio.hu Pénzügyi IT konferenciáján is részt vesz, ahol a Bitcoinról, mint a legújabb fizetési módszerek egyikéről is szó esik majd. Regisztráljon Ön is!
Portfolio.hu: Hogyan határozná meg, hogy mi is tulajdonképpen a Bitcoin?
Blummer Tamás: A Bitcoin két dolog, ami azonban összefolyik a köztudatban. Egyrészt egy technológia, másrészt pedig egy elszámolási egység. Ez két teljesen különböző dolog. A technológia az, ami létrehoz egy elszámoló egységet, ami viszont emiatt az újszerű technológia miatt érdekes. A bitcoin tehát nem egy másik second life Linden dollár, egy Amazon coin, vagy egy valaki által kibocsátott elektronikus token, hanem egy technológia, ami megoldott egy nagyon régi informatikai problémát. Méghozzá azt, hogy hogyan lehet egy központ nélküli, teljesen decentralizált hálózatban egy ennek ellenére garantáltan konzisztens adatbázist kezelni. Ennek az adatbázisnak a tartalma nem más, mint, számlák és tranzakciók, és ebben a főkönyvben az elszámolási egységeket Bitcoinnak hívják, ezt pedig mint egy pénznem is fel lehet fogni. Ez egy forradalmian új technológia. P.: Hol, és milyen szolgáltatások vagy áruk megvételére lehet használni a Bitcoint? B. T.: Már sok helyen elfogadják, de a hasznossága akkor jelentkezik igazán, amikor maga a termék is virtuális, vagyis az interneten keresztül szállítható. Ilyen esetben a régimódi fizetési módok nagyon elavultnak és lassúnak számítanak. Hogyan tudok pénzt átadni a hálózatban úgy, ahogyan információt adok át, közvetítők nélkül, bankok nélkül, lényegesen gyorsabban és olcsóbban? Erre alkalmas a Bitcoin. Például amikor eladok egy zenét, filmet, bármilyen olyan terméket, amely digitálisan azonnal átmegy a hálózaton, akkor teljesen természetes lenne ezt összekötni egy olyan fizetéssel, ami szintén azonnal átfut a hálózaton. Ez persze nem jelenti azt, hogy máshol nem lehet használni, a fodrászomat is már Bitcoinban fizetem, és sok más helyen is elfogadják. P.: Sokat hallani arról is, hogy mivel a Bitcoinnal név nélkül lehet fizetni, sokan illegális dolgokra, például pénzmosásra vagy drogokért való fizetésre használják. Erről mi a véleménye? B. T.: Nagyon fontos észrevenni, hogy ezek a vádak azokból az irányokból jönnek, akiknek érdekük a status quo fenntartása. A Bitcoin egy olyan technológia, amely nagyon veszélyes a bankrendszerre. Nyilvánvaló, hogy több készpénzt használnak pénzmosásra, mégsem szeretné senki sem betiltani a készpénzt. A Bitcoin anonimitása ráadásul egy választott anonimitás. A Bitcoin tranzakció nem tartalmazza, hogy ki hajtotta végre a tranzakciót, de ha én megmondom önnek, hogy mi az én Bitcoin címem, vagy egyáltalán fizetek önnek Bitcoinnal, már ismerni fog egy címet. Ezek után minden tranzakció, amelyik ezen a címen átfolyik, nyilvános. A Bitcoin hálózat ugyanis nem titkosít, a teljes tranzakciótörténet nyilvános. Ez létrehoz egy üvegzsebet, ami annyira átláthatóvá teszi a tranzakciókat, mint semmi más. P.: Mi biztosítja azt, hogy a Bitcoint ne lehessen hamisítani? B. T.: A Bitcoin nem egy számítógépen vagy egy mobilon van, hanem egy globális hálózat közös konszenzusában létezik. Azért létezik, mert a világ összes számítógépe, amelyik Bitcoint futtat, egyetért abban, hogy egy adott Bitcoin egy adott címhez tartozik. Ahhoz hogy valaki egy Bitcoint megszerezzen, meg kellene győznie a hálózatban szereplő összes számítógépet arról, hogy ez a Bitcoin pluszban létezik, vagy hogy az övé. Ebből látszik a dolog problematikája. Nem arról van szó, hogy meghamisít valaki egy adatot az én számítógépemen, hanem az egész hálózat minden egyes számítógépét egyenként meg kellene győzi arról, hogy ez így van. A Bitcoin hamisításának a valószínűsége lényegesen alatta van annak, ami