• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 285
Lehull a lepel: kiderült, mikor és hogyan tervezi a visszavonulását az amerikai jegybank

Lehull a lepel: kiderült, mikor és hogyan tervezi a visszavonulását az amerikai jegybank

Szeptember 22. óta tudjuk, hogy az amerikai jegybank még idén elkezdi kivezetni a világ egyik legnagyobb hatású monetáris politikai eszközét, a mennyiségi lazítást. Ennél többet viszont nem tudtunk, egészen a hét szerdáig, amikor is megjelent a Nyíltpiaci Bizottság ülésének összefoglaló jegyzőkönyve. A FOMC-jegyzőkönyv eddig nem ismert konkrétumokat árul el a tervezett taperingről, és azt is láttatni engedi, hogy a döntéshozó urak jobban aggódnak az inflációs nyomás miatt, mint azt kifelé láttatják. Pedig a neheze még csak most jön a jegybank számára, így aztán kifejezetten izgalmas lesz az év vége a Constitution Avenue-n.

Mekkora az esélye, hogy Lengyelország kilép az Európai Unióból?

Mekkora az esélye, hogy Lengyelország kilép az Európai Unióból?

A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróságnak (EUB) nincs beleszólása a lengyel igazságügyi reformba, hasonló döntésre pedig még nem volt példa. A lengyel döntést nagyon sokan értelmezték az EU-ból való kilépés deklarálásának, a kormány viszont azonnal igyekezett elhessegetni ezeket a gondolatokat. Több ok miatt is azt gondolhatjuk, hogy a kormánynak valóban nem áll szándékában az EU elhagyása, a makrogazdasági mutatók pedig azt mutatják, hogy a kilépés csak súlyos gazdasági következmények árán hajtható végre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lengyel kormányt européernek nevezhetjük, sőt: a lengyelek a jelenlegi magyar kormánnyal együtt a jövőben az egyik zászlóshajói lehetnek az EU további mélyítése elleni tudatos kampánynak.

Idő kérdése, és Magyarországon is sor kerülhet olyan vitára, ami Lengyelország és az EU között zajlik

Idő kérdése, és Magyarországon is sor kerülhet olyan vitára, ami Lengyelország és az EU között zajlik

A lengyel alkotmánybíróság múlt héten arról döntött, hogy az igazságügyi reform ügyében hozott elmarasztaló Európai Bírósági ítéletet nem kell végrehajtania, a lengyel alkotmány ugyanis elsőbbséget élvez az EU-s jog felett. A döntés heves indulatokat váltott ki, Lengyelország ugyanis - Magyarországgal együtt - az elmúlt időszakban többször is megkérdőjelezte az EU nemzetek feletti jellegét, politikai szempontból így erős üzenet volt a döntés. De jogi szempontból mennyire állja meg a helyét a lengyel érvelés, avagy az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Volt-e már példa hasonlóra? Mennyire erodálja egy ilyen döntés az EU jogrendjét? Ezekről kérdeztük Dr. Vincze Attila egyetemi magántanárt, az európai uniós jog szakértőjét. A jogász szerint a magyar Alkotmánybíróság 2016 óta egyre több határozatában hivatkozik a nemzeti alkotmány szuverenitására, és az alkotmánynak számos olyan módosítása volt, amely az ilyen konfliktusokra kiválóan alkalmassá teszi.

Történelmi fordulat Németországban: új kancellárnak kell megoldania a problémát, amit Merkel nem tudott

Történelmi fordulat Németországban: új kancellárnak kell megoldania a problémát, amit Merkel nem tudott

Izgalmas eredményt hozott a német választás, ahol Angela Merkel kancellár utódlásáról döntöttek. A koalíciós tárgyalások most kezdődnek, és még bármilyen összetételű kormány lehet, de egy biztos: az új kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a német növekedés beindítása lesz. Viszonylag kényelmes helyzetben van a majdani kormány, a foglalkoztatottsági adatok jók, az egyensúlyi mutatók kedvezőek. Annyira kedvezőek, hogy talán kissé borítani is kéne azokon a mérlegeken, hogy ne csak Németországban, de az egész eurózónában meginduljon a tíz éve áhított növekedés. Az SPD kancellárjelöltje pont ezt ígéri, de az előzményeket ismerve kissé ellentmondásos, hogy pont az ő szájából halljuk az aktívan költekező állam ígéretét.

