Essősy a lapnak megjegyezte: mivel a 2014-2020-as ciklus 7 évre szóló keretének 100%-át elosztotta már a kormány, így nagy volumenben új pályázati lehetőségek már nem várhatók. Felhívta azonban a figyelmet azért arra, hogy például a kis- és középvállalkozások számára igenis vannak még lehetőségek (nyitva lévő pályázatok, „kockázati tőkével és uniós forrással is lehet még számolni”). Rámutatott egyébként arra is, hogy bár az előző uniós ciklushoz képest a mostanira 16%-ról elvileg 60%-ra ugrott a közvetlen gazdaságfejlesztési célú uniós források aránya, de közben ezen 60%-on belül a pénzek több mint fele olyan kiemelt programokon keresztül kerül felhasználásra, amelyekből végső soron az állam saját magát finanszírozza, gondoljunk csak számos önkormányzati és turisztikai fejlesztésre.
A 2021-2027-es uniós költségvetés elfogadásának várható menetrendjéről és az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének részleteiről elmúlt napokbeli cikkeinkben is írtunk:
A vezérigazgató hangsúlyozta: mivel a 2007-2013-as és a 2014-2020-as ciklus forrásai segítségével a legtöbb alap infrastruktúra kiépült, az országban, így lenne lehetőség a 2021-től érkező források nagyobb részét a humánkapacitás erősítésére fordítani. Kijelentette:
Azt kell eldönteni, hogy tudásba, vagy betonba fektetjük-e a pénzt. Mivel az infrastruktúra-beruházások nagy része elkészült, az úthálózat mellett kórházak, óvodák és iskolák is épültek, az eddiginél végre nagyobb szerepet kaphat a képzés.
A fejlesztéspolitikai szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a generációváltás finanszírozása fontos feladat ezekben az években, mert mostanában vonulnak nyugdíjba a rendszerváltáskor vállalkozásba fogó emberek. Szintén szorgalmazta a közepes fejlettségi csapda elkerülése érdekében azt, hogy az eddiginél lényegesen több képzett szakember és technológia legyen a versenyszférában.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Illyés Tibor
