Egy 15 éves magyar fiatal arra számíthat, hogy kerek 37 évet fog dolgozni élete során – derül ki az Eurostat 2023-as adataiból. Ez szinte tejesen megfelel az uniós átlagnak (36,9 év). A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, miután 2013-ban még csak alig 31 évnyi munkára számíthattak a 15 éves magyarok.
Az infláció érzékelése továbbra is jelen van a hazai vállalkozások körében, amelyek jelentős hányada, közel 60%-a beépíti áraiba a drágulást – derül ki a VOSZ Barométer felmérés második negyedévre vonatkozó friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérés szerint a cégek legnagyobb része még mindig az inflációt tartja az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémának.
A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.
Idén is a második legrosszabb besorolást kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolja a világ országait. 2021 óta így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Szerte Európában jelentős a támogatottsága annak, hogy az Ukrajnát támogató országok növeljék a Kijevnek szánt fegyver- és lőszerellátást – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 14 európai országra (de Magyarországra nem) kiterjedő közvélemény-kutatásából. Mindamellett az összes felmérésbe bevont államban a közvélemény többsége ellenzi, hogy országuk harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.
Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.
A cégek körében jelentős hype alakult ki a mesterséges intelligencia alapú megoldások iránt, még olyan területeken is ezt a technológiát szeretnék bevezetni, amelyeknél amúgy nem is ez lenne a legmegfelelőbb – mondták szakértők a KPMG hagyományos, immár 12. alkalommal megrendezett sajtóbeszélgetésén. Sok cég fordítva ül a lovon, mindenképpen valamilyen vállalati chatbotot vagy ChatGPT-t szeretnének bevezetni, anélkül, hogy előtte jól definiálták volna azt az üzleti problémát, aminél AI alapú megoldást alkalmaznának.
A magas energiaköltségeket, a túl nagy mértékű uniós szabályozási terhet, valamint az elhúzódó engedélyezési eljárásokat tekinti az Európai Munkaadói Szövetség (BusinessEurope) azoknak a fő strukturális problémáknak, amelyekkel jelenleg az európai vállalatoknak meg kell küzdeniük – mondta el a BusinessEurope elnöke, valamint főtitkára azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezett meg abból az alkalomból, hogy a BusinessEurope vezető testülete