Hogy jutottunk idáig?
Május végén több magyar minisztérium vezető tisztségviselője utazott ki Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottsággal el tudják rendezni a régóta húzódó elszámolási vitákat és megnyissák az utat a nagyobb brüsszeli átutalások előtt. Az akkori információk szerint legalább 400 milliárd forintos, de akár 1000 milliárdos méretű pénzügyi bírságra is fel kellett készülnie a magyar államnak. Ahogy akkor már rámutattunk: a komoly összegek ellenére szó sem volt nettó forrásvesztésről, azaz a büntetés bevállalása azt jelentette volna: ennyivel több fejlesztést kellene itthon számlákkal megcsinálni, hogy azokat Brüsszelbe kiküldve le lehessen hívni az uniós támogatásokat. Cserébe a magyar költségvetésre, azaz a magyar adófizetőkre szállna át végleg ezen fejlesztések (utólagos) finanszírozása.
Most is erről a forgatókönyvről van tehát szó, csak a méret más: jóval kisebb. Azokban az ügyekben, amelyekben az elmúlt hetekben sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal (nem mindben), információink szerint jóval 300 milliárd forint alatti, de 50 milliárd forintnál biztosan jóval több pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány.
A pontos összeget nem tudjuk, de az biztos, hogy a korábban keringő legalább 400-500 milliárdos méretű teljes pénzügyi bírságnál sokkal kisebb összeggel megúszta Magyarország. Ebből a szempontból sikeresnek is lehet nevezni a tárgyalásokat és végre lezárultak a régóta vitás ügyek, így már nem akadályozzák az ország brüsszeli forráslehívását.
A magyar kormány és az Európai Bizottság között az elmúlt hetekben csendben megszületett számos alku teljes tartalmát nem ismerjük, de az alábbiakat biztosan tudjuk:
- Augusztus végén lezárult az Európai Bizottság végső állásfoglalása (final position letter) alapján a magyar audithatóság rendszerellenőrzése. Ez a vizsgálat már évek óta zajlott és benne volt a levegőben, hogy a brüsszeli testület azt állapítja meg: rendszerszinten jelentős problémák vannak az ellenőrzésben, így nem tud forrást lehívni az ország az EU-tól. Végül nem lett ilyen súlyos a lezárt vizsgálat megállapítása, és ebben az ügyben nem is kaptunk pénzügyi büntetést. Azért nagyon fontos ez a fejlemény, mert most már az audit hatóság friss minősítése alapján a magyar hatóságok gond nélkül ki tudják (ki merik) küldeni a különböző Operatív Programok fejlesztési számláit Brüsszelbe, hogy kifizettessék azokat az Európai Bizottsággal.
- Augusztus végén szintén lezárult az évek óta húzódó vízügyi keretközbeszerzési vita, mivel az Európai Bizottság egy másik levélben (final position letter) rögzítette a megállapodás kereteit. Ebben benne van, hogy 25%-os pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az érintett, problémás közbeszerzési számlákra. Amint korábban többször is megírtuk: olyan szereplőket zártak ki a 6 térségben egyenként 70-70 milliárdos keretszerződések elnyerésénél, akiket nem kellett volna és olyanokat nem, akiket viszont ki kellett volna, mert nem feleltek meg a kritériumoknak. A közbeszerzési szabályok ilyen mértékű megsértése esetén jellemző a 25%-os bírság, így tehát ez várható kimenetel volt, ezen nem tudtak faragni a magyar hatóságok az egyezkedések során. Az idehaza kifizetett fejlesztési számlák volumenét nem tudjuk, de ha azt feltételezzük, hogy a 420 milliárd forintnyi keretközbeszerzésnek a felét már teljesítés alapján megcsinálták, akkor ebből a 25%-os büntetés alapján 52 milliárd forintnyi pénzügyi bírság adódik (ekkora részt ki kell venni a brüsszeli elszámolásból és a magyar költségvetésből kell megfinanszírozni, illetve ilyen volumenben kell megképezni további vízügyi fejlesztési számlákat).
- Az elmúlt években az Európai Bizottság különböző auditok során sok más uniós fejlesztésnél is talált problémákat, így tudomásunk szerint az alku azt tartalmazza: ezekre „átalánykorrekcióként” 10%-os büntetést vállalt be a kormány, és cserébe a Bizottság később már nem „piszkálja” ezeket a közbeszerzéseket. Ennél a témánál a teljes bevállalt pénzügyi korrekció volumenét nem ismerjük, de több tízmilliárd forintosra becsüljük. Ezzel összhangban van egy nyári sajtóinformáció, amely szerint összesen mintegy 800 milliárd forintnyi közbeszerzési számla képezte az elszámolási viták alapját és ha ebből levonjuk a vízügyi keretközbeszerzéseken már becslésünk szerint megvalósított kb. 210 milliárdos számlaállományt, akkor a fennmaradó közel 600 milliárdos tételre érthető a 10%-os büntetés, ami így 60 milliárdot adna. A mintegy 600 milliárdos vitás tételből a nyári információ szerint 350-400 milliárd forintot tett ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a nyertes projektek kiválasztási eljárásának problémája, azaz ennek a kérdésnek a rendezése mintegy 35-40 milliárd forintba "kerülhetett". Úgy tudjuk egyébként, hogy számos közlekedés-fejlesztési projektet is érint a 10%-os átalánykorrekciós alku és ezzel is összefügghet, hogy az utóbbi öt hétben éppen az Integrált Közlekedési Operatív Programból (IKOP) érkezett messze a legtöbb átutalás Brüsszelből (ld. alább).
- A 2007-2013-as pénzügyi ciklus kapcsán is született egyezség (a pontos tartalmát egyelőre nem ismerjük), és ennek nyomán az elmúlt hetekben ebből a keretből is érkezett kb. 20 milliárd forintnyi átutalás, hiszen a kifizetési számláló mintegy 0,3%-ponttal 98,73%-ra emelkedett. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az előző fejlesztési ciklusbeli forrásokból jelen állás szerint (még) nem tudtak elhozni a magyar hatóságok 1,3%-nyi részt.
Mit jelent a pénzügyi büntetés?
A 2014-2020-as ciklust érintő mostani sok tízmilliárdos méretű pénzügyi büntetés azt jelenti, hogy ekkora volumenű problémás fejlesztési számlát kivettek/kivesznek a magyar hatóságok a brüsszeli elszámolásokból és helyettük "tiszta", problémamentes számlákat küldenek ki. Az alkuk eredményeként pedig szépen meg tudtak indulni az EU-pénzek a magyar büdzsé irányába. Lényegében tehát a pénzügyi bírság méretével egyező többlet fejlesztést kell itthon végrehajtani és ezeket a problémamentes számlákat kell kiküldeni ahhoz, hogy Brüsszelből biztosan le tudjuk hívni az eredetileg megígért uniós forrásokat.
Ez a többlet számlagenerálás bizonyára nem okoz gondot idehaza, mivel az eddigi kormánydöntések alapján a 7 évre járó kerethez képest már jóval több fejlesztést engedtek megvalósítani eddig is a hatóságok. A különböző Operatív Programokban ennek a túlvállalásnak az engedélyezett mértéke már jellemzően 10-40%-os, azaz a most szóban forgó sok tízmilliárdos bírságot ez a többlet számlaállomány bőven befedi. Közben egyébként is szigorúbb keretek szerint lehet már csak lebonyolítani az uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseket, hiszen nyáron egy "dörgedelmes" kormányzati iránymutatás is megjelent, elkerülendő a további uniós pénzügyi büntetéseket:
A pénzügyi bírság tehát nem jelent végleges forrásvesztést az országnak, azaz a 2014-2020-as időszakra tervezett brüsszeli forrásokat várhatóan szinte teljes mértékben le tudja hívni a magyar kormány (a halászati programban volt most egy közel 700 ezer eurós forráselvonás), de itthon több pénzt kell elkölteni ugyanannyi EU-pénz lehívásához. Így tehát a magyar államháztartás hiánya nő meg, pontosabban nőtt meg azokra évekre visszamenőleg, amelyekben a problémás fejlesztési számlák keletkeztek.
Leegyszerűsítve: a magyar adófizetőknek kell(ett) a zsebébe nyúlnia ahhoz, hogy az elmúlt években végrehajtott visszás fejlesztések számláit ki lehessen fizetni.
Ömlik a pénz
A fájdalmas kormányzati döntések bevállalása után már nem váratlan, hogy hirtelen elkezdett felpörögni a 2014-2020-as EU-támogatások brüsszeli kifizetési számlálója. Az augusztus 11-én közzétett havi EU-s forrásfelhasználási elemzésünk idején még 8,3 milliárd eurónál állt ez a mutató (az Európai Bizottság által Magyarországnak folyósított összes strukturális és beruházási alapbeli, illetve vidékfejlesztési forrásának volumene), e hét szerda délutánra ez már 9,63 milliárdra, csütörtök délutánra pedig 9,8 milliárd euróra ugrott.
Öt hét alatt tehát 1,48 milliárd eurónyi forrás ömlött be a magyar költségvetésbe a 2014-2020-as ciklusból. Mivel tudomásunk szerint a magyar kormány és a Bizottság közötti alku eredményeként szeptembertől kezdtek igazán meglódulni a kifizetések Brüsszelből (és a Pénzügyminisztérium is csak 26 milliárdos forintos brüsszeli bevételt könyvelt el augusztusra a minapi adatközlésével), így valójában ennek a nagy ugrásnak a döntő része az utóbbi 1-2 hétben történt meg, amikor már 330-331 körül billegett a forint az euróval szemben.
Ez tehát azt jelenti, hogy néhány nap leforgása alatt mintegy 490 milliárd forintnyi EU-támogatás ömlött be Magyarországra és ehhez még hozzá kell adni az előző ciklusból beérkezett kb. 20 milliárdos tételt.
Részletes vizsgálatunk szerint augusztus elejétől mostanáig az alábbi területeken volt nagyobb brüsszeli átutalás, ami ki is adja az 1,48 milliárd eurós átutalást a 2014-2020-as ciklusra:
- Az Integrált Közlekedési Operatív Programban (IKOP) a kétféle EU-s alapból összesen 865 millió euró
- A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) kétféle EU-s alapból összesen 309 millió euró
- A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) 245 millió euró
- A Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programban (KÖFOP) 55 millió eurót.
Masszív többletre készülhetünk a költségvetésben?
A fenti fejlemények egyik legfontosabb következménye, hogy végre látványosan szűkülni kezdett a magyarországi EU-s kifizetések és a Brüsszelből megérkezett átutalások közötti különbség. Így tehát az EU-pénzek kifizetési ütemkülönbségéből eredő, a magyar államháztartásra nehezedő nyomás enyhült. Sőt, mivel az első nyolchavi pénzforgalmi államháztartási hiány 508 milliárd forint volt, így könnyen lehet, hogy szeptember végére már szinte eltűnő pénzforgalmi deficitről szóló adatot tesz közzé október elején a Pénzügyminisztérium, ha a most beömlött 500 milliárdos tételt elkönyveli. Amint a bevezetőben vázoltuk: a minapi alku megnyitja az utat több Operatív Programban is a számlák brüsszeli kifizetésére, így tehát
további jelentős átutalások is várhatók, azaz az előttünk álló időszakban akár masszív többlet is kialakulhat pénzforgalmi szemléletben a magyar büdzsében. Nagy kérdés, hogy ezt a kényelmes költségvetési helyzetet mire használja ki a kormány: államadósság csökkentésre, költekezésre, illetve ha mindkettőre, akkor milyen arányban.
Egyelőre az alábbi ábrákon még „csak” azt látjuk, hogy az augusztus elejétől szeptember elejéig idehaza közel 200 milliárdos támogatás-kifizetés történt és ezzel 6350 milliárd forintra ugrott az itthoni kifizetések volumene (a 7 éves keret 69%-át jelenti), miközben csaknem 500 milliárddal 3100 milliárd forint fölé ugrott a Brüsszelből megérkezett pénzek volumene (a 7 évre járó keret 39%-át jelenti). Még mindig bő 3000 milliárd forintos tehát a kifizetési ütemkülönbség, de ez a fentiek alapján az előttünk álló időszakban jelentősen szűkülhet. Ez pedig megnyithatja az utat afelé, hogy az őszi-téli hónapokban újra sok magyar pályázónak tudjanak itthon gyorsan és jelentős tételeket kifizetni (új támogatási döntések meghozatala, meglévők nagyvonalúbb kifizetése). Ezzel függött össze egyébként már az is, hogy az előleg kifizetési szabályokat újra bőkezűbbé tette a kormány augsztus 8-i hatállyal:
Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images