Eljött a nagy pillanat: akármit mondanak ma Amerikában, azt megérzi a világ

Eljött a nagy pillanat: akármit mondanak ma Amerikában, azt megérzi a világ

Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.

Mindenki kongatja a vészharangot - de tényleg napokon belül csődbe mehet Amerika?

Mindenki kongatja a vészharangot - de tényleg napokon belül csődbe mehet Amerika?

Az Egyesült Államok csődjével riogat a pénzügyminiszter, ha a Kongresszus két pártjának nem sikerül megegyeznie az adósság-plafon megemeléséről. Az ország már augusztusban elérte ezt a plafont, a pénzügyminiszter azóta "rendkívüli intézkedéseket" léptetett életbe, hogy finanszírozhatóak legyenek a közkiadások. Amerika csődjétől pár napra vagyunk, és ha bekövetkezne, annak a közgazdászok szerint katasztrofális következményei lennének a globális gazdaságra. De nem fog bekövetkezni, ahogy eddig sosem történt meg az adósságplafon-viták során. A csődöt ugyanis semmilyen gazdasági fundamentum nem indokolja, a jelenlegi vészhelyzetet egészen más okozza.

Kilábalás? Jegybanki szigorítás? Ugyan! Van, aki szerint sokkal nagyobb a baj, mint azt most látjuk

Kilábalás? Jegybanki szigorítás? Ugyan! Van, aki szerint sokkal nagyobb a baj, mint azt most látjuk

Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.

Mi ez a hatalmas jelentőségű szám, amit az EKB semmiképp nem akart közölni?

Mi ez a hatalmas jelentőségű szám, amit az EKB semmiképp nem akart közölni?

Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.

Hatalmasat húzhat az EKB ma délután: úgy jelentheti be a tapert, hogy valójában nem jelenti be

Hatalmasat húzhat az EKB ma délután: úgy jelentheti be a tapert, hogy valójában nem jelenti be

Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.

Hatalmas durranással tér vissza az EFOTT, két év után újra több ezer ember bulizhat együtt

Hatalmas durranással tér vissza az EFOTT, két év után újra több ezer ember bulizhat együtt

Kedden elrajtolt az EFOTT, azon kevés nagy fesztivál egyike, amelyet egy év kihagyás után idén ismét megtartanak. A fesztivál ezzel 2019 nyara óta az első igazán nagy hazai zenés rendezvény lesz, amelyet ismét több ezer résztvevővel rendeznek meg. A szervezés során számos probléma felmerült: a járványhelyzet bizonytalansága mellett még az elszálló költségek és a velencei önkormányzattal történő nézeteltérés is nehezítette a szervezők munkáját. Sokáig mintha a fesztiválozók sem hitték volna el, hogy idén újra megrendezik az eseményt, de a nyitáshoz közeledve egyre többen váltanak jegyet, hétvégén pedig ismét több ezer ember előtt zenélhetnek a hazai és külföldi előadók. A szervezők is készültek a megváltozott helyzetre - a nagyobb sátrak mellett több fertőtlenítő pontot is kihelyeztek. A helyszín is megújult, idén Velence helyett Sukoró ad otthont az EFOTT-nak, és jövőre is ezen a helyszínen lesz a fesztivál, de a fesztiválterület némileg változni fog. A szervezők azt várják, hogy az idei esemény az újranyitás élménye miatt felülmúlhatja a korábbi éveket, így összességében megérte vállalni a kockázatot. Maszlavér Gáborral, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.

Rakétaként lőtt ki, most padlófékkel lassít az amerikai gazdaság: kezdjünk aggódni?

Rakétaként lőtt ki, most padlófékkel lassít az amerikai gazdaság: kezdjünk aggódni?

Csalódást okozott az amerikai gazdaság második negyedéves teljesítménye, a lassulás a vártnál korábban érhette utol Amerikát. Az Egyesült Államok gyors kilábalása a többi fejlett országban is éreztette a hatását, így a mi szempontunkból sem mindegy, hogyan teljesít a továbbiakban a világ legnagyobb gazdasága. Nagy tragédia nincs, a válság okozta visszaesést ugyanis - a fejlett országok közül elsőként - az Egyesült Államok már ledolgozta. A növekedés további lassulása viszont szinte borítékolható: további költségvetési élénkítésre nincs tér, a feldolgozóipar robbanása lecsendesedett, és a delta variáns miatt a fogyasztó hangulatot is lefelé mutató kockázatok övezik. Nem beszélve a Fedről, amelyen napról napra nő a nyomás, hogy szigorítson, tovább lassítva ezzel a növekedést.

Már látszik a kiút a válságból: Európa szenvedő gazdasága is magára talál, legalábbis egy időre

Már látszik a kiút a válságból: Európa szenvedő gazdasága is magára talál, legalábbis egy időre

Az olasz gazdaság már a koronaválság előtt is növekedési nehézségekkel ütközött. Európa csizmája még a 2008-2009-es pénzügyi válságot sem heverte ki, annak hatásaként gyakorlatilag 10 év egy helyben toporgás következett. A magas államadóssággal és strukturális problémákkal sújtott gazdaság helyzete ezért roppant aggasztó volt a koronavírus-válság kezdetén, de a katasztrófát végül az európai unió szerveinek (főleg az EKB-nak) köszönhetően sikerült elkerülni. A friss adatok viszont mindenkit megleptek: a 2021-es második negyedév adatai szerint az olasz gazdaság túlszárnyalta a várakozásokat, és a kilábalás gyorsabb lehet, mint azt vártuk. A nagy problémák persze továbbra sincsenek megoldva, de a kilábalás és a gazdaságra zúduló 200 milliárd euró olyan lendületet adhat az eddig szenvedő olasz gazdaságnak, amire évtizedek óta nem volt példa.

Ez már nem úriember-sport: Boris Johnson felrúgja a Brexit-megállapodást?

Ez már nem úriember-sport: Boris Johnson felrúgja a Brexit-megállapodást?

A Brexit-népszavazás utáni, éveken keresztül zajló, sokszor kilátástalannak tűnő tárgyalás-sorozat végén egy látszólag kompromisszumos megállapodás született. Tavaly karácsony estéjén úgy nézett ki, hogy végre pont került a lehetetlen helyzet végére. Nem telt el fél év sem, hogy bebizonyosodjon: a lehetetlen helyzetet nem sikerült megoldani, a Brexit-átok továbbra is ott lebeg az Egyesült Királyság és az Európai Unió felett. Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanis kérte az Európai Uniót, hogy tárgyalják újra a Brexit-megállapodás legnehezebben kialkudott és legérzékenyebb pontját, az Északír-jegyzőkönyvet. A kéréssel önmagában nincs probléma, de ismerve az előzményeket okkal vethető fel, hogy a brit miniszterelnöknek tulajdonképpen soha nem volt szándékában végrehajtani a megállapodást, és a nemzetközi jogi normák és az Európai Unió tagállamainak semmibevételére is képes volt annak érdekében, hogy rövid távú politikai célját elérje. Bár a megállapodás - ahogy eddig mindig - most is létrejöhet, a brit miniszterelnök magatartása mindenkire nézve káros precedenst teremthet.

Nehéz helyzetben a Fed: az egész világ az amerikai jegybankra figyel, és senki sem tudja, mire számítson

Nehéz helyzetben a Fed: az egész világ az amerikai jegybankra figyel, és senki sem tudja, mire számítson

Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.

Látványos ábrákon mutatjuk, hogyan húzzák ki a koronavírus-járvány méregfogát a vakcinák

Látványos ábrákon mutatjuk, hogyan húzzák ki a koronavírus-járvány méregfogát a vakcinák

Döbbenetes mértékű új esetszámokkal tért vissza a koronavírus-járvány azokban az országokban is, ahol már az 50%-ot is meghaladta az átoltottság. Nem működnek az oltások? - teheti fel a kérdést még a tudomány mellett elkötelezett olvasó is. Szó sincs erről: az oltási programok valóban nem tudta megfékezni a járványterjedést, de a súlyosságát jelentősen csökkentette. Azokban az országokban, ahol magas átoltottság mellett futott fel a járvány, messze nincs olyan szinten a kórházban kezeltek száma, mint a korábbi járványhullámok során, miközben a korlátozások sokkal enyhébbek. Mindez egy dolgot bizonyít: nincs racionális érv amellett, hogy a lakosság 40-50%-át védtelenül hagyjuk a járvánnyal szemben, mert azon túl, hogy körükben nőni fog a halálozás, az oltottak védettségét is veszélyeztetik.

Magyarország nincs egyedül a kötelező védőoltással: egyre több ország lépi meg

Magyarország nincs egyedül a kötelező védőoltással: egyre több ország lépi meg

Magyarországon bevezetik a kötelező oltást az egészségügyben, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem állna meg itt: javaslatuk szerint biztosítani kéne a munkaadóknak a jogot, hogy kötelezzék az oltás felvételére a munkavállalókat. A kötelező oltás nem ritka a világon, számos ország már a teljes felnőtt lakosságát kötelezte rá, igaz, legtöbb helyen a szabályozás egyelőre irreleváns, mert alacsony az átoltottság. A fejlett világ nem lépett egyelőre erre az útra, Nyugaton egyelőre csak bizonyos körökben tették kötelezővé az oltást, ebben a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedi eset. A világszerte gyorsan szigorodó szabályozás viszont abba az irányba mutat, hogy hamarosan szélesebb körben lesz kötelező a védőoltás felvétele.

Új javaslat érkezett: kötelezővé tehetné a munkahelyed a koronavírus-oltást

Új javaslat érkezett: kötelezővé tehetné a munkahelyed a koronavírus-oltást

A munkaadóknak lehetővé kell tenni, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóik számára – erre vonatkozóan tesz jogalkotási javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Parragh László, a szervezet elnöke a Portfolio-nak elmondta, hogy nemcsak a lehetőséget teremtenék meg a munkaadók számára, de bizonyos munkakörökben kötelezővé is tennék a védőoltást az alkalmazottaknak. Parragh László szerint ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget. Az elnök szerint a vállalatvezetők részéről erős igény van erre a szabályozásra, csak így lehet ugyanis elkerülni, hogy a gazdaságot le kelljen újra zárni.

Európa egyik fele már túl van a válságon, a másik fele évekig szenved még - Magyarország a nyertesek között

Európa egyik fele már túl van a válságon, a másik fele évekig szenved még - Magyarország a nyertesek között

Ha megnézzük, hogy az európai országok milyen messze vannak a válság előtti gazdasági teljesítménytől, akkor órdító különbségeket látunk. Van néhány ország, amelyik már most meghaladta a válság előtti szintet, és sok olyan van, amelyik a következő negyedévben fogja - ide tartozik Magyarország is. De a többség nem ilyen szerencsés - a spanyolok és portugálok másfél év alatt a gazdaságuk majdnem egytizedét elveszítették, és még hosszú évekbe kerül, mire a 2019-es szintet elérik. Mi magyarázza az ilyen mértékű különbségeket? A válasz sajnos nem olyan egyszerű.

A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility