• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1271
Megtudtuk, hogy mire költi Magyarország a nagy kínai hitel egy részét

Megtudtuk, hogy mire költi Magyarország a nagy kínai hitel egy részét

Elektromos gépjármű töltőállomások vidéki telepítésére költi a kormány az idén tavasszal felvett 1 milliárd eurós kínai hitel egy részét – tudta meg a Portfolio. Ezt a célt az EU-s helyreállítási hitelkeret terhére tervezte megvalósítani a kormány a megjelenés előtt álló, 28 milliárd forintos pályázatból. A brüsszeli pénz azonban valószínűleg nem, vagy késve érkezik meg, ezért tervezi beforgatni a pályázat mögé a kínai hitelt a kormány; addig pedig jól jön a magyar állami költségvetésnek a tavasszal már felvett kínai pénz. Értesülésünk afelé mutat, hogy nemcsak a 28 milliárdos készülő, hanem a már megjelent 30 milliárd forintos elektromos járművásárlási EU-pályázat mögé is a kínai hitel egy részét forgatja be a kormány.

Elképesztő magyarországi áramárral robbant be a szeptember

Elképesztő magyarországi áramárral robbant be a szeptember

Az idei év negyedik, minden idők egyik legmagasabb órás áramára alakult ki a ma este 7 és 8 óra közötti idősávra Magyarországon – vette észre a Portfolio. Ezzel folytatódott az a nyáron megfigyelt minta, miszerint tartós hőhullámban az esti fogyasztási csúcs idején a villamosenergia-rendszer a "határon billeg": a kínálati oldal nagyon közel jár fizikai maximumához, és ez a rendkívül magas esti órás árakban is kiütközik. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.

Bréking! – Leállítják év végén a Barátság kőolajvezetéket az ukránok!

Bréking! – Leállítják év végén a Barátság kőolajvezetéket az ukránok!

2025. január 1-től leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz nyersolajjal – közölte az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban. Emellett azt is bejelentette, hogy január 1-től megszűnik az orosz gáz tranzitja Ukrajnán át, ami szintén érinti a hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási szerződést. Ukrajna legfeljebb arra nyitott, hogy nem orosz eredetű gázt továbbítson a jövő évtől kezdve az európai gázvásárlók felé. Talán nem véletlen, hogy a fenti bejelentéssel párhuzamosan ma az oroszországi Szentpéterváron bukkant fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a Gazprom székházából védte az orosz gázszerződést, de az orosz olajszállítások sorsáról nem beszélt. Megkérdeztük a friss információról a Molt is, a reakció itt olvasható, aztán a Mol részvényárfolyamának zuhanásáról itt írtunk, a magyar üzemanyagárakra gyakorolt potenciális hatásokról pedig itt. Délután az ukrán Naftogaz vezére is megüzente, hogy a hatályos az orosz olaj- és gáztranzit szerződéseket még teljesítik, jórészt év végéig, de utána minél gyorsabban le kell válni az orosz energiahordozókról. Délután aztán maga Podoljak adott egy pontosító nyilatkozatot, amiben árnyalta: nem 2025. január 1-től áll le az orosz olajtranzit Ukrajnán át, hanem akkor, amikor az egyes háttérszerződések lejárnak.

Döbbenetes magyar naperőmű rekord született: több, mint dupla annyi áramot termeltek, mint a Paksi Atomerőmű

Döbbenetes magyar naperőmű rekord született: több, mint dupla annyi áramot termeltek, mint a Paksi Atomerőmű

Múlt pénteken délután 1 óra és negyed 2 között újabb történelmi rekord született: 3242 MW-ot ért el az 50 kW feletti ipari méretű naperőművek áramtermelése az elszámolási adatok alapján – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Megjegyezzük, hogy ez azt jelenti: 2,4-szer (!) annyi áramot termeltek az ipari naperőművek, mint az aznap éjféltől főjavításra leállított 3. blokk nélkül termelő Paksi Atomerőmű. Pénteken egyébként éppen nem kellett leterhelni a maradék blokkokat a Duna vízhőmérséklete miatt, de ha ezt is meg kellett volna tenni, akkor több, mint háromszor annyi áramot ontottak volna a hálózatra az ipari naperőművek, mint az atomerőmű. A naperőművek hazai előretöréséről, annak lehetőségeiről és az általuk okozott kihívásokról is mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.

Belenyúl a gázkorlátozási szabályokba a kormány

Belenyúl a gázkorlátozási szabályokba a kormány

A 2023. október 1-től indult gázév tapasztalatai alapján "szükségessé vált a szabályozás kis terjedelmű és az érintettek számára előnyös, terheket csökkentő módosítása, pontosítása", ezért néhány ponton belenyúlnak idén október 1-től a lakosságot nem érintő gázkorlátozási szabályokba – derült ki a kormány oldalán társadalmi egyeztetésre kirakott rendelettervezetből. Gázpiaci kilátásokról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el. Frissítés! Cikkünket utólag pontosítottuk a rendelettervezet tartalma alapján.

Bekapcsolták a hatalmas naperőművet Tapolca mellett, nagyon kellemetlen adat derült ki

Bekapcsolták a hatalmas naperőművet Tapolca mellett, nagyon kellemetlen adat derült ki

Az eredetileg tervezettnél korábban termelésbe állt július végén a hatalmas naperőmű Tapolca mellett, amely a júliusi országos statisztikán is meglátszott, és ez a projekt is hozzájárul ahhoz, hogy év végéig összejöjjön egy újabb bűvös határ a beépített naperőművi kapacitásokban Magyarországon. A tapolcai projektet fejlesztő izraeli cég a közleményében felfedett egy olyan adatot is, ami jól rámutat arra, hogy mennyire erőteljes a naperőművek kannibalizációs hatása Magyarországon, hiszen sokkal kisebb piaci alapú árbevétellel és megtérüléssel számol most, mint néhány hónappal ezelőtt. A naperőművek terjedéséről, megtérülési kérdéseiről, és az általuk okozott hálózati, ellátási kihívásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.

Megint durván le kellett terhelni a Paksi Atomerőművet a Duna melegedése miatt

Megint durván le kellett terhelni a Paksi Atomerőművet a Duna melegedése miatt

A Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszán ismét nagyon megközelítette a kritikus 30 fokos hőmérsékleti korlátot, 29,79 Celsius-fokot mértek szerdán délelőtt, ezért az erőmű első, második és negyedik blokkját összesen 240 megawattal ismét le kellett terhelni – derült ki az erőmű közleményéből. Az újbóli visszaterhelésre azután került sor, hogy tegnap, az augusztus 20-i állami ünnepnap során a zivatarok hűtő hatása mellett még nőtt az erőmű termelése.

Vége a Paksi Atomerőmű durva leterhelésének, de van egy csavar a történetben

Vége a Paksi Atomerőmű durva leterhelésének, de van egy csavar a történetben

A Duna vízhőmérséklete kedvező irányba változott az augusztus 18-i mérések alapján, ezért a korábbi leterhelésben érintett 1-2. blokk 16:21-től ismét névleges teljesítményen üzemel – jelentette be vasárnap délután a Paksi Atomerőmű. A szűkszavú közleményből még annyi derült ki, hogy a 4. blokk, a 8. számú generátor tervezett karbantartása miatt 50%-os teljesítményen működik. Ez azt jelenti, hogy műszaki ok miatt valójában még fokozták is a leterhelést a 4. blokknál.

Egyre tisztább a magyar áramtermelés, új ország ugrott Európa élmezőnyébe

Egyre tisztább a magyar áramtermelés, új ország ugrott Európa élmezőnyébe

Az idei első hét hónap átlagában 25,6%-ra csökkent Magyarországon a fosszilis alapú áramtermelés aránya a tavalyi első héthavi 29,8%-ról, azaz egyre tisztább a magyar áramtermelés háttere. Ezzel továbbra is az uniós középmezőnybe tartozunk, mert legalább tíz ország megelőz minket. Az élmezőnybe ezúttal Portugália ugrott, amely így megelőzte a rivális Spanyolországot is a bőséges vízerőművi termelés, illetve a tovább bővülő nap- és szélerőművi kapacitások miatt. A magyar áramtermelési mix átalakulásáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.

Fájdalmas döntés született: durván le kell terhelni a Paksi Atomerőművet a Duna felmelegedése miatt

Fájdalmas döntés született: durván le kell terhelni a Paksi Atomerőművet a Duna felmelegedése miatt

A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal le kell terhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, annyira felmelegedett a Duna – derült ki az erőmű honlapjának szűkszavú közleményéből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mai napra nem adott felmentést a 30 fokos vízhőmérsékleti korlát betartása alól Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hiába lépett mától hatályba az ezt lehetővé tevő miniszteri rendelet.

Kapcsoljuk ki a légkondit este 7 és 10 óra között a hőhullám idején? – Sokat spórolhatna vele Magyarország

Kapcsoljuk ki a légkondit este 7 és 10 óra között a hőhullám idején? – Sokat spórolhatna vele Magyarország

Ha kis mértékben, 300 megawattal, visszafogná a magyar lakosság a hőhullám idején este 7 és 10 óra között az áramfogyasztását, például a légkondicionálók átmeneti kikapcsolásával, vagy az elektromos autótöltés elhalasztásával, akkor akár több száz euróval olcsóbb lehetne az áram a nagykereskedelmi piacon, és összességében jócskán tudna spórolni az ország - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Természetesen a versenypiacról áramot vásárlók is tehetnének többet ilyenkor az esti fogyasztásuk visszafogása terén, de például a folyamatosan termelő üzemeknél, vagy egy irodaház hűtésénél vannak korlátok. A háztartások fogyasztásvisszafogását leginkább az akadályozza, hogy semmit nem éreznek a hőhullám miatt újra extrém magas piaci áramárakból, így a ma este 8 és 9 óra közötti közel 500 eurós áramárból, hiszen védi őket a merev rezsicsökkentési rendszer. Ebben legfeljebb annyi a "büntetésük", hogy ha éves szinten túllógnak az átlagfogyasztási korláton, akkor 36 forint helyett 70 forintot kell fizetniük kilowattóránként; és ebben hozna nagy változást, ha a kormány bevezetné a tavaly Brüsszel felé már megígért dinamikus árképzést 2025 végéig. Az árampiac kereslet oldali visszafogásának lehetőségeiről, illetve az árambeszerzési lehetőségekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről itt érhetők el információk.

Fontos rendelet jött a Paksi Atomerőműnek, ami lazítja a Duna vízhőmérsékleti korlátját

Fontos rendelet jött a Paksi Atomerőműnek, ami lazítja a Duna vízhőmérsékleti korlátját

Miután július végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely miniszteri engedéllyel átléphetővé tenné a 30 fokos vízhőmérsékleti korlátot a Dunán a Paksi Atomerőműnél, a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent az erről szóló miniszteri rendelet. Ez már péntektől hatályba lép, így ha a villamosenergia ellátásbiztonsági helyzet indokolttá teszi, akkor akár már holnap lazíthat Lantos Csaba energiaügyi miniszter az eddigi korlátozáson, hiszen csütörtökön megint le kellett terhelni az atomerőművet a vízhőfok miatt, és közben megint extrém magas áramárak alakultak ki a nagykereskedelmi piacon.

Annyira felmelegedett a Duna a hőség miatt, hogy le kellett terhelni Paksot

Annyira felmelegedett a Duna a hőség miatt, hogy le kellett terhelni Paksot

Csütörtökön átlépte a 29,5 Celsius-fokos küszöbértéket a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál, ezért ma délután 3 órától 80 megawattal le kellett terhelni a Paksi Atomerőmű 4. blokkját – jelentette be az erőmű. A belső szabályzat alapján ha tovább melegszik a Duna a hőhullám miatt, akkor "0,1 Celsius fokonként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet." Egy minapi energiaügyi miniszteri rendelettervezet ez alól felmentést is biztosíthat majd. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyen Lantos Csaba energiaügyi miniszter tartja az egyik nyitóelőadást. A programról már számos részletet közzétettünk az oldalunkon, regisztrálni itt lehet.

Súlyos károkat okozhat egy áramszünet, vagy váratlan termeléskiesés, de okos megoldásokkal megelőzhetők ezek

Súlyos károkat okozhat egy áramszünet, vagy váratlan termeléskiesés, de okos megoldásokkal megelőzhetők ezek

„Mindig a nem várt leállás okozza a legnagyobb anyagi veszteséget”, és egy komolyabb áramszünetből is fokozott nehézségei származhatnak a magyarországi cégeknek, de a digitális karbantartás, illetve a digitális iker megoldások segítségével tudatosan fel lehet készülni az ilyen helyzetek kivédésére – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Németh Gábor. A Schneider Electric magyarországi szolgáltatási igazgatója úgy látja, hogy számos iparágban, amelyben hatalmas a nyomás a folyamatos termelésre, nagy hasznát veszik ezeknek a technológiáknak, igaz sok helyen még inkább reaktívak, azaz csak azután reagálnak, hogy már bekövetkezett a baj. A szakértő tapasztalatai alapján a vállalatok legalább felének nincs konkrét stratégiája arra, hogy összehangolja az energiahatékonysági törekvéseit a fenntarthatósági stratégiájával, noha ezen a téren is számos digitális megoldás, illetve okos eszköz elérhető.

Kiszivárgott: szakítani készül Ausztria az orosz gázzal egy nagy alku részeként

Kiszivárgott: szakítani készül Ausztria az orosz gázzal egy nagy alku részeként

Ausztria 2027-ig teljesen megszűnteti az orosz vezetékes gázimportot, összhangban az uniós célokkal, azaz a 2040-ig tartó hosszú távú gázszerződésből ki fog lépni – lényegében ezt rögzítette írásban a két osztrák koalíciós párt a zöldek erőteljes nyomására, fontos személyügyi alkukkal párhuzamosan. Utóbbinak része, hogy a néppárti pénzügyminisztert jelölik az uniós biztosi posztra, illetve az is, hogy amint tegnap kiderült: a szintén néppárti gazdasági miniszter kerülhet az osztrák jegybank élére.

Történelmi csúcsra ugrott az MNB aranytartalékának értéke

Történelmi csúcsra ugrott az MNB aranytartalékának értéke

Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.

Elképesztően magas magyar áramárak: kiderült a háttér, nem kizártak az áramszünetek

Elképesztően magas magyar áramárak: kiderült a háttér, nem kizártak az áramszünetek

A csúcsra pörgetett légkondicionáló használat mellett három másik külföldi ok is hozzájárult ahhoz, hogy júliusban elképesztően magas, 500-1000 euró közötti nagykereskedelmi áramárak alakultak ki Magyarországon az esti órákban – magyarázta Mátrai Károly az Indexnek. Az MVM vezérigazgatójának felsorolása alapján ezek között nincs benne az Ukrajna felé felfutott magyar áramexport, hiszen magyarázata szerint azt részben, vagy egészben a magyar naperőművek napközbeni (túl)termeléséből tudjuk megoldani. Ez azt is jelenti, hogy az itthoni áramárak nem esnek napközben olyan mélyre, mint az ukrajnai export lehetősége nélkül, ez pedig a hazai naperőművek megtérülési helyzetén is javít. Mátrai a közelmúltbeli balkáni áramszünet kapcsán jelezte: itthon sem zárhatók ki áramszünetek, de mindent megtesznek ennek elkerülésére, és jelentős hálózatfejlesztések zajlanak az országban. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjött a GDP-adat: így került recesszióba Magyarország
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility