Az alsóház hétórás vita után, harmadik olvasatban 438-20 arányban hagyta jóvá a javaslatot. Ez a szavazatarány arra vall, hogy számos ellenzéki képviselő tartózkodott. Közvetlenül a végszavazás előtt a képviselők elutasították a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító javaslatát, amelyben december 9-i választási időpont szerepelt.
Boris Johnson miniszterelnök előzőleg háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül. A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lett volna esedékes.
A törvény alapján kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást. Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour azonban eddig rendre elzárkózott Boris Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a Brexit elhalasztásába három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.
Kedden a kormány törvénytervezet formájában terjesztette ismét a ház elé az indítványt, és ennek jóváhagyásához egyszerű többség is elég volt. A sors fintoraként azonban ezúttal megvolt a kétharmados többség is, sőt azt néggyel meg is haladta a támogató voksok száma.
A kedd esti alsóházi jóváhagyás után a tervezet a Lordok Háza elé kerül, amelynek szintén mérlegelnie kell az indítványt és a felsőházi tagok részéről esetleg felmerülő módosító javaslatokat. Teljesen valószínűtlen azonban, hogy a felső kamara bármiféle módon késleltetné az előrehozott választásról szóló indítvány végleges jóváhagyását, és a javaslat II. Erzsébet királynő ugyancsak formalitásnak tekinthető jóváhagyása után a hét végéig törvényerőre emelkedhet.
A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is. A Downing Street közölte, hogy ha ezeket a Ház megszavazza, akkor Boris Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását célzó indítványt.
Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem is szavaztak a képviselők. A napirendre került egyetlen módosítási javaslat a korábbi, december 9-i választási időpontot célzó munkáspárti indítvány volt. A Labour ezt azzal az indokkal terjesztette be, hogy így a konzervatív kormány a parlamentben már nem tudta volna újból benyújtani a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást ratifikálás végett.
A Downing Street már a szavazás előtt tényként közölte, hogy Boris Johnson semmiféleképpen nem fogja a választások előtt újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított ratifikációs folyamatot, az ellenzék álláspontja szerint azonban ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb feloszlatni a parlamentet. A korábbi időpont leszavazása miatt az alsóházi végszavazáson számos ellenzéki képviselő nem vett részt.
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet.
Így jutottunk az előrehozott választásokig
Boris Johnsont az az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény kényszerítette a Brexit halasztásának kezdeményezésére, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a Brexit-megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a brit kormányfőnek kérnie kell az EU-nál a kilépés halasztását 2020. január 31-ig.
Mivel aznapig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján 19-én éjjel - egyet nem értését erőteljesen hangsúlyozó - levélben értesítette Donald Tuskot arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
A halasztási döntés elfogadásáról Tusknak hétfő este küldött újabb levelében a brit kormányfő azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Boris Johnson közölte: emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.
A halasztás uniós jóváhagyása nélkül az Egyesült Királyság az addigi Brexit-határnapon, vagyis csütörtökön megállapodás nélkül kilépett volna az EU-ból.
A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni. Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány. Nagy-Britanniában 1923-ban tartottak legutóbb parlamenti választást decemberben.
