Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) hétfőn adta ki átfogó jelentését a 2024-ben benyújtott kérelmekről. Az már most látszik, hogy ezek majdnem fele (48%) olyan országokból érkezett, ahonnan a tagállamok elutasítják őket, de a 2023-as 1 millió 143 ezre számhoz képest 2024-ben még mindig 1 millió 14 ezren próbálkoztak legális úton a letelepedéssel.
Tavaly még mindig magasan a németek vezették a listát 237 ezer jelentkezővel, de itt egy 29%-os csökkenés történt a megelőző évhez képest, ami várhatóan még tovább süllyedhet ha a februári választásokon nyertes Friedrich Merz összehozza koalíciós kormányát. Merz legkésőbb idén húsvétra (április 20.) tervez megegyezni a szociáldemokrata SPD-vel, és ígérete szerint szigorúbb kontroll alá veszi a németországi bevándorlást.
A legnagyobb növekedés a venezuelai és ukrán kérelmezők számában látszik.
Előbbiek a Közép-Száhel-övezetben zajló konfliktus elől menekül és 90%-ban Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken szeretnének letelepedni, de így is csak mintegy 31 emberről van szó. Utóbbiaktól 27 ezer kérelem érkezett, ami 90%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Ez persze töredéke az Európában élő ukránoknak, hiszen jelen állás szerint 2026 márciusáig egy különleges ideiglenes rendszer alapján tartózkodhatnak itt.
A célországba beérkező kérelmek összesítése 2024-ben a következők szerint alakult:
- Németország - 237 000
- Spanyolország - 165 767
- Olaszország - 158 867
- Franciaország - 158 730
- Görögország - 73 688
- Belgium - 39 206
- Hollandia - 33 437
A Magyarországra érkező kérelmek száma ezekhez képest elenyésző, 2024-ben mindössze 29-en próbálkoztak ez úton letelepedni hazánkban. Ez a migrációs kérdésben határozottan elfoglalt álláspont mellett annak is köszönhető, hogy Magyarország határain nem lehetséges letelepedési kérelmet benyújtani, amit az Európai Bíróság az „uniós jog példátlan és kivételesen súlyos megsértésének” minősített.
Legközelebb Belgrádban és Kijevben van erre lehetőség, ami miatt az Európai Unió egy 2024 júniusa óta gyűlő bírságot szabott ki az országra. Ez jelenleg több mint 500 millió euróra (200 milliárd forint) rúgó összeget jelent, amelyről részletesebben február végén írtunk.
Nem indok a szegénység
Az EUAA jelentéséből az is kiderül, hogy 2024-ben a megelőző évhez hasonlóan alakult a kérelmezők összetétele, az arányok azonban változó tendenciát mutatnak. A szíriai kérelmek (151 000) összességében 17%-kal nőttek, míg az afgánok (87 382 fő), a törökök (55 705 fő) és a kolumbiaiak (51 529 fő) száma csökkent.
A konfliktusokban érintett országokból érkező menekültek letelepedési szándékát persze jóval nagyobb százalékban fogadják el a tagállamok, de 2024-ben az érkezők 48-százaléka olyan helyről származott, ahol könnyebben feltételezhető, hogy a migráció okát elsősorban gazdasági megfontolások képezik. Ide tartozik például Törökország, Nigéria, Pakisztán, Kolumbia, Tunézia és Egyiptom is, ahonnan tipikusan kevesebb mint 20%-át hagyják jóvá el az érkező kérelmeknek.
Az EU évek óta igyekszik visszafogni az ilyen országokból érkező kérelmezők számát, hogy csökkentse az elbíráló hatóságokra nehezedő anyagmennyiséget, így például Brüsszel EU-s finanszírozású megállapodásokat kötött Tunéziával, Egyiptommal és Libanonnal a határellenőrzés megerősítése és az illegális migránsok távozásának megakadályozása érdekében.
Mindeközben az illegális migrációk száma is jelentősen csökken. Az európai határ- és partvédelmet felügyelő Frontex számai szerint tavaly 38%-al (mintegy 160 000 fővel) csökkent az ilyen kísérletek száma, ami viszont még így is 239 ezer esetet jelentett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
