Kiszivárgott a nagy terv, ami egyszerre fájhat és segíthet Magyarországnak
Uniós források

Kiszivárgott a nagy terv, ami egyszerre fájhat és segíthet Magyarországnak

Portfolio
Kiszivárgott a Méltányos Átállási Mechanizmus finanszírozási rendszere, amely az egész Európai Unióban segíteni fogja a klímavédelmi célokkal összhangban lévő zöld átállást, így Magyarországon is kapóra jön majd az állami kézbe kerülő lignitalapú Mátrai Erőmű zöldítésére, de közben a rendszer éppen a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kohéziós forrásokból csíp le még többet – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett dokumentumból. A tervet emiatt a múlt heti évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kritikával illette, de úgy tűnik, hogy már ma bejelenti az Európai Bizottság.

A brüsszeli lap megszerezte az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő Méltányos Átállási Mechanizmus (Just Transition Mechanism, JTM) jogszabály javaslatának részleteit, így annak tervezett finanszírozási részleteit is. A pontos keretek majd a mai bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón hangozhatnak el, de nagy vonalakban várhatóan az alábbiakat fogják majd bejelenteni. Efelé mutat az is, amit a Politico kedd reggeli brüsszeli hírlevelének adott nyilatkozatában Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök is elmondott. Így tehát a JTM főbb keretei:

  • A JTM az Európai Zöld Megállapodás (EGD) célkitűzéseinek egyik fő finanszírozási csatornája. Az EGD azt szeretné elérni, hogy 2030-ig legalább 1000 milliárd eurónyi forrás áramoljon a klímavédelmi beruházásokba, hogy ez segítsen elérni a kontinens számára a 2050-es klímacélt, amely mellett a decemberi EU-csúcson Lengyelország kivételével már elkötelezte magát minden tagállam. A speciális lengyel helyzetre lásd a cikk végi ábrát.
  • A Bruxinfo összesítése alapján a JTM három finanszírozási tételből állna össze, mintegy 90-120 milliárd eurós lenne a kerete és így nagyjából eleget tenne a decemberi EU-csúcson megfogalmazott célnak: legalább 100 milliárd eurónyi forrást tudjon mozgósítani a tagállamok számára a következő években.
  • A JTM első pillére az EU-büdzséből, azaz a közpénzből álló Just Transition Fund (Méltányos Átállási Alap) lenne, amelynek „magja”, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem 5, hanem 7,5 milliárd eurónyi tételt csípnének le a kohéziós forrásokból (vagy agrárforrásokból, ez a kiszivárgott anyag alapján még nem egyértelmű). Ez lenne az a pont, ami elvileg fájna Magyarországnak is, hiszen a 2021-2027-es büdzsé egyik fájó pontja éppen az, hogy jelentősen csökkennének a hazánknak is elérhető felzárkóztatási források, de a JTF számára még ebből vennének el további forrásokat.
  • Ezt a 7,5 milliárd eurós tényleges forrást különféle pénzügyi konstrukciókkal 30-50 milliárd eurósra lehet majd hizlalni. Például úgy, hogy a Bizottság előírná: a JTF-ből az egyes tagállamoknak folyósított pénzhez a tagállamoknak ezen összeg minimum másfél, maximum 3-szorosát hozzá kell majd tenniük társfinanszírozásként a nekik elkülönített strukturális alapokból (ERFA, ESZA+). Ez tehát azt jelenti, hogy a klímavédelmi célokra igen erős forráslekötést szabna meg a Bizottság mindkét fontos alapban egy ilyen komplex szabályrendszer alapján.
  • A mechanizmus második pillére az egykori Juncker-terv folytatásának szánt InvestEU beruházási programon belül egy kifejezetten a méltányos átállás céljára rendelt külön forrás, ami Brüsszel becslése szerint további 35-40 milliárd euró beruházást mobilizálhat. 
  • A harmadik pillért az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteleszköze biztosítaná úgy, hogy annak alapja egy 1,5 milliárd eurós költségvetési garancia lenne, amit a pénzintézet 10 milliárd eurós kölcsönkerettel megfejelne, és ez 25-30 milliárd eurót „fialhatna”. 

Ki és hogyan kaphatna a mechanizmusból?

A JTM olyan régiókra és szektorokra fókuszál majd, amelyek számára a fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a széntől és a súlyosan szennyező ipari létesítményektől való függőségük miatt a legnagyobb kihívást jelenti a klíma- és energiapolitikai átállás. 

A rendelettervezetet kísérő magyarázó szöveg hangsúlyozza, hogy a Méltányos Átállási Alap valamennyi tagállamnak támogatást nyújt majd (szenes tüzelésű erőművek és más, nagy szennyezésű ipari létesítmények 108 európai régióban fordulnak elő és 237 ezer embernek adnak munkát csak a szénbányászatban és a kapcsolódó iparágakban. 

A dokumentum tervezete még nem pontosította, milyen szempontok figyelembevételével állapítják majd meg az egyes országokra jutó pénzes „borítékokat”, de

a források elosztása tükrözni fogja a tagállamok arra való képességét, hogy a klímasemlegességhez vezető úton szükséges beruházásokat finanszírozzák.

Az allokáció során figyelembe veszik majd a nagy szennyező régiókban az átállási kihívás mértékét (a megfelelő ipari kibocsátásokon keresztül), a szociális kihívás mértékét, amit a munkahelyek potenciális elvesztése és a dolgozók átképzése jelent, továbbá az adott tagállam gazdasági fejlettségét. 

A források eléréséhez a tagállamoknak átmeneti átállási terveket kell majd beterjeszteniük, megjelölve az intézkedés által érintett régiókat. A terveknek szervesen illeszkedniük kell a nemzeti klíma- és energiastratégiákba, amelyek végleges változatát a nyárig fogja kiértékelni a Bizottság. A kormány éppen a minap fogadta el ezeket azzal párhuzamosan, hogy a Mátrai Erőmű hosszú távú megtartása mellett is elköteleződött annak "zöldre" átalakítása mellett:

A JTF-ből alapvetően olyan tevékenységeket lehet majd finanszírozni, amelyek támogatást nyújtanak a fosszilis alapú termeléssel összefüggő, vagy nagy károsanyagkibocsátású létesítmények bezárására, vagy azok zöld átalakítására. A brüsszeli lap összegzése szerint első ránézésre úgy tűnik, hogy a pénzügyi támogatásokat megújuló energiára, vagy még kifejlesztés alatt álló tiszta technológiákra lehetne fordítani, földgázzal működtetett erőművekre és más gázinfrastruktúrákra, és nukleáris célú beruházásokra nem. 

A Fitch Solutions minapi elemzése a 2021-2027-es költségvetés végső alkuja kapcsán a három legnagyobb vitás pontot járta körbe és az alábbi ábra jól szemléleti a három közül egyiket: a fosszilis tüzelőanyagok arányát a végső áramtermelésben, amely a tagállamokat erősen megoszthatja abban, hogy kinek mennyi pénzt juttassanak a közös kasszából. Amint látható: a lengyel helyzet különösen nehéz, éppen ezért adtak nekik még időt a decemberi EU-csúcson, hogy az EU-források pontosabb ismeretében tudjanak majd júniusig elköteleződni a 2050-es klímacél mellett. 

A magyar fosszilis tüzelőanyag arány a teljes áramtermelésben kevesebb, mint 20% és ott is lényeges a Mátrai Erőmű hozzájárulása, amely ráadásul lignittüzelésű. Így az állami kézbe kerülő erőműre várhatóan jelentős uniós forrásokat tud majd a kormány kapni a következő években a JTM-ből. Közben a lengyeleknél ez az arány csaknem 80%-os és a lengyel-magyar különbség annál is komolyabb, mint amit a szénhasználat aránya sejtetni enged, hiszen a nem ipari kibocsátásokban Magyarország lényegében már most teljesítette a 2030-as célokat, míg Lengyelország nagyon messze áll ezektől. Az is nagy különbség, hogy míg a lengyeleknél mintegy 100 ezer bányász dolgozik, addig idehaza kb. 5 ezer fő.

Mekkora legyen a torta mérete és ki mennyit fizessen?

A Fitch Solutions elemzőinek meglátása szerint hatalmas viták vannak a tagállamok között a 2021-2027-es költségvetés ügyében, mert egymással versengő elképzeléseket és nagyon eltérő pénzügyi pozíciókat kellene összehangolni. Mindez szerintük egyrészt annak a veszélyével jár, hogy legalább 2020 közepéig elhúzódik a tagállamok közötti végső alku, így csúszással indulhat majd a 2021-2027-es büdzsé, másrészt azzal, hogy próbára teszik az új uniós vezetés hitelességét is (új bizottsági, tanácsi és parlamenti elnök, a tagállami alkut a parlamentnek is el kell még fogadnia).

Amint egy minapi elemzésünkben mi is rámutattunk: a 2018-as pénzügyi évben Magyarország volt a legnagyobb nettó haszonélvezője a most futó 2014-2020-as uniós ciklusnak, miközben a nettó befizető tagállamok (főként Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) erősen ellenzi, hogy a 7 éves keretköltségvetés főösszege az együttes bruttó nemzeti jövedelem 1%-ánál érdemben nagyobb legyen.

Az Európai Bizottság 1,11%-os, az Európai Parlament 1,3%-os, Magyarország pedig legalább 1,15-1,2% körüli főösszeget szorgalmazna, így

tehát látható, hogy hatalmas ellentétek feszülnek már ott, hogy a torta mérete egyáltalán mekkora legyen és a Brexitből eredő lyukat és egyéb kiadásokat ki milyen arányban tömje be.

Amint az alábbi két ábrán látszik: a Brexit miatt és egyéb, növekvő kiadási célok miatt minden tagállamnak megnőne a saját bruttó nemzeti jövedelme arányában a befizetési kötelezettsége. Még a legnagyobb nettó befizető Németországnak is jelentősen megnőne ez a kötelezettsége mind milliárd euróban, mind GNI-arányosan.

A három legfőbb vitás pont

A Fitch Solutions szerint tehát a költségvetés mérete és a tagállami hozzájárulások kérdése az egyik fő vitapont. A másik pedig a kiadási prioritások meghatározása (pl. kohéziós és agrárforrások, külső határvédelem, kutatás-fejlesztési célok, klímavédelem, stb.). Utóbbi az egyébként is erős kelet-nyugati, illetve észak-déli megosztottságot tovább erősíti az EU-n belül. Ehhez a témához tartozik az is, hogy a klímavédelmi átálláshoz Lengyelországnak például extrém nagy uniós segítségre lenne szüksége, ami ráerősít az egyébként is meglévő kelet-nyugati szembenállásra.

Ezt pedig harmadik fő vitapontként szintén erősítik a jogállamisági kérdésekről folytatott viták, és az, hogy az EU-pénzek folyósítását kössék-e ilyen jogállamisági feltételrendszerhez (7-es cikk szerinti eljárás most csak Lengyelország és Magyarország ellen folyik, mindkét tagállam nagy nettó haszonélvezője az uniós támogatásoknak).

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Komka Péter

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
RSM Blog

A HR hatása az M&A ügyletekre

Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában a második legfontosabb lépés egy tranzakciós célpont értékelésekor. A H

Kiszámoló

Próbálj meg lazítani

A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több mindent megvehessen. Gyorsan rájön, hogy ha hitelből vásárol, nem kell vá

Kasza Elliott-tal

PepsiCo Inc - kereskedés

Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg. Azért osztalékfizetőket, mert ha nem jön be az elképzelésem és nem emelked

Holdblog

Egy szendvics hatása (?) a tőkepiacokra

Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars felszínén, de az elvetemültebbek még sátánista szövegeket is... The post Eg

Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podca

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Ez is érdekelhet
donald trump