• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 269
Magyarország nincs egyedül a kötelező védőoltással: egyre több ország lépi meg

Magyarország nincs egyedül a kötelező védőoltással: egyre több ország lépi meg

Magyarországon bevezetik a kötelező oltást az egészségügyben, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem állna meg itt: javaslatuk szerint biztosítani kéne a munkaadóknak a jogot, hogy kötelezzék az oltás felvételére a munkavállalókat. A kötelező oltás nem ritka a világon, számos ország már a teljes felnőtt lakosságát kötelezte rá, igaz, legtöbb helyen a szabályozás egyelőre irreleváns, mert alacsony az átoltottság. A fejlett világ nem lépett egyelőre erre az útra, Nyugaton egyelőre csak bizonyos körökben tették kötelezővé az oltást, ebben a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedi eset. A világszerte gyorsan szigorodó szabályozás viszont abba az irányba mutat, hogy hamarosan szélesebb körben lesz kötelező a védőoltás felvétele.

Új javaslat érkezett: kötelezővé tehetné a munkahelyed a koronavírus-oltást

Új javaslat érkezett: kötelezővé tehetné a munkahelyed a koronavírus-oltást

A munkaadóknak lehetővé kell tenni, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóik számára – erre vonatkozóan tesz jogalkotási javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Parragh László, a szervezet elnöke a Portfolio-nak elmondta, hogy nemcsak a lehetőséget teremtenék meg a munkaadók számára, de bizonyos munkakörökben kötelezővé is tennék a védőoltást az alkalmazottaknak. Parragh László szerint ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget. Az elnök szerint a vállalatvezetők részéről erős igény van erre a szabályozásra, csak így lehet ugyanis elkerülni, hogy a gazdaságot le kelljen újra zárni.

Európa egyik fele már túl van a válságon, a másik fele évekig szenved még - Magyarország a nyertesek között

Európa egyik fele már túl van a válságon, a másik fele évekig szenved még - Magyarország a nyertesek között

Ha megnézzük, hogy az európai országok milyen messze vannak a válság előtti gazdasági teljesítménytől, akkor órdító különbségeket látunk. Van néhány ország, amelyik már most meghaladta a válság előtti szintet, és sok olyan van, amelyik a következő negyedévben fogja - ide tartozik Magyarország is. De a többség nem ilyen szerencsés - a spanyolok és portugálok másfél év alatt a gazdaságuk majdnem egytizedét elveszítették, és még hosszú évekbe kerül, mire a 2019-es szintet elérik. Mi magyarázza az ilyen mértékű különbségeket? A válasz sajnos nem olyan egyszerű.

A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.

Új erő formálódik Európában, és Orbán Viktor lehet az egyik legfőbb vezetője

Új erő formálódik Európában, és Orbán Viktor lehet az egyik legfőbb vezetője

Új jobboldali erő jelenhet meg az európai politikában: az ECR és az ID részleges egyesülésével egy markánsan jobboldali, az európai integrációval szemben kritikus pártcsalád létesülhet. A két blokkhoz kívülről csatlakozhat a Fidesz, amely egyelőre független mindegyik pártcsaládtól. A magyar kormánypárt meghatározó erejű lenne a szövetségen belül, és nem túlzás azt állítani, hogy Orbán Viktor egyben katalizátora is az egyesülésnek. Ha a részleges összeolvadás megvalósul, akkor az Európai Parlament második legnagyobb frakciója jöhet létre, de nem csak emiatt fontos a fejlemény. Az elmúlt hónapokban ismét előkerülő integrációs kérdések ugyanis alighanem az elkövetkező néhány év forró témái lesznek, és az európai föderalizációs tervekkel szemben most egy zászló alatt sorakozhatnak fel az integráció mélyítését ellenző legjelentősebb európai pártok. Az egyesülés előhírnöke lehet egy olyan jövőbeli politikai helyzetnek, ahol a korábbi törésvonalak helyét egy kérdés veheti át – ez pedig az Unió jövőjéről alkotott antagonisztikusan ellentétes elképzelés.

