A Magyar Nemzeti Bank által megalkotott „etikus 2.0” szabályozói csomag következményeiről beszélgettek az életbiztosítási piac szereplői a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján. A panelbeszélgetés résztvevői:
- Fedák István, vezérigazgató, CIG Pannónia
- Horváth Gergely, pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettes, Generali Biztosító
- Jánosi Gergely, ügyvezető igazgató, OVB
- Nagy Koppány, igazgató, Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatóság, Magyar Nemzeti Bank
A beszélgetést Sebestyén András, a Grantis vezérigazgatója moderálta.
Beletörődtek a biztosítók az etikus 2.0 koncepcióba
Fedák István (CIG) elmondta, hogy a szabályozás által születtek új feladatok, de ezek az ügyfélérték javítását szolgálják. Horváth Gergely (Generali) visszaemlékezett, hogy a TKM mutató megszületésekor az első benyomásuk nagyon negatív volt, de később megtanulták kezelni a koncepciót, és ugyanez várható az etikus 2.0 csomag kapcsán is. Jánosi Gergely (OVB) szerint észszerű lépésekkel történik az előrehaladás a piac javítása érdekében, és úgy véli, hogy az utóbbi években már magától is megtörtént sok minden, amelyeket az etikus 2.0 elvár, így nagy zavar nem lesz, viszont bizonyos vadhajtásokat még levághat az új szabályozás. Nagy Koppány (MNB) úgy fogalmazott, hogy az etikus 1.0 egy láncfűrészhez volt hasonlítható, míg az etikus 2.0 inkább metszőolló, és a szabályozói cél az, hogy az ügyfél ne tudjon rossz konstrukciót választani a piacról.
Feladja a leckét a biztosítóknak az etikus 2.0 koncepció
Fedák István (CIG) szerint a rendelkezésre álló határidő kellően hosszú, azonban a munka elvégzése jelentős erőforrásokat fog felemészteni. Véleménye szerint a szabályozás egyik célja a félreértékesítés megelőzése, ez mindenkinek a javára válna. Horváth Gergely (Generali) szerint legfeljebb 1-2 eszközalapjuk esetében lesz szükség érdemi változtatásra, de a rendszeres, automatizált monitoring és reakció nagyobb kihívás lesz hosszú távon. A welcome-callok kapcsán Horváth elmondta, hogy az ilyen irányú szabályozás segít a minőségi ügyfélkapcsolat megteremtésében, és a Generali számára most az jelent kihívást, hogy a partnerek által szerzett szerződéseknél is létrejöjjön a megfelelő folyamat. Jánosi Gergely (OVB) szerint nincs szükség a stratégiájuk újragondolására, hiszen évek óta futtatják azokat a minőségellenőrzési folyamatokat, amelyek erősítését most elvárja az MNB, így viszonylag kevés változtatás árán meg tudnak majd felelni az új elvárásoknak. Nagy Koppány (MNB) elmondta, hogy a biztosítók megfelelési szintje egyelőre nem egyforma, például az összeférhetetlenségi szabályok betartása terén még van tér a fejlődésre, de az új szabályozás hatására pozitív irányú változásra számítanak.
Kritikát is megfogalmaztak a piaci szereplők
Jánosi Gergely (OVB) szerint az aktuális szabályozás szerinti TKM-számítás abból a szempontból még kissé sánta, hogy az egyedi TKM-ek nem feltétlenül tartalmaznak minden vonatkozó költséget, így nem tökéletesen használhatók az egyes termékek összehasonlítására. A hozamgörbe változása miatti kötelező TKM-módosításokat egy horrornak nevezte, ehelyett véleménye szerint lehetne például egy hosszú távú inflációs célhoz igazított fix hozamgörbét használni. Azt is fontosnak tartja, hogy ne kerüljön fókuszba a 10 éve nem értékesített termékek felülvizsgálata, az új szabályozások az aktuálisan értékesített termékekre vonatkozzanak.
Horváth Gergely (Generali) szerint a TKM egy igen komplex szabályozás, amely sok kapacitást leköt a biztosítóknál, és nem biztos, hogy megfelelően értékteremtő. Véleménye szerint a unit-linked életbiztosítások keretein belül az ügyfélnek kell viselnie a befektetési kockázatot, ezért óvatosnak kell lenni a hozamgaranciák adásával. Szerinte 10-20 éves időtávon minden érintett, azaz a biztosító, a közvetítő és az ügyfél is elégedett tud lenni, amennyiben kellően magas hozamot termelt a megtakarítás.
Fedák István (CIG) úgy véli, itt hosszú távú elköteleződésről van szó, akár 20 évre köt szerződést az ügyfél, ezért neki is úgy kell gondolkodnia, hogy nem érdemes korán felmondania a megtakarítást. Véleménye szerint az ügyfelek edukációja nem megúszható, különösen a fiatalokra kellene nagy hangsúlyt fektetni.
Nagy Koppány (MNB) rámutatott, hogy a nemzetközi piaci gyakorlatban nem jellemző a 20 éves tartási időtartam-ajánlás, ez magyar sajátosság, és érdemes lenne abban az irányban gondolkodnia a piacnak, hogy 5-10 évre optimalizált termékek is létrejöjjenek, amelyek ugyan kisebb jutalékpotenciállal rendelkeznek, de könnyebb lenne őket értékesíteni.
Hogyan érintheti a penetrációt az etikus 2.0 szabályozás?
A biztosítók vezetői abban reménykednek, hogy a szabályozás hosszú távon nem a penetráció visszaesését fogja eredményezni. Nagy Koppány (MNB) elmondása szerint a felügyelet célja a minőségi ugrás elérése, a mennyiség pedig a piacon múlik, szerinte az etikus 1.0 tapasztalatai azt mutatják, hogy a szigorúbb szabályozás nem gátolja a növekedést. Lufifújásra viszont nincs szükség, azaz a kevesebb néha több. Jánosi Gergely (OVB) aláhúzta, hogy az erőforrásaik korlátozottak, és a szabályozásoknak való megfelelés az üzletfejlesztés rovására mehet. Szerinte lehetne úgy növelni a penetrációt, hogy az senkinek ne fájjon. Azt is elmondta, hogy nem csak a társadalom leggazdagabb 10%-ára kell célozni, hanem ki kell szolgálni megtakarításokkal az alsó 90%-ot is.
A Portfolio Biztosítás 2025 konferenciájának eseményeit itt lehet percről percre nyomon követni.
Címlapkép forrása: Portfolio
