Sereghajtók között Magyarország, nem terjed a mesterséges intelligecia?
A magyarországi cégek csupán alig 4%-a használ mesterséges intelligencián alapuló technológiát. A 3,7%-os ráta a harmadik legalacsonyabb aránynak számít az EU-n belül.
A magyarországi cégek csupán alig 4%-a használ mesterséges intelligencián alapuló technológiát. A 3,7%-os ráta a harmadik legalacsonyabb aránynak számít az EU-n belül.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
A 12%-ot közelítette tavaly a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon – derült ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlagot meghaladó 11,6%-os hazai mutató az Európai Unión belül a negyedik legmagasabb rátának számít.
Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
Egyre több fiatal a TikTok-ról szerez be a munkavállalással, karrierrel kapcsolatos tanácsokat, legyen szó például az álláskeresésről, vagy arról, hogy miként érdemes megfogalmazni a fizetési igényeket. A Z-generáció tagjai az OECD tagállamaiban hamarosan már a munkavállalók mintegy negyedét teszik ki, így a közösségi platformon történő karriertanácsadás súlya egyre nagyobb szerepet fog kapni.
A mesterséges intelligencia „cunamiként sújt le” a globális munkaerőpiacra – véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Kristalina Georgieva szerint az új technológia jelentősen növelheti a termelékenységet, azonban társadalmi egyenlőtlenségekhez is vezethet.
Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.
Idén további plusz forrást kaphatnak a kormánytól az állami kórházak a lejárt tartozásaik rendezésére – derült ki Bidló Judit helyettes államtitkár Orvostechnikai Szövetség (OSZ) mai közgyűlésén elmondott beszédéből. Rásky László, az orvostechnikai beszállítókat képviselő szervezet főtitkára lapunknak elmondta: ha 20-25 milliárd forint körüli szintre le lehetne vinni a kórházak tartozását, akkor az egy már kezelhető mérték lenne.
Megközelítette a 81%-ot a foglalkoztatottak aránya tavaly Magyarországon a 20 és 64 év közöttiek körében, ami a 75%-os uniós mutatót meghaladva a hetedik legjobb rátának számít az EU-n belül. Az uniós adathoz hasonlóan az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság mértéke hazánkban, egyedül 2020-ban, a Covid kirobbanásának évében csökkent az előző évhez képest a mutató, akkor 77,5%-on állt a ráta.
A németeknek többet kell dolgozniuk a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – ezt hangoztatja a német munkaadók szövetségének (BDA) elnöke, valamint a Deutsche Bank vezérigazgatója. Az igaz, hogy Németországhoz képest az EU-n belül csak Hollandiában alacsonyabb az átlagos heti munkaidő, ugyanakkor felmérések szerint a munkaidő növelése jellemzően a termelékenység csökkenését okozza.
Úgy tűnik elmúlt az az időszak, amikor csak úgy kapkodtak a felvehető emberek iránt a cégek. Az USA-ban és szerte Nyugat-Európában enyhült a munkaerőpiac feszessége, így a cégek egyre válogatósabbak lettek a toborzás során, ami az elhúzódó állásinterjúkon is meglátszik. A korábban megszokotthoz képest általában több fordulón is bizonyítani kell a jelölteknek, akik gyakran összetettebb megoldandó feladatokat is kapnak. Előfordul az is, hogy az állásinterjúk után még hosszú ideig jegelik a jelölteket, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt nem is biztosak abban a cégek, hogy feltétlenül be kell tölteniük egy újonnan megnyílt, vagy üressé vált pozíciót, inkább kivárásra játszanak.
Az irodákon belül kialakított – az elmélyült egyéni munkára alkalmas – kisebb elkülönített helyiségek iránti kereslet mintegy 20%-kal megnőtt a vállalatok körében a világ egyik legnagyobb építész cégének tapasztalatai szerint. A jelenséget az egyre jobban terjedő – a távmunkát és az irodai jelenlétet ötvöző – hibrid munkavégzés magyarázza, ugyanis a heti pár napot otthon dolgozó munkavállalók egyre jobban elvárják, hogy a kötelező bejárós napjaikon is olyan körülmények között dolgozhassanak, amely lehetőséget ad az elmélyült, nagyobb koncentrációt igénylő egyéni munkára is.
