Brexit: újabb 3 hónapos halasztásra kényszerítették Johnsont!

A Boris Johnson brit miniszterelnök által szombat éjjel az EU vezetőjének küldött levél és annak tartalma szintén afelé mutat, hogy van esély arra: október 31-ig befejeződik a brit parlamentben a kilépési törvény ratifikációs folyamata és így nem kell az EU-nak jóváhagynia a további 3 hónapos Brexit-halasztást. Legalábbis ebben bízik Johnson és ezért nem írta alá a halasztást kérő levelet, csupán azt a második levelet, amiben azt magyarázza el, hogy miért lenne káros az országnak és az uniós közösségnek is a további halasztás.

• Csütörtökön összejött az EU és az Egyesült Királyság között a módosított Brexit-megállapodás, amit az állam- és kormányfők már aznap jóvá is hagytak
• Szombaton ezt a módosított Brexit-megállapodást szerette volna jóváhagyatni a brit alsóházzal is Boris Johnson kormányfő, de idáig nem jutott el a folyamat, mert előbb a beadványhoz benyújtott ún. Letwin-féle módosító indítványt hagyta jóvá a ház 322:306 arányban
• A Letwin-módosító a gyakorlatban azt jelenti, hogy előbb a brit kilépési megállapodás jogi implementációját kell elérni a brit parlamentben és csak ezután kell véleményt mondania a képviselőknek magáról a Brexit-megállapodás tartalmáról. Ezzel a „húzással” a parlament kivédte azt a trükköt, hogy elszabotálják a Brexit-megállapodás ratifikációját október végéig és így 31-én ratifikált megállapodás nélkül zuhant volna ki az ország az EU-ból.
• A mai Letwin-módosító miatt Johnsonnak elméletileg csak egy rövid technikai jellegű Brexit-halasztást kellene kérnie az EU-tól (amíg a ratifikációs folyamat le nem zárul), de a Benn-törvény miatt valójában 3 hónapos, 2020. január 31-ig szóló Brexit-halasztás kéréséről kell levelet írnia Johnsonnak.
• Johnson szombaton délután azt mondta: nem kötelezi őt valójában erre a törvény és egyébként sem akarja már a további Brexit-halasztást letárgyalni az EU-val, mert szerinte ez káros lenne az országnak
• A látszólagos ellentmondást az oldja fel, ha a kormánynak sikerül elérnie, hogy a brit törvényhozás mindkét házában villámgyorsan átmegy a Brexit-megállapodás ratifikációja és így bár Johnson elküldi a 3 hónapos halasztást kérő levelet Brüsszelbe, de az megteheti majd, hogy október vége felé azt visszautasítja, mert időközben brit oldalon már megszületik a ratifikáció. Így tehát október 31-én ratifikált kilépési megállapodás mellett tud távozni az Egyesült Királyság az EU-ból.
• Ezzel Johnson végülis teljesítené a választóinak tett sorozatos ígéretet, hogy mindenképpen október végén távozni fog az ország a közösségből.
• A brit kormány friss terve az, hogy már jövő hétfőn, október 21-én a brit alsóháznak beterjeszti jóváhagyásra a Brexit-megállapodást és aznap második olvasatban már szavazhatnak is róla.
• Az alsóházi elnök hétfőn dönt a szavazási menetrendről és a hétfői második olvasat még nem az „ügydöntő” szavazás lenne, az majd csak október vége felé lenne. Az ügydöntő szavazás eredményéig az EU még kivárhat, hogy megengedje-e a további Brexit-halasztást, vagy sem.

Vasárnap reggel fél 9-re összehívták az EU 27 bent maradó tagállamának állandó brüsszeli nagykövetét, hogy egyeztessenek a teendőkről - tudta meg a Reuters. A hírügynökség egyébként megkérdezte a kialakult helyzetről az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a szóvivőjét is, de ő nem kívánt nyilatkozni. Tusk szerepe azért kulcsfontosságú, mert az előző két Brexit-halasztáskor neki kellett írnia Theresa May korábbi brit kormányfőnek, és most is neki kellene írnia Boris Johnsonnak.

Tudomásul veszi az Európai Bizottság, hogy a brit alsóház ma a Letwin-módosító elfogadása miatt végülis nem szavazott magáról a Brexit-megállapodás tartalmáról és most a brit kormánynak az a feladata, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről – ezt twittelte ki a Bizottság egyik szóvivője a Reuters tudósítása szerint. A jelek szerint tehát Brüsszelben sem szomorkodnak amiatt, hogy ma ez lett a kimenet, mert nem magáról a minap kiharcolt kilépési megállapodásról mondtak ma ítéletet a képviselők.

Lengyelország nem a módosított kilépési megállapodás visszautasításaként, hanem a jóváhagyás elhalasztásaként értelmezi a brit alsóház döntését és továbbra is bízik abban, hogy a brit parlament ratifikálni fogja a megállapodást - közölte a Twitteren Mateusz Morawiecki. A lengyel miniszterelnök szerint az az elsődleges fontosságú, hogy a megállapodás nélküli Brexitet elkerüljük.