egy bankjegy hamisításához szükséges. P.: A Bitcoinra egyre több befektetési guru jó befektetésként tekint. Például a Facebook alapításában is részt vevő Winklevoss fivérek is elindították saját Bitcoin alapjukat, és egy svájci alapkezelő is 200 millió dollárt invesztált egy BTC-t bányászó cégbe. A Bitcoin Ön szerint inkább elszámoló egység, vagy egy jó befektetés? B. T.: Mind a kettő. Mint befektetési eszköz újdonság, ezért borzasztóan veszélyes és volatilis. Ezért senkinek nem ajánlanám, hogy vegyen. Ehhez először meg kell érteni, hogy miért lett értékes a Bitcoin. Lehet, hogy ez nagyon meredeken hangzik, de a Bitcoin gyakorlatilag digitális arany. Az arany azért értékes, mert vannak olyan tulajdonságai, amelyek ezt előidézik. Ilyen például, hogy egy aranydarabot eláshatok, kiáshatom 2000 év múlva, és ugyanúgy csillog. Egy aranydarabot akármilyen kis részekre szétszedhetek, majd összeolvaszthatom, anélkül, hogy a minősége vagy bármilyen tulajdonsága romlana. Az arany relatív ritka, ezért már kis mennyiségben is nagy értéket képvisel. Ugyanilyen tulajdonságai vannak a Bitcoinnak, csak nem a reális világban, hanem a virtuálisban. Mivel a Bitcoin a hálózatban lévő összes gép egyetértésével létezik, ez megfordítva azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a Bitcoint megsemmisítsék, meg kellene semmisíteni az internetet. Amíg egyetlen számítógép van a világon, amelyik a Bitcoint használja, addig újra feláll a rendszer. A Bitcoin ugyanannyira megsemmisíthetetlen a virtuális világban, mint az arany a reálisban. Sokan azt mondják, hogy csak 20 millió Bitcoin van, ez nem elég. Ez azért nem igaz, mert a Bitcoin 8 tizedes jegyig osztható. Sokkal kisebb egységeket le tudok osztani belőle, mint ami ma értelmes fizetőeszköz, és össze tudom vonni anélkül, hogy az értékéből veszítene. Megvan az a tulajdonsága is, hogy véges, valamint hogy borzasztó nagy erőfeszítés kell az előállításához. Van egy dolog, amiben a Bitcoin túl is lép az aranyon: költség- és időigény nélkül, egyik pillanatról a másikra transzferálható a világ egyik végéből a másikba. A Bitcoin egy olyan dolog a virtuális világban, ami mindent tud, amit az arany a reális világban, és még teleportálható is. P.: Ön szerint a Bitcoin bányászat akár egy magánembernek is jövedelmező lehet, vagy ez a hajó már elúszott? B. T.:A Bitcoin hálózatban bányászni ma már privát emberként nem lehet nyereségesen, ami abból is látszik, hogy 200 millió dollárt invesztál egy befektetési alap egy ilyen bányászcégbe. Pillanatnyilag annak a bányászati tevékenységnek, amely létrehozza az újonnan létrejövő Bitcoinokat, a számítókapacitása két nagyságrenddel túllépi azt, ami a legnagyobb ismert szuperszámítógépek egyes kapacitása. P.: A Bitcoin bányászatát lehetővé tevő program alapvetően úgy működik, hogy aki előbb kezdett el bányászni, az több Bitcoint kapott a jelenlegivel megegyező számítási kapacitásért cserébe. Ezért a BTC-bányászatot egy piramisjátékhoz is szokták hasonlítani. Mi erről a véleménye? B. T.: A Bitcoin gyakorlatilag egy globális virtuális startup, nem pedig egy piramisjáték. Én is bosszankodom azon, hogy nem 2009-ben kerültem a közelébe, csak 2011-ben, mert minél hamarabb fektetett bele az ember, annál nagyobb profitot tehetett zsebre. Mark Zuckerberg is teljesen abszurd módon meggazdagodott valamiből, amiről szintén meg lehet kérdezni, hogy tényleg van-e ekkora értéke, vagy csak szerencséje volt a srácnak. Ez itt is megvan, de ezt nem nevezném piramisjátéknak, mert nem arról van szó, hogy valamiféle piramisjáték-szerű redisztribúció folyna, hanem előáll egy új pénzügyi rendszer, egyfajta startup. Azt is mondhatnám, hogy a Bitcoin egy részvény egy új pénzügyi világrendszerben.
