Honnan van, és kik számára lehet így pénz?
Egy 2017-es kormánydöntés alapozta meg a Kecskemét Fejlődéséért Alap létrehozásának lehetőségét - emlékeztetett Badics László. A 2007-2013-as uniós ciklusból már visszafizetett (visszacsorgó) uniós források egy részét - 25 milliárd forintot - Kecskemétre irányította a kormány, és ennek a forrásnak az optimális felhasználását készítette elő az elmúlt két évben az új konstrukció.A 25 milliárd forintos alapból 15 milliárdot a kecskeméti önkormányzat számára fontos, megtérülő kulcsprojektekre lehet fordítani. Ilyenek lehetnek az energiaracionalizálási fejlesztések (napelemes, hőszivattyús projektek), a barnamezős beruházások (laktanya ipari parkká, inkubátorházzá alakítása), a megtérülő infrastrukturális beruházások (munkáshotel építése a Mercedes-gyár mérnökeinek), illetve a turisztikai attrakciók.
A Kecskemét Fejlődéséért Alap a fennmaradó 10 milliárd forintnyi forrását - tőkebefektetési jelleggel - kizárólag kecskeméti székhelyű vagy telephelyű vállalkozások Kecskeméten megvalósuló, megtérülő beruházásaira fordítja
- magyarázta Badics László. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a forrást elnyerő cégben az Alap - egy projektcégen keresztül - tőkét emel, de kisebbségi tulajdonos marad, így nem szól bele a cég napi, operatív működésébe. Az Alap a befektetési időszak végén, tervszerű exit formájában kapja vissza a tőkebefektetését, amelynek egy lehetséges módja az, hogy a többi cégtulajdonos megvásárolja az Alap tulajdonrészét.Mindebből egyértelműen látszik, hogy csak pozitív pénztermelő képességű céges projektekbe fektet be a városi alapkezelő - hívta fel a figyelmet az MKB Consulting szakértője. Ilyen projekt lehet például telephely-fejlesztési, eszközbeszerzési, energiahatékonysági projekt, amely vagy épület felépítésével, vagy valamilyen termelési folyamat racionalizálásával, innováció beépítésével, gyártástechnológia megváltoztatásával előre kimutatható hozamot képes termelni.
Mekkora tőkebefektetésről lehet szó?
Badics László felhívta a figyelmet arra, hogy mostanáig csak ez, a vállalatok számára nyitva álló tőkebefektetési lehetőség indult el Kecskeméten, az önkormányzati projektek finanszírozásához szükséges keretekhez még egy közbeszerzési folyamatnak végig kell mennie.
- az "instant termék" a 10 millió forint alatti tőkebefektetéseket jelenti, amelyet akár mikrovállalkozás vagy startup is kérelmezhet;
- a "beruházási termék" a 10-50 millió forint közötti tőkebefektetéseket jelenti;
- az 50 millió forintot meghaladó tőkebefektetésekhez egyedi bírálati folyamat szükséges.
A Kecskemét Fejlődéséért Alapon keresztüli céges tőkebefektetés gyorsabb lehet (3-6 hónap), mint a hagyományos kockázati tőkebefektetési időigény (6-12 hónap) - hangsúlyozta a szakértő. Azt is hozzátette: az Alapnak nem célja, hogy többségi tulajdonos legyen a céltársaságokban, célja viszont, hogy tőkebefektetéseinek hozama - az összes befektetésre vonatkozóan - elérje az évi 10%-ot.
Országos példa lehet a Kecskemét Fejlődéséért Alap működése
Tekintettel arra, hogy az Alap 2027-ig tud befektetni, a forrásfelhasználásánál nincs sürgető tényező, ez biztosítja a ténylegesen hosszabb távú befektetési fókuszt - jegyezte meg. Rámutatott arra is, hogyaz Alap pénzügyi kerete és működése nemcsak idehaza, hanem Kelet-Közép-Európában is egyedülálló.
Rendkívül fontos tényezőnek nevezte emellett azt is - és a projekt ezért is élvezi a kormány egyértelmű támogatását - hogy a 2021-2027-es uniós ciklus forrásainak jelentős része már kizárólag megtérülő projektekre fordítható. A Kecskemét Fejlődéséért Alap tőkebefektetési konstrukciója így a teljes a hazai intézményrendszer felkészítését is szolgálja.Mindezek miatt Badics elárulta: több vidéki nagyváros - Zalaegerszeg, Kaposvár, Veszprém - is érdeklődik a Kecskeméten már sikerrel alkalmazott tőkebefektetési konstrukció iránt. A nagyvárosok számára szerinte azért is lehet kedvező a Kecskeméten már működő konstrukció, mert a bevált példa átvételével az uniós és hazai jogszabályok által is elvárt adminisztráció jelentősen - akár másfél évvel is - csökkenthető. Ráadásul a városok - meghatározott jogi kereteken belül - saját érdekeiknek megfelelően alakíthatják működési és fejlesztési kereteiket és céljaikat - emelte ki Badics László.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
