Az elmúlt időszakban több elemző is egy óriásira fújt fintech buborék kipukkanására figyelmeztetett. A jóslatok valójában meglehetősen régre nyúlnak vissza, és - bár a túlburjánzás tünetei egyértelműen megjelentek a piacon - egyelőre úgy tűnik a befektetői hangulat változatlan. Cikkünkben utánajártunk a fintech-buborék jelenségének, és igyekeztünk a valós piaci folyamatok mélyére ásni.
A mesterséges intelligencia a bankok kínálatát és belső működését tekintve is egyre inkább nélkülözhetetlen eszközzé kezd válni. A technológiában rejlő üzleti lehetőségekkel kapcsolatban konszenzus van a hazai banki szereplők körében, és ki lehet jelenteni azt is, hogy a fejlesztések terén egyáltalán nem vagyunk lemaradva a nyugati fősodortól, annak ellenére sem, hogy a magyar nyelv feldolgozása sok nehézséget gördít még a mai napig is a fejlesztések elé. Cikkünkben, amelyhez három szakértő - Fáykiss Péter, az MNB digitalizációs igazgatója; Pintér Szabolcs, az UpScale ügyvezető igazgatója; valamint Strén Gábor, a Microsoft pénzügyi szektoráért felelős ügyféligazgatója - közreműködését kértük, a mesterséges intelligencia hazai banki alkalmazásának főbb kérdéseit jártuk körül.
A lakossági CBDC-t érintő leginkább előrehaladott fejlesztéseket, pilotokat, és éles bevezetéseket összefoglaló tavaly decemberi cikkünk folytatásaként áttekintjük, hogy az egyes országokban milyen előrelépés/irányváltás történt a virtuális jegybankpénzeket illetően, illetve milyen fogadtatásban részesültek. Sokan azt várják a CBDC-projektektől, hogy a segítségükkel alulbankolt emberek tömegeit lehet majd bekapcsolni a pénzügyi rendszerbe, és idővel a digitális jegybankpénzek a készpénz és a kereskedelmi banki számlapénz jövőbeni riválisaivá válnak majd.
Az orosz-ukrán háborúban reflektorfénybe kerültek a kriptopénzek, hiszen ezeket a digitális pénzeket most sok szempontból élesben tesztelik, és fény derülhet arra, hogy vajon beváltják-e azt, amit a kriptoevangelisták ígértek velük kapcsolatban. Segítségükkel támogatni lehet a feleket a háborúban? Az oroszok megkerülhetik vele a szankciókat? Menekülőeszközként használható? Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
A digitális transzformációra már nem lehet csupán egy kifizetődő üzleti lehetőségként tekinteni, a folyamatban való helytállás ugyanis ma már a versenyképesség megőrzésének, a vállalatok fennmaradásának az előfeltételévé vált. Aki kimarad, az lemarad, és jó eséllyel eltűnik a süllyesztőben. A nyilvánvaló fenyegetés ellenére viszont a vállalatok vezetői - főleg kkv-méret esetén - egyelőre nem érzik a helyzet súlyosságát, a lemaradásuk pedig szembeötlő. A megfelelő tudatosság hiánya mellet, mindez a tech-affinitás alacsony voltának, és a korlátozott erőforrásoknak is betudható. A böngészőből is elérhető, könnyen elsajátítható és költséghatékony SaaS alkalmazások viszont hatékony támogatást nyújthatnak a kisebb méretből adódó hátrányok ledolgozására is. Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a SaaS modell szerepét a kkv-szektor digitális transzformációjában.
Az orosz-ukrán háborúban a fizikai hadműveletek mellett a kibertérben is folyamatosan zajlik a küzdelem. A harcoló felek mindent bevetnek, hogy megszerezzék a kiberfölényt, és megbénítsák az ellenség infrastruktúráját. Csakúgy, mint a fegyveres hadműveletekhez, a virtuális harcokhoz is egyre több irreguláris egység csatlakozik mindkét oldalon. Róluk azonban nem rendelkezik a háborús jog, így nem egyértelmű, hogy a kibertámadások milyen esetben számítanak háborús bűnnek, illetve, hogy az elkövetőket az ellenség tekintheti-e legitim célpontnak, vagy a megtámadásuk a civilek életét fenyegető hadműveletekhez hasonlóan nemzetközi jogba ütközik.
A technológiai és pénzügyi szankciók, amelyeket az Egyesült Államok és az EU vezettek be Oroszország ellen, az ország gazdasági és technológiai függőségeit kihasználva igyekeznek az orosz vezetést jobb belátásra bírni. A vállalatok intézkedései nem értelmezhetőek csupán morális kiállásként, a többségüknek nem nagyon maradt más választása, mint eleget tenni a szankcióknak, az viszont látszik, hogy sok cég tovább ment az előírt korlátozásoknál, és az üzleti tevékenységének nagyobb részét szüntette meg az orosz piacon, mint amit a poltikai akarat elvárt volna tőle.
Az orosz-ukrán háború harcai nem csak a szárazföldön és a levegőben, de a kibertérben is egyre hevesebbé válnak, és úgy tűnik, mindkét fél igyekszik egyre több hadra fogható hackert megnyerni a saját kibervédelmi céljainak. A virtuális összecsapások egyre gyakoribbak, de a sokak által előrevetít masszív orosz kiberhadműveletre egyelőre ismeretlen okokból nem került sor. Az ukránok közben egyre több sikeres műveletet indítanak orosz kormányoldalak ellen, és ehhez önkéntes hackereket is toboroznak. Az ügyüket pedig a titokzatos Anonymus csoport is támogatja már a kezdetek óta.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójára gazdasági lépésekkel reagált a világ, a szankciók egy jelentős része a pénzpiacokat célozta. Mára elég világosan látszik, hogy a globalizált pénzügyi rendszer időszakában ezek az intézkedések (sok kezdeti kritikával szemben) nagyon hatékonyak, és megmutatjuk, hogy már rövid távon jelentősen rontják az orosz gazdaság stabilitását.
A nemzetközi utalási rendszer hiányosságai az utóbbi években több olyan fiatal vállalatnak is ihletet adtak, amelyek modern megoldásaikkal az inkumbens levelező bankok elavult rendszereit felválta hatékonyabbá és olcsóbbá kívánják tenni a határon átlépő tranzakciókat. A Banking Circle egy teljeskörű banki engedéllyel rendelkező vállalat, amely olyan platformot biztosít az ügyfeleinek, amivel azok megkerülhetik a drága és túlbürokratizált nemzetközi fizetési rendszereket. A szolgáltatásnak köszönhetően a bankok több figyelmet szentelhetnek az ügyfélkapcsolataiknak, miközben a cég közműként elláttja a mögöttes banki adminisztrációs folyamatokat is.
Az elavult nemzetközi utalási rendszerek ma már igen nehezen tartanak lépést az egyre bővülő nemzetköz kereskedelmi volumennel, a transzparencia hiánya és a tranzakció során felhalmozódó rejtett költségek pedig komoly anyagi károkat okoznak a kereskedő vállalatoknak. Az alacsony hatékonyság és a túlbürokratizáltság enyhítésére már számos megoldás született, amelyek még nem terjedtek el széles körben. Tekintve, hogy a jelentős pénzmozgásokban rejlő üzleti lehetőségeket számos feltörekvő vállalat felfedezte, erre talán már nem is kell olyan sokat várni. Mutatjuk, mi a gond a határon átlépő fizetésekkel, és milyen megoldások léteznek a hatékonyabbá tételükre.
Egy új szolgáltatói modell kezd egyre nagyobb teret nyerni a pénzügyi szektorban, amely alapjaiban formálhatja át a korábban egy - vagy csak nagyon kevés szereplős - banki értékláncot. A Banking-as-a-Service modellben banki licenccel nem rendelkező pénzügyi, vagy pénzügyi tevékenységet azelőtt nem folytató vállalatok is egyaránt hozzáférhetnek a bankok által használt eszköztárhoz, amivel könnyebben fejleszthetnek és értékesíthetnek új, innovatív szolgáltatásokat. A banki tevékenység eközben átalakul, "közművesedik", ami azt jelenti, hogy a tradicionális pénzügyi intézmények egyfajta szolgáltatói szerepben működnek tovább. Cikkünkben bemutatjuk, hogy épül fel a BaaS-értéklánc, ismertetünk néhány fontosabb szereplőt, és bemutatjuk milyen előnyöket, valamint kihívásokat teremt az új pénzügyi szolgáltatói modell.
A digitális transzformáció a fizetési piacot is állandó szerkezeti változásoknak veti alá. A fizetési megoldások egyre kiemeltebb szerepet kapnak a vállalatok értékajánlatában: amíg korábban ez egy unalmas és hálátlan területnek számított, amin mindenki fogát összeszorítva próbált meg túljutni, addig ma már a termékhez igazítják a fizetési megoldásokat, de sok esetben egészen új, különálló pénzügyi szolgáltatások is megjelennek a vállalatok kínálatában. Az ehhez szükséges infrastruktúra kezelése viszont nem egyszerű feladat, így a cégeknek olyan szolgáltatókra kell hagyatkozniuk, amelyek egységes platformot nyújtanak a gyors számlanyitáshoz és a változatos pénzügyi termékek létrehozásához. Ilyen vállalat a Modulr is, amely olyan alternatív pénzügyi szolgáltatók mögött áll, mint amilyen a Revolut is. Cikkünkben bemutatjuk, milyen modellben működik a "titkos" fintech, és hogyan nyitja meg a kapukat a pénzügyi világ felé cégek ezrei számára.
Kisvállalkozók tömegeinek régi fájdalmán enyhített a fintech, amely azóta a fizetési ökoszisztéma szinte minden szegmensébe betette a lábát. A Square egy egyszerű, okostelefonhoz csatlakoztatható kártyaolvasóval, és kiszámítható árazással szabadította meg a kereskedőket az egekbe emelt szolgáltatói díjaktól, később pedig tovább bővítette a kínálatát a banki szolgáltatásoktól kezdve egészen a BNPL-termékekig. Jack Dorsey alapító az utóbbi időben élénk érdeklődést mutat a kriptopénzek iránt is, amely egy újabb fordulatot jelent a vállalat életében. Mutatjuk, hogy segít kisvállalkozások tömegeinek a Square - új nevén Block - és milyen kriptós megoldással rukkolnak majd elő a közeljövőben.
Az online kereskedelem megkerülhetetlen szereplőjévé vált a fintech, amely olyan internetes vállalkozásoknak nyújt fizetésfeldolgozási infrastruktúrát, mint az Amazon, a Facebook és a Shopify, de a nagy techcégek mellett több millió kisvállalkozás fizetési folyamatait is ő igazgatja. A Stripe-ot egy ír testvérpár alapította, akik ötletükkel a legfiatalabb milliárdosok klubbjába is felvételt nyerhettek. Az egyszerűsége miatt a fejlesztők körében népszerű termék ugyanis hatalmas pénzügyi sikernek bizonyult, és jelenleg az Egyesült Államok legmagasabban értékelt fintechjének számít. Összeszedtük, minek köszönheti a sikerét, és milyen termékportfóliót kínál ügyfeleinek az egyik legnagyobb internetes közvetítő.
A munkabér a cégek egyik legnagyobb költségtételének számít, ráadásul nem túl átlátható, és sokszor lassan kerül kiutalásra. A payroll szoftverek legnagyobb előnye a munkabér előlegek hatékonyabb kiutalása, és a valós idejű fizetések bevezetése. A fintechek, amellett, hogy egy nagyon kecsegtető munkavállalói lehetőséget adnak ezzel a munkáltatók kezébe, a cégek belső folyamatainak javításában is nagy szerepet vállalnak. A megoldás igen közkedvelt a munkavállalók körében, hiszen kiváltja a piaci erőfölényükkel korábban sokszor visszaélő fizetésnapi hitelezőket, és biztosít egyfajta pénzügyi rugalmasságot is a számukra. Utánajártunk a népszerű payroll fintech üzleti modelleknek, és annak, hogy az álaltuk biztosított nagyobb pénzügyi szabadság ígérete vajon mennyire felel meg a valóságnak.
A bitcoin jóvoltából ismerhette meg a világ azt a technológiát, amely hamarosan egész iparágakat fog felforgatni. Bár úgy tűnik, maga a bitcoin nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, a blokklánc technológia mindent megváltoztat majd. A közvetítő szervezetek kiiktatására alkalmas eszköz pénzügyi jellegű instrumentumok mögöttes rendszereinek meghajtásával kezdte a pályafutását, így kézenfekvő, hogy a bankrendszert sem hagyja érintetlenül. A pénzügyi intézmények már felfigyeltek a blokklánc adta lehetőségekre, hiszen tudják, ha nem lépnek időben a decentralizált viszonyokat teremtő technológia, akár a status quójukat is megingathatja.
Pár évvel ezelőtt egy egészen formabontó pénzügyi vállalkozás indult útjára Dél-Amerikában, és rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert az alulbankolt rétegek körében. Ennek köszönhetően a gazdasági sajtó hamar ráaggatta a fintechre a "szegények bankja" jelzőt. A brazil Nubanknak eddig évről évre sikerült megdupláznia az ügyfélszámát, a befektetők pedig azonnal felfigyeltek az új jövevényre. Warren Buffet tavaly júniusban 500 millió dollárral szállt be a cégbe, és a decemberi IPO-t követően a részvények további 10 százalékát vette meg. A Nubank a tőzsdei bevezetéssel minden neobank versenytársát megelőzte, de a robbanásszerű növekedést produkáló üzleti modell nem mentes a kockázatoktól sem. Bemutatjuk, miben rejlik a világ legnagyobb online bankjának a varázsa, és mit árul el a bank eddigi pénzügyi teljesítménye.
A Signal végponti tikosítással ellátott üzenetküldő még tavaly jelentette be, hogy saját kriptopénz kibocsátására készül, amely a Stellar protokoll blokklánc technológiájára épül, és egy olyan titkos fizetési rendszer megteremtését szolgálja, amely a cég ígérete szerint készpénz anonimitásával vetekszik majd.
A pénzügyi szolgáltatások a globális pénzügyi válság óta egyre szigorúbb szabályozásokkal kénytelenek szembesülni, az adminisztratív terhek pedig évről évre nőnek. Ezeknek megfelelni jelentős anyagi terhekkel jár a pénzügyi intézetek számára, és igencsak megnehezítik az értékajánlataikat az ügyfélélményre alapózó szolgáltatók, a fintechek helyzetét is. Mindez életre hívta a regtech cégek szektorát, amely rohamos ütemben növekszik, és a legfejlettebb technológiákat felhasználva támogatja pénzügyi világ szereplőit a szabályos és biztonságos működésben. Összefoglaltuk, hogyan támogatja a regtech a pénzügyi szolgáltatásokat, és milyen új szereplők felemelkedése várható a közeljövőben.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