Európa egyik leggazdagabb állama lenne a független Skócia, de szinte lehetetlen megvalósítani

Európa egyik leggazdagabb állama lenne a független Skócia, de szinte lehetetlen megvalósítani

A skót választások után ismét felerősödött a törekvés az északi brit tartomány függetlenedésére. 2014-ben egyszer már szavazhattak a skótok a függetlenségükről, még egyszer aligha adja erre áldását a brit parlament. Az akkori népszavazás egyik fő kampánytémája a gazdaság volt: az elszakadást ellenzők szerint a kiválásnak tragikusan magas ára lett volna, a függetlenségpártiak viszont lehetőséget látnak benne. Megnéztük a skót gazdaság adottságait, és ez alapján az látszik, hogy egyik fél érvelése sem teljesen megalapozatlan.

Dögunalom helyett kiélezett küzdelem: lehetetlen megjósolni, ki viszi tovább Merkel örökségét

Dögunalom helyett kiélezett küzdelem: lehetetlen megjósolni, ki viszi tovább Merkel örökségét

2005 óta először történhet meg, hogy nem a Kereszténydemokrata Unió nyeri a német választásokat. A Zöldeket elképesztő népszerűség övezi, a koronavírus-járvány harmadik hulláma nyomán a pártverseny élére törtek a felmérésekben. A CDU gyengélkedése a koronavírus-járványnak és a kevésbé népszerű jelöltnek tudható be, a Zöldeket pedig az újdonság iránti igény mellett a klímafolyamatokra irányuló növekvő figyelem is segíti. Az izgalmakat fokozza, hogy a jelenlegi támogatottsági adatok alapján nemcsak egy újabb nagykoalíció van benne a pakliban, hanem az is, hogy mind a CDU, mind a zöld párt megkerülheti a másikat, ha a szociáldemokratákat és a szabaddemokratákat együtt bevonnák a kormányalakításba. De a választás nem most lesz, hanem szeptember végén, és a kilátások között több olyan faktor is van, ami a CDU addigi visszaerősödését valószínűsíti.

Kína pontosan tudja, mi kell a világuralomhoz - és mindent megtesz azért, hogy elérje

Kína pontosan tudja, mi kell a világuralomhoz - és mindent megtesz azért, hogy elérje

Kína az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődése után egyre inkább globális szereplővé akar válni. A célzott kínai gazdaságfejlesztő intézkedések eddig sikeresek voltak, a jól bevált modellek adoptálása helyett most viszont valami újat kell kitalálni. A népességnövekedés megállt, a bérek versenyképessége elolvadt, így Kínának a termelékenység terén kell nagyot alkotnia, ha el akarja kerülni a közepes jövedelem csapdáját. A kínai vezetők pontosan tudják, mivel érhetik ezt el: rengeteg erőforrást fektetnek célzott technológiai, infokommunikációs, mesterséges intelligencia és zöld infrastrukturális projektekbe. A pénz és az eltökéltség nem akadály, a meglévő tudás és az infrastruktúra annál inkább. Ha ezeket az (egyébként nagyon magas) akadályokat Kína átugorja, könnyen domináns technológiai iparnagyhatalommá válhat. A Fitch Solutions elemzésében azt vizsgálta, hogyan áll az ország ezen a téren.

Magyarországon egy kicsit túlaggódják az euróbevezetés kérdését

Magyarországon egy kicsit túlaggódják az euróbevezetés kérdését

Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.

Koronavírus-csoda Észak-Európában: a harmadik hullám is elkerülte őket, és ehhez lezárás sem kellett

Koronavírus-csoda Észak-Európában: a harmadik hullám is elkerülte őket, és ehhez lezárás sem kellett

A friss járványügyi statisztikák és a kumulált járványügyi adatok tekintetében is kilóg az európai sorból egy országcsoport: az északi államok. A finnek, norvégok és dánok úgy tudták kordában tartani a járványt, hogy közben az európai átlagnál enyhébb korlátozásokat hoztak. Különösen a finn példa kiemelendő, ahol még a régiós átlagban is lazák a korlátozások és alacsonyak a halálozási statisztikák. Az északi sorból kilóg Svédország, amely épp a napokban vált Európa legfertőzöttebb országává lakosságarányosan. Pedig a svéd adottságok is segíthették volna a sikeres járványkezelést, ha anno nem úsznak szemben az árral. Ma viszont már szó sincs svéd különutasságról, a helyi szigor megfelel a jelenlegi magyar intézkedéseknek, az északiak között pedig az egyik legszigorúbbak. És bár a régióból kilógnak a rossz statisztikájukkal, nálunk még mindig jobban állnak az összesített adatok szerint.

