Több száz új nyertes örülhetett a döntésnek
A Portfolio minden hónap elején frissített adatbázisa szerint májusban több mint 500 új uniós pályázati nyertest hirdettek Magyarországon, a legtöbbet (226 darab) a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP), amely nyertesek mintegy 6 milliárd forintnyi új támogatásnak örülhetnek. A támogatott projektkereső adatbázis szerint közel 200 cég nyert néhány millió forintnyi forrást a munkahelyi képzések támogatására, illetve több tucat kulturális intézmény kapott forrást a köznevelés eredményességének fokozására. Emellett néhány cég nyert forrást a régebbi kkv-s eszközbeszerzési és prototípusos pályázaton is.Összegszerűen a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) jött ki a legtöbb új nyertes döntés (27 milliárd forint), amelyen 83 nyertes osztozik. A támogatási adatbázis szerint a KEHOP-ban májusban több nagyobb önkormányzati épületenergetikai fejlesztés is nyert több százmillió forintokat, emellett Budapest két projekttel távhő-szektor energetikai fejlesztésére nyert milliárdokat, továbbá sok vidéki kistelepülés kapott forrást helyi klímastratégiák kidolgozására és a klímatudatosságot erősítő szemléletformálásra.
Amint az alábbi összesítő táblázatunkban látható: a májusi bő 500 új pályázati nyertes mellett a 2014-2020-as ciklusban uniós forrást elnyert projektek darabszáma immár átlépte a 125 ezer darabot, amelyekre együttesen 9260 milliárd forintot ítéltek meg, így a megítélt támogatások volumene 49 milliárddal emelkedett a hónap során.
Az látszik tehát az alábbi táblázat negyedik oszlopában, hogy a rendelkezésre álló keretet már az összes programban érdemben túlvállalta meghirdetett pályázatokkal az intézményrendszer (a két kis OP-t leszámítva). Sőt, a hatodik oszlop alapján több esetben már a megítélt támogatásokkal is túlszaladt az intézményrendszer a 7 évre elméletileg rendelkezésre álló keretösszeg 100%-án.
A területfejlesztési pályázatoknál is közelíti az intézményrendszer a 100%-ot (97%), a VEKOP-nál és a VP-nél viszont még van bőven lekötetlen keret. A táblázat utolsó oszlopában arra közlünk új becslést, hogy a különböző piaci információk, pletykák alapján mekkora lehet a már megítélt támogatásokon belül potenciálisan az az összeg, amelyet bár elnyertek a projektgazdák, de különböző okok miatt nem tudják megvalósítani a projektet, így "visszaadják a lehetőséget".Ez feltehetően a legnagyobb keretösszegű GINOP-nál lehet nominálisan a legnagyobb (akár 400 milliárd forint feletti), ahol akár a korábban kiosztott pénzek akár ötöde is "visszahullhat", részben a túl gyors ár-és béremelkedések projektet akadályozó hatásai miatt. Egyébként látható az is, hogy ezt a költségoldali feszültséget az állami szerveknek szóló pályázatoknál úgy vezetik le, hogy a megítélt támogatások aránya már 135-140% körül jár a 7 évre kalkulálható támogatáshoz képest. Azaz az IKOP és TOP projekteknél masszív túlvállalást hajt végre tisztán a magyar költségvetés (adófizetők) terhére a kormány, hogy ott ne legyenek elbukó, félbemaradó projektek.
Ez egyúttal tehát azt is jelenti, hogy míg idehaza az intézményrendszer a 7 éves keret kétharmadát fizette ki a nyerteseknek, addig az Európai Bizottság a magyar államnak a 7 éves keret egyharmadát térítette meg eddig.
A kettő közötti nagyfokú különbségre hívják fel a figyelmet az alábbi piros nyilak, ami nominálisan tehát mintegy 3200 milliárd forintos különbséget jelent. Nagy kérdés, hogy ez az olló mikor és milyen ütemben tud bezáródni, hiszen május második felében ismét arról érkeztek hírek, hogy a súlyos elszámolási vitákban még mindig zajlanak az egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság között és egyelőre nincs még alku.A vitáknak olyan komoly a tétje, hogy akár 400 milliárd forintos, de a Portfolio megbízható brüsszeli információi szerint ennél is jóval több nagyobb potenciális pénzügyi bírságról van szó és amíg nincs alku, addig nagy tételű átutalás nem is várható, azaz az olló nem tud zárulni.
Fontos, hogy az említett legalább 400 milliárd forintos összeg nem nettó forrásvesztést jelentene, ha bevállalnák a magyar hatóságok, hanem azt, hogy nem az eredetileg tervezett fejlesztések számláira lehetne lehívni ezt a brüsszeli pénzt, hanem újabb fejlesztésekre. Részben éppen ezzel függ össze a fent említetett túlvállalás, azaz a 7 évre járó EU-pénzeket emiatt is vállalja túl tudatosan az intézményrendszer, hogy a Brüsszelben problémásnak ítélt számlák helyett ki tudjanak küldeni további, immár "tiszta" fejlesztési számlákat.Az alábbi ábra egyébként azt is érzékelteti, hogy a meghirdetett pályázati keret már tartósan 10 ezer milliárd forint felett jár, miközben az elméleti keret a friss euróárfolyam mellett 9184 milliárd forint, a megítélt támogatások együttes volumene (9260 milliárd forint) pedig már ezt is túlszárnyalta közel 1%-kal.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