Ez a jelzés szintén afelé mutat, hogy az EU-s vezetők bíznak abban, hogy a brit parlament gyorsan ratifikálja a friss Brexit-megállapodást, és így végülis az Egyesült Királyság rendezett körülmények között tud kilépni a hónap végén az EU-ból.

Egy francia diplomáciai forrás azt jelezte a Reutersnek, hogy tényleg senkinek sem áll érdekében a Brexit harmadik halasztása. A forrás szerint a brit parlamenten múlik, hogy mikor tudják megszavazni "ügydöntő" szavazással a módosított Brexit-megállapodást.

A francia forrás jelzése szintén afelé mutat, hogy ha a brit parlamentnek tényleg sikerül a következő egy hétben ratifikálnia a kilépési megállapodást, akkor bár Boris Johnsonnak formálisan kell kérnie a Brexit 3 hónapos halasztását, de az EU megteheti, hogy ezt visszautasítja és így végülis október 31-én éjfélkor következik be a Brexit, ahogy azt egyébként Johnson végig ígérte.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön hozta össze a módosított Brexit-megállapodást az EU-val, amit aznap az állam- és kormányfők már jóvá is hagytak és Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával. Ehhez az indítványhoz azonban Oliwer Letwin volt kormánypárti képviselő többpárti támogatással egy olyan módosító indítványt nyújtott be, ami azt javasolta, hogy előbb a brit kilépési megállapodás jogi implementációját érjék el a parlamentben és csak utána kelljen véleményt mondania a képviselőknek magáról a Brexit-megállapodás tartalmáról.

Elméletileg van esély arra, hogy ez az implementáció október 31-ig megtörténik, de jellemzően legalább 2 hét kell hozzá és utóbbi esetben már kicsúsznánk az október 31-i Brexit-határidőből, azaz ratifikált megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A ratifikációt egyébként tudatos munkával el is lehetett volna szabotálni (voltak jelek, hogy egyes képviselők erre készültek), így bár a parlament jóváhagyta volna ma a Brexit-megállapodást, de a jogi implementáció elmaradt volna.

Ezt a kockázatot védte ki tehát ma a Letwin-módosító, most pedig gyors cselekvésre kényszerítette a kormányt, hogy a jogi implementációval haladjon, ha Johnson tényleg nem akar már további halasztást kérni az EU-tól.

A legfrissebb menetrend szerint Johnsonék már jövő hétfőn (október 21-én) benyújtják a parlamentnek a ratifikáció céljából a Brexit-megállapodást és kedden már az „ügydöntő” szavazást is kérnék róla. Ha pedig ez megtörténne, és a felsőházon is sürgősséggel átmenne a ratifikáció, akkor Johnsonnak bár elvileg el kellene küldenie a 3 hónapos halasztásról szóló kérést az EU-nak (ezt írja elő számára a Benn-törvény), de az EU-nak nem feltétlenül kellene jóváhagynia, hiszen van ratifikált kilépési megállapodás brit oldalon.

Magyarul: ha jövő héten végigszaladna a brit törvényhozás mindkét házán a ratifikációs folyamat, akkor a gyakorlatban mégsem halasztanák el a Brexitet az október 31-i határidőhöz képest, mert az EU formálisan visszautasíthatná ezt a kérést, hiszen brit oldalon már van ratifikált kilépési megállapodás.

A Benn-törvény szerint egyébként Johnsonnak kötelezően el kell fogadnia 2 napon belül azt, amit az EU ajánl, így ha az EU a halasztás értelmének hiánya miatt (formálisan) visszautasítja a halasztás jóváhagyását, akkor végülis az Egyesült Királyság október 31-én éjfélkor tényleg képes lehet kilépni az EU-ból ratifikált kilépési megállapodás mellett. Ehhez persze EU-s oldalon még az is kell, hogy az Európai Parlament is gyorsan ratifikálja a friss Brexit-megállapodást.

Én nem fogom letárgyalni az újabb halasztást az EU-val, mivel nem kényszerít engem a törvény a halasztásra és egyébként is azt fogom mondani EU-s barátainknak, hogy a további halasztásnak nincs értelme és káros az országnak, a demokráciánknak - többek között ezeket a talányos üzeneteket mondta a brit alsóházban Boris Johnson, miután átment az a módosító indítvány, ami lényegében 3 hónapos Brexit-halasztás kérését tette kötelezővé számára.

Miért született ez a módosító indítvány?

Mivel a Letwin-módosító átment a brit alsóházon, így magáról a Johnson által elért kilépési megállapodásról szombaton már nem is szavaz az alsóház. A módosító indítvány lényege az, hogy előbb a Brexit-megállapodás jogi implementálását írják elő a képviselők a kormánynak (ratifikáció) és ezután dönt majd az alsóház magáról a megállapodás tartalmáról. A beterjesztő szerint ezzel lehet teljesen biztosan kivédeni azt a veszélyt, hogy ratifikált megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Utóbbi helyzet akkor állt volna elő, ha ma a parlamenti képviselők többsége rábólintott volna a Johnson által kiharcolt módosított Brexit-megállapodásra (benne volt a levegőben, hogy ez sikerül a keményvonalas ERG-tábor támogatása miatt), de szándékos szabotálással, vagy egyszerűen a kétkamarás parlamenti döntéshozatal időigénye miatt október 31-ig nem ratifikálták volna a brit jogrendben a kilépést. A szabotálásra készülésnek voltak jelei, mert Johnson egyszerre ígérte meg, hogy kéri az EU-tól a 3 hónapos halasztást, de közben azt is mondta, hogy ezzel együtt is ki fog lépni az ország az EU-ból október 31-én éjfélkor és a kettő közötti nyilvánvaló ellentmondást nem oldotta fel a kommunikációjával.

Mi ez a Letwin-módosító és mit jelent a gyakorlatban?

Már önmagában az beszédes, hogy Oliwer Letwint Boris Johnson zárta ki a kormánypárt soraiból, mert nem volt hajlandó támogatni azt a stratégiát, hogy akár megállapodás nélkül zuhanjon ki az ország október 31-én éjfélkor az EU-ból. Ma pedig az ő nevét viselő, több párt által támogatott módosító indítvány tört borsot Johnson orra alá. Mivel ezt a módosítót ma megszavazta a brit alsóház, ez az azt jelenti, hogy meg kell cserélni a friss Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyásának, illetve a kilépés jogi implementálásának (ratifikálásának) folyamatát. Ez azt jelenti, hogy előbb ratifikálni kell a brit kilépés szövegét (várhatóan legalább 2 hetes folyamat) és utána mondana végső döntést a brit alsóház magáról a Johnson-alkuról. Letwin indoklása szerint csak ezzel a megoldással lehet biztosítani azt, hogy október 31-én ne zuhanjon ki az ország megállapodás nélkül az EU-ból, hanem mindenképpen elfogadott (ratifikált) megállapodás mentén történjen meg ez vagy október 31-én éjfélkor, vagy egy rövid technikai jellegű Brexit-halasztás mellett valamikor november első felében.

Lényegében tehát a Letwin-módosító megszavazásával Johnsonnak „kapásból” a Brexit rövid technikai jellegű halasztását kellene kérnie az EU-tól, de közben belépett a képbe egy másik törvényi kötelezettség is: az ellenzéki kezdeményezésre már korábban elfogadott Benn-törvény. Ez azt írja elő, hogy ha ma estig nem tudja megszerezni a parlament jóváhagyását a Brexit-megállapodáshoz Johnson (márpedig a Letwin-módosító megszavazása miatt nem tudja, hiszen nem is kerül már a képviselők elé a Brexit-megállapodásról szóló döntés), akkor neki kötelezően kérnie kell az EU vezetőitől a Brexit 2020. január 31-ig szóló halasztását. Természetesen ebbe még „beleférne az”, hogy bár hivatalosan január végéig kéri a halasztást Johnson, de az EU azzal a feltétellel adná ezt meg, hogy lehet ezen rövidíteni, ha november első feléig a kilépés brit (és EP-s) ratifikációja megtörténik. Így tehát valamikor novemberben meg is szűnne a brit EU-tagság, a január végi dátum csak a legvégső határidő lenne.

ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT A SOKSZOR PEDZEGETETT RÖVID, TECHNIKAI JELLEGŰ BREXIT-HALASZTÁSRÓL LENNE ELVILEG CSAK SZÓ A LETWIN-MÓDOSÍTÓ ELFOGADÁSÁVAL, AMIT A RATIFIKÁCIÓS FOLYAMAT MIATT KELL KÉRNI, ÉS NEM A BREXIT LÉNYEGI HALASZTÁSÁRÓL. A BENN-TÖRVÉNY miatt VISZONT A GYAKORLATBAN JANUÁR 31-IG SZÓLÓ HALASZTÁST KELL KÉRNIE AZ EU-TÓL.

Ezzel talán még Johnson is védekezhet majd saját választói előtt, akiknek számtalanszor megígérte, hogy október 31-én ha törik, ha szakad ("do or die"), de mindenképpen kilép az ország az EU-ból. A Brexit harmadik halasztása persze ezzel együtt is hatalmas hitelességi pofont jelent Johnsonnak, ami kinyithatja az utat az ő parlamenti megbuktatása és az előrehozott választások előtt. Ezt még november-decemberben meg lehetne tartani, azaz még a január 31-ig elhalasztott Brexit előtt, de az esetleges második népszavazás megtartására már több, legalább 7-8 hónapnyi idő kellene.

A Reuters legfrissebb összefoglalója szerint azután, hogy a parlament dönt (egyszerű többséggel) a második népszavazás kiírásáról, a választási bizottságnak legalább 6 hónap vizsgálati idő kell a beterjesztett kérdésekről, és csak ezután ad zöld utat a kampány lebonyolítására. Így tehát ha például novemberben döntene a második népszavazásról a parlament, akkor annak megtartása jövő késő tavasz előtt nem lenne lehetséges, ez pedig a Brexit január 31. utánra tolódásához vezetne.

Ma egyébként gigantikus tüntetés zajlik a második Brexit népszavazás kikényszerítése érdekében:

Címlapkép forrása: Getty Images