Borulnak a mérlegek a feneketlen amerikai költekezés miatt, megérzi-e a dollár?

Borulnak a mérlegek a feneketlen amerikai költekezés miatt, megérzi-e a dollár?

Az amerikai export és import különbözete rekord mélypontra zuhant az Egyesült Államokban 2020-ban, és az idei első hónapokban tovább nőtt az olló. A gyorsabb kilábalás és a külpiacok gyenge kereslete miatt az amerikai külkereskedelmi hiány még egy ideig nőhet, ennek pedig gyengítő hatása lesz a dollárra. Az amerikai deviza leértékelődése viszont még a kedvezőtlen külkereskedelmi adatok ellenére sem borítékolható, mert az árfolyamot számos más faktor is mozgatja.

Íme az ábrák, amelyek megmutatják, mennyire vagyunk messze még attól, hogy jelentősen lazítsunk

Íme az ábrák, amelyek megmutatják, mennyire vagyunk messze még attól, hogy jelentősen lazítsunk

Naponta halljuk, hogy milyen gyorsan fut fel az átoltottság Magyarországon, és a lazításról szóló ígéretekből sincs hiány. A kérdés csak az, hogy mi az az átoltottsági szint, amely mellett biztonságosan el lehet kezdeni a lazítást. A nálunk gyorsabban oltó országok példája nem tud erre egyértelmű választ adni, azt viszont mindenképpen megállapíthatjuk az áttekintett példákon, hogy 40%os átoltottság alatt az oltási immunitás nem jelent meg a járványgörbében. Ráadásul az oltásban elöl járó országokban a járványgörbe ereszkedése szigorú korlátozó intézkedések mellett, lassú nyitással valósult meg. Jelentős lazításokat a vizsgált országok 50-60%-os átoltottságnál hajtottak végre. Vizsgálódásunk alapján a magyar nyitási terv a leggyorsabb, ennek kockázatait a koronavírus szezonalitása enyhítheti.

Harmadik leggyorsabbak a lakosság beoltásában, a járvány mégis kétségbeejtően gyorsan terjed

Harmadik leggyorsabbak a lakosság beoltásában, a járvány mégis kétségbeejtően gyorsan terjed

Chile jelenlegi koronavírus-helyzete valószínűleg az egyik legtanulságosabb a világban. A harmadik legátoltottabb országnak számít a globális rangsorban, már minden harmadik polgára kapott oltást. A védekezésben továbbra is erős korlátozásokat alkalmaz. És mindezek ellenére a járvány felívelő szakaszban van. A chileiek éppen ezért egészen máshogy gondolkodnak a járványkezelésről, mint Európában: jelentős nyitást csak akkor tudnak elképzelni, ha a nyájimmunitás közelébe, vagyis 80%-ra emelkedik az átoltottság.

A világ legerősebb országa elsőként tör ki a koronavírus-válságból, megint maga mögött hagy mindenkit

A világ legerősebb országa elsőként tör ki a koronavírus-válságból, megint maga mögött hagy mindenkit

A koronavírus-járvány megjelenése után járványügyi és gazdasági szempontból is az USA volt az egyik legkétségbeejtőbb helyzetben. Eltelt egy év, és most azt látjuk, hogy a járványt az elsők között küzdhetik le a gyors átoltottság miatt, de a gazdasági kilábalása még ennél is látványosabb. Az Egyesült Államok idén a leggyorsabbak között növekedhet, és az első ország lehet a nagy gazdaságok közül, amelyik visszatalál a válság előtti növekedési trendre. A gyors kilábalásnak viszonylag jól ismerjük az okait, de azt még nem látjuk előre pontosan, hogy mennyire lesz magas az ára, amit fizetni kell majd érte.

A pánikban vették elő a jegybankok a csodafegyverüket, de talán soha többé nem teszik el

A pánikban vették elő a jegybankok a csodafegyverüket, de talán soha többé nem teszik el

A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.

