A szegedi projekt méretei A szegedi ELI-ALPS lézerközpont (ld. alább) második szakasza szintén a GINOP keretéből kap EU-pénzt, 40,05 milliárd forint összegben, amelyből már 31,9 milliárd forintot ki is fizettek. Az első szakaszra pedig mintegy 37 milliárd forint forrás állt rendelkezésre a GINOP elődéből, a GOP-ból, igaz az aktuális adatok szerint a hatályos támogatási szerződés "csak" 29,5 milliárd forint, amelyet teljes egészében ki is fizettek már. A GOP-ból és a GINOP-ból érkező források 85%-át fizeti az EU a közös kasszából, a többit a magyar állam teszi hozzá a projekthez.
A magyarországi lézercentrumoktól a Kecskeméten megépülő központ abban tér majd el, hogy a három lézeregység az eddigiekhez képest alacsonyabb hullámhossz-tartományban működik majd, és egy dióda segítségével állítja elő a lézersugarat. Ennek köszönhetően hosszabb élettartamot és kedvezőbb energiafelhasználást lehet elérni, továbbá nagyobb megbízhatósággal és jobb teljesítménnyel alkalmazható.
A nagy teljesítményű lézerekkel főként az ipar számára végeznek majd kutatásokat. A projekt keretében alkalmazott technológia-fejlesztésnek és a gyakorlati alkalmazásának köszönhetően egyebek mellett növelhető a fémszerszámok kopásállósága, amit Kecskeméten többek között az autóipar is hasznosíthat. Az új központban a hagyományosnak tekinthető lézeres technológiákon, a vágáson vagy hegesztésen kívül olyan eljárásokkal foglalkoznak majd, mint például a hőkezelés, a hibrid kötések kialakítása vagy a felületmódosítás.A lézereket alapkutatásban, alkalmazott vagy ipari kutatásban, illetve az egyetemi oktatás területén használják majd. "A központ kapuit a hazai és a nemzetközi kutatók előtt egyaránt kitárjuk" - mondta Weltsch Zoltán. A lézerközpont építése várhatóan még az idén elkezdődik. A tervezett kutató-fejlesztő munka pedig előreláthatólag jövőre veszi kezdetét.
Mi az az ELI Szegeden? Az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt szerves része az európai kutatási nagyberendezések tervezett, ill. épülő azon generációjának, amelyet az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) fog össze. Az ELI a világ első olyan létesítménye lesz, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé, akár az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban is. Ezzel új utak nyílnak majd meg a fizikában, valamint olyan új technikai fejlesztéseket is megalapozhat, mint amilyen a relativisztikus mikroelektronika és a kompakt (asztali méretű) lézeres részecskegyorsítók. Az ELI az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem számos területére jelentős hatással lesz majd. Az ELI az első, nagyteljesítményű lézereken alapuló nagy civil kutatói létesítmény, amely európai együttműködéssel és a nemzetközi tudományos közösség részvételével jön létre. A három lézeres kutatóközpontot Magyarország, a Cseh Köztársaság és Románia azonos időben, közös koordinációval és egyeztetett kutatási stratégiával hozza létre. Ezek sorrendben az ELI attoszekundumos, beamline- és fotonukleáris kutatási központjai. Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) elsődleges célja, hogy egy olyan egyedülálló attoszekundumos berendezést hozzon létre, amely a fejlesztők és felhasználók számára a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosít a lehető legrövidebb időtartamú impulzusokat a terahertzestől (1012 Hz) a röntgensugárzásig (1018-1019 Hz) terjedő nagyon széles frekvenciatartományban. Az ultranagy intenzitású fényt igénylő kísérleti kutatásokat, mint amelyek a lézeres részecskegyorsítás vagy a lézerrel keltett röntgensugárzás, elsősorban a Cseh Köztársaságban, Prága mellett megépülő ELI Beamline Berendezésben (ELI Beamline Facility), míg a fotoindukált nukleáris vizsgálatokat a Romániában, Bukarest közelében, Magurele-ben megvalósuló ELI Fotonukleáris Berendezésnél (ELI Photonuclear Facility) lehet majd elvégezni. A nemlineáris kvantum-elektrodinamikai és laboratóriumi asztrofizikai vizsgálatok elvégzésére specializálódó, 200 PW csúcsteljesítményű lézerimpulzusok létrehozására és felhasználására képes negyedik kutatóintézet helyéről várhatóan később születik majd döntés. (Forrás: www.eli-alps.hu http://www.eli-alps.hu/?q=hu/Mi_az_Eli ) A szegedi ELI-Alps projekt (előtagja: Extreme Light Infrastructure, azaz Extrém Fényforrás/Szuperlézer Infrastruktúra, utótagja: Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás) világszínvonalú nemzetközi tudományos létesítmény lesz, amelynek nemcsak Magyarország, hanem az egész közép- és kelet európai régió kutatás-fejlesztésében is meghatározó szerepet szánnak - foglalta össze korábban a Miniszterelnökség. Az ELI-ALPS elsődleges küldetése az, hogy az ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját - különös tekintettel a koherens extrém-ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásra, valamint az attoszekundumos impulzusokra - hozzáférhetővé tegye a nemzetközi tudományos közösség különböző felhasználói csoportjai számára. A berendezés képes lesz nagyon rövid lézerimpulzusok előállítására. Ennek köszönhetően lehetővé válik olyan vizsgálatok elvégzése, amelyekre korábban még nem volt mód. A lézer-innováció teljesítménye pedig minden eddiginél nagyobb lesz, és a biológiától az atommag-fizikáig széles körben alkalmazható.