Miközben sokat lehet olvasni arról, hogy a Z-generáció tagjai számára mekkora nehézséget jelent, hogy igazodjanak a korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákhoz, arról kevesebb szó esik, hogy a jellemzően szüleikből álló X-generációnak milyen kihívásokat okoz, hogy az online, digitális világba beleszületett Z-generáció megjelent a munkaerőpiacon. Az X-generációnak emellett azzal is meg kell küzdenie, hogy az előttük lévő baby boomer nemzedék tagjai sok esetben még mindig vezető pozíciókat foglalnak el a munkaerőpiacon.
Sok Z-generációs munkavállaló az idősebb nemzedékek által megszokotthoz képest igen lazán kommunikál a munkahelyén. Ez nem mindig nyeri el a tetszését azoknak a cégeknek, amelyek próbálják megőrizni a munkahelyi kommunikáció korábban megszokott etikettjét, formálisabb jellegét. Mindamellett a Z-generáció által képviselt lazább stílus egyre jobban kezd teret nyerni a munkahelyeken. A britek több mint kétharmada például úgy véli, hogy az elmúlt öt évben – vagyis azzal párhuzamosan, ahogy a Z-generáció tagjaiból egyre többen léptek a munkaerőpiacra – megváltozott a munkahelyen történő kommunikálás módja, stílusa.
A távmunka és a rugalmas munkavégzés egyre szélesebb körű elterjedésével egy új kifejezés, a chronoworking is megjelent a munka világában, ami lényegében azt írja le, hogy az adott munkavállaló – amennyiben lehetősége van rá – munkaidejét a bioritmusához igazítja (legyen szó korán kelő pacsirtákról vagy éjszakai baglyokról), vagyis olyan napszakban dolgozik, amikor energiaszintje és koncentrációs képessége arra a legmegfelelőbb. A chronoworking lehetőségének biztosítása a munkáltatónak is megéri, hiszen a bioritmusának legjobban megfelelő időszakban dolgozó munkavállaló produktívabban látja el feladatát.
Furcsa módon az esetleges elbocsátásunk feltételeinek tisztázására a legjobb alkalom akkor kínálkozik fel, amikor éppen egy megpályázott új állásról tárgyalunk – vélik karrierszakértők. A jelenlegi feszes munkaerőpiac növeli a munkavállalók alkuerejét az állásinterjúk során, a végkielégítési csomag megtárgyalására a legjobb alkupozícióval a vezető beosztásban dolgozók, vagy olyan munkavállalók bírhatnak, akik egyedi – a munkaerőpiacon unikálisnak számító – készségekkel, képzettséggel rendelkeznek.
A Covid lecsengése, a home office-ból az irodába történő visszatérés óta az amerikai munkavállók mintegy harmadának volt munkahelyi románca – derül ki egy friss felméréséből. Egy másik kutatás pedig arra világít rá, hogy bár a munkahelyi párkapcsolatok kezelése nem mindig egyszerű a cégek számára, azoknak pozitív hatása van a dolgozók munkamoráljára, illetve cégük iránti elköteleződésére.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a VOSZ mai munkaerőpiaci konferenciáján. A 300 ezres munkaerőtartalék kiaknázása érdekében a kormányzat azt is tervezi, hogy a felnőttképzésben egy olyan programot indít el, amely mintegy 20 ezer ember számára kíván majd olyan tudást adni, ami megfelel a munkaerőpiaci igényeknek. Ezzel a kérdéssel a kormány mai ülése is foglalkozik. A miniszter egyben azt is kiemelte: a kormány célkitűzése szerint 2030-ra 85%-ra nő a foglalkoztatottak aránya, amit elsősorban a munkaerőtartalék kiaknázásával lehet elérni.
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