Kijózanító példák: rengeteg embert kell még beoltani, hogy egyáltalán elgondolkodhassunk a lazításról

Kijózanító példák: rengeteg embert kell még beoltani, hogy egyáltalán elgondolkodhassunk a lazításról

Néhány ország kimagaslóan sok oltást adott be eddig lakosságarányosan, ebben a cikkben pedig azt nézzük meg, hogy a magas átoltottsággal mennyire tudták visszaszorítani a járványt a legtöbb beadott oltással büszkélkedő országok, valamint milyen mértékben tudtak enyhíteni a korlátozásokon. Egy fontos dolgot kiemelhetünk: ha kétszer annyi vakcinát adunk be, mint amennyit eddig összesen Magyarországon beadtunk, jelentős lazításra az sem lesz elég a nemzetközi példák szerint. Teljes nyitáshoz pedig nagyon (tényleg nagyon) sok vakcinát kell majd beadni.

Magyarország a világ élmezőnyében van az átoltottságban, de ezzel önmagában semmire nem megyünk

Magyarország a világ élmezőnyében van az átoltottságban, de ezzel önmagában semmire nem megyünk

A kormány az utóbbi napokban gyakran elmondta, hogy az orosz és kínai vakcina beszerzésével és használatával Magyarország az EU legátoltottabb országa lesz. Ez valóban így van, sőt, Magyarország már most a világ élmezőnyében van a lakosságarányosan legtöbb beoltottat mutató rangsorban. Ezzel az eredménnyel azonban nem megyünk sokra, mert a jelenlegi oltási tempó sem tudta megakadályozni, hogy hétfőtől szigorú korlátozások lépjenek életbe. A relatív magyar siker pedig annyit tesz, hogy kevésbé állunk rosszul, mint a világ legtöbb országa, de ha a célhoz viszonyítunk, majdnem ugyanolyan messze vagyunk, mint minimális kivétellel mindenki más.

Nem érted, miért tarolta le a koronavírus Magyarországot, és miért fogja újra? Pont azért, mert nem érted

Nem érted, miért tarolta le a koronavírus Magyarországot, és miért fogja újra? Pont azért, mert nem érted

A második járványhullám sokkal rosszabb volt, mint amitől koraősszel féltünk, és könnyen lehet, hogy a harmadik hullám még ennél is rosszabb lesz Magyarországon. A kilátástalannak tűnő küzdelemben hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy a járvány ellen nem tehetünk semmit, pedig már a kitörés óta volt rá bizonyíték, hogy ez nem így van. De miért nem tudtunk élni ezzel? Miért tarolt le minket a járvány, és ha most megint megteszi, mi ennek az oka? Nem biológiai magyarázatot kell keresni, a válasz köztünk keresendő.

Felcsillant a remény, hogy visszakapjuk a régi életünk: az egész világ ennek az országnak szorít most

Felcsillant a remény, hogy visszakapjuk a régi életünk: az egész világ ennek az országnak szorít most

Minden szem Izraelre szegeződik, a kis közel-keleti ország ugyanis már majdnem a lakossága felét beoltotta. Ha Izraelben meredeken csökkennek az esetszámok, az azt jelenti, hogy a vakcinákkal valóban hatékonyan vissza tudjuk szorítani a járványt, ha viszont magas átoltottság mellett is lezárásokra lesz szükség, az a legrosszabb forgatókönyvet vetíti elénk. Bármilyen triviálisnak gondoljuk, a válasz cseppet sem egyszerű, és a jelenlegi adatok alapján nem is tudjuk megválaszolni pontosan, hogy mire elég 60-70%-os átoltottság. De annyit már most látunk, hogy jó okunk van reménykedni.

"Kerül, amibe kerül" - Európa szenvedő országát is megmenti a nagy varázsló?

Megoldódni látszik az olasz kormányválság, széles támogatottsággal alakulhat meg a közgazdász Mario Draghi technokrata kormánya. Hatalmasak az elvárások az EKB egykori elnökével szemben, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy valóban a legjobb embert választották az olaszok a 220 milliárd eurós EU-s forrás elosztására. Draghi nem csak jelentős szakmai eredményekkel, de széles nemzetközi beágyazottsággal is rendelkezik, és okkal bírja a politikai paletta széles körének bizalmát. Csodákat persze nem várhatunk, de azért nagy az esély rá, hogy Draghi (vélhetően) rövid kormányzása után Európa nagy betege már legalább a lábadozást megkezdi.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility