Tuzson Bence jelezte: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében körülbelül 38 várunk és kastélyunk újul meg mintegy 68 milliárd forintos keretből. Jelenleg 12 projekt zajlik, amelyekből hat a jövő évben lezárul - tette hozzá. A füzéri beruházás második üteme 2021-ben fejeződik be, 2025-re érhet véget a teljes beruházás - mondta az államtitkár hozzátéve: az építkezéssel nemcsak a falakat és a tetőket húzzák fel, de a látogatók számára megelevenedik az a középkori hangulat, amellyel átélhetővé válik a történelem.
A vár története röviden Füzér és a füzéri vár jelentős történelmi események tanúja volt, hiszen a terület Bánk bán tulajdona volt, 1235-től királyi birtok, utána pedig olyan neves családok birtokolták, mint a Nádasdyak vagy a Perényiek. Hozzáfűzte: 1526-27-ben Perényi Péter koronaőr az erődítményben őrizte a Szent Koronát. Később a vár áldozatául esett az osztrák hadsereg rombolásának, ami miatt 300 éven át "Csipkerózsika álmát" aludta az erőd, ebből ébredt most fel - közölte az államtitkár, aki egy drónt vezérelve, kivetítőn keresztül mutatta be a beruházás helyszíneit a megjelenteknek.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogramért és Nemzeti Várprogramért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a füzéri vár turisztikai vonzerejének növelése mellett céljuk a vár és környezete megóvása, megőrzése az eljövendő nemzedékek számára.
A kivitelezés során konyhát, sütőházat, ecetesházat, darabont házakat, gyümölcsaszalót, liktárium helyiséget alakítanak ki. A pincékben papírmerítő műhely várja a látogatókat, de felépül majd a Várkapitány háza, a Rimay ház - Rimay János életét bemutató szoba is.
Egyedi élményelemként az úgynevezett Csillag ösvény csillagda, csillagászati animációs program várja az érdeklődőket. Kiállítással bővül a füzéri alsóvár, a vár infrastruktúrájához, a költségek csökkentése érdekében kiépül egy napelempark, bővítik a parkolót és váruradalmi függőkertet is kialakítanak. Az erdei környezetben egy tematizált játéktér kap helyet a Fehérlófia ősi mondájára alapozva - közölte Virág Zsolt.
Az első és második ütem lényege
Horváth Jenő, Füzér polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy a vár felújításának első üteme mintegy kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra, amelynek eredményeként azóta jelentősen megnövekedett a turistaforgalom. A felújítás óta 280 ezer látogatója volt a várnak, ami évi 70 ezer fizető vendéget jelent.
A most kezdődő kivitelezés 622 millió forintot tesz ki, a parkoló bővítése, a parkoló és játékkert fejlesztése további 200 millió forintba kerül majd, azután következik a kiállítási és programelemek elhelyezése. A második ütem teljes költségvetése másfél milliárd forint - mondta a polgármester.
Kiemelte: eddig körülbelül négymilliárd forintot költöttek a vár felújítására, a teljes befejezéshez pedig további hatmilliárd forintra lesz szükség. Horváth Jenő hozzáfűzte: a szakemberek szerint a befejezés után a vár látogatottsága meghaladhatja az évi 140 ezer látogatót.
A támogatott projektkereső oldal szerint valóban 1,5 milliárd forintos keretet nyert el a füzéri vár a GINOP-7.1.1-15 - Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása című konstrukcióban 2017.04.18-án „FÜZÉR REG-ÉLŐ VÁR” című projektre. „A támogatási kérelem tárgya a Füzéri Vár felújításának II. üteme melyben bővítjük az élményszerű, látogatóbarát attrakciókat” – olvasható a projekt bevezetőjében.
Szintén a támogatási adatbázis mutatja azt, hogy 2018.01.12-i dátummal további 150 millió forintnyi uniós támogatást nyert el a vár a „Füzéri Vár rendezvényterének komplex fejlesztése I. ütem” című projektre, a TOP-1.2.1-16-BO1 - Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című konstrukcióban. A projekt adatlapja szerint „A fejlesztés a meglévő kézművesház rendezvényterét alakítja ki, melyen a helyi terméket értékesítő kézműves vásározók és ezekhez kapcsolódó rendezvények - népzenei rendezvények, bábszínház - lebonyolítására (3000 fő) alkalmas. A különböző programok lebonyolításának logisztikai feltételeit megteremtve több napos fesztiválok bonyolítására nyílik lehetőség melyek alkalmával tartalmas időtöltés (nappali és esti programok) lehetősége alakul ki és a térségbeli szálláshely kapacitásokat, a szolgáltatók részére jövedelemtermelés eredményez.”
