Drasztikus lépésről döntött Brüsszel a magyarországi óriási kínai beruházás miatt

Ahogy arról többször írtunk, az Európai Bizottság tavaly óta egy különleges, a belső piacot védő eszközt alkalmazhat a belső piacra települő harmadik országbeli vállalkozásokkal szemben. A külföldi támogatásokról szóló rendelet (Foreign Subsidies Regulation, FSR) lényegében a meglévő szubvenciós eszközöket egészíti ki, hogy az EU-n kívüli cégek ne játszhassák ki a vámszabályokat azáltal, hogy az unióba telepítik termelésüket, miközben ehhez jelentős mennyiségű állami támogatásokat kapnak az anyaországukban.

Most az Európai Bizottság el is indítja az eljárását a Szeged mellett épülő BYD-gyár ügyében.

A vizsgálat különös figyelmet fordít arra, hogy a beruházása kapott olyan kínai állami támogatásokat, amelyek torzíthatják a versenyt az európai piacon – számolt be a Financial Times.

Az EU célja, hogy biztosítsa a tisztességes versenyfeltételeket, és megakadályozza, hogy a külföldi vállalatok állami támogatások révén jogtalan előnyhöz jussanak.

Az EU vizsgálata része annak a szélesebb körű stratégiának, amely a kínai állami támogatások és azok európai piacra gyakorolt hatásainak kezelésére irányul. Az Európai Unió korábban is kifejezte aggodalmát a kínai állami támogatások miatt, amelyek torzíthatják a versenyt és veszélyeztethetik az európai ipar versenyképességét.

Ennek részeként tavaly már lefolytattak egy szubvenciós vizsgálatot, amely megállapította, hogy a kínai e-autógyártók jelentős, versenytorzító, a Kereskedelmi Világszervezet szabályait sértő állami támogatásokat kaptak. Az Európai Bizottság akkori jelentése arról írt, hogy az értéklánc összes szereplője kapott ilyen ösztönzőket a kínai kormányzattól, így például a BYD-ra is büntetővámokat vetettek ki.

Az akkori jelentés megállapításai igazolhatják is – ahogy arra tavaly már utaltunk –, hogy a magyarországi kínai beruházásokat is olyan forrásokkal segíthette Peking, mint irányított közbeszerzések, fejlesztési támogatások becsatornázása a cégekhez.

A vizsgálat kimenetele jelentős hatással lehet a jövőbeni kínai beruházásokra Magyarországon és az EU-ban. Pozitív eredmény esetén a BYD folytathatja tevékenységét, míg negatív eredmény esetén szankciók vagy korlátozások léphetnek életbe.

Brüsszel többféle büntetési és korrekciós eszközt alkalmazhat a versenyt torzító külföldi támogatások ellen. A legsúlyosabb szankciók közé tartozik a bírság, amely elérheti az érintett vállalat globális éves árbevételének 10%-át, ha az nem jelenti be a külföldi támogatásokat vagy a szabályokat megszegve hajt végre egy tranzakciót. Az Európai Bizottság továbbá blokkolhat vállalatfelvásárlásokat vagy közbeszerzési részvételeket, ha úgy ítéli meg, hogy a támogatások torzítják a piaci versenyt.

Ezen kívül kötelezheti a vállalatokat a kapott támogatás visszafizetésére, valamint strukturális vagy viselkedési korrekciós intézkedéseket is elrendelhet.

Ide tartozhat például bizonyos eszközök eladása, kapacitáscsökkentés, vagy a vállalat piaci működésének átalakítása.

Ha egy cég önként vállal bizonyos kötelezettségeket a versenytorzulás elkerülése érdekében, a Bizottság ezeket elfogadhatja, de kötelező érvényűvé is teheti. Ezek az eszközök biztosítják, hogy a külföldi állami támogatások ne adhassanak tisztességtelen előnyt az EU piacán.

Ha a Bizottság elkaszálja az FSR-eljárásban a céget, az egy másik lépést is indukálhat: a magyar állami támogatásokat is vizsgálhatja, akár meg is tilthatja azokat Brüsszel a versenyjogi szabályok miatt, de bírságot is szabhat ki. A BYD esetében nem is közvetlen ösztönzők miatt léphetnek, hanem a közvetett támogatások miatt, ugyanis a kormány több mint 46 milliárd forintot adn többek között az ipari park fejlesztésére, illetve a kapcsolódó utak bővítésére, valamint vasúti és energiahálózati fejlesztésekre.

A brit lap felidézi, hogy Magyarország az utóbbi években jelentős kínai befektetéseket vonzott, különösen az elektromos járművek és akkumulátorok gyártása terén. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya aktívan ösztönzi ezeket a beruházásokat, hogy fellendítse a gazdaságot és munkahelyeket teremtsen.

Azonban ezek a kínai befektetések aggodalmat keltenek az EU-ban a tisztességes verseny és a stratégiai iparágak feletti ellenőrzés miatt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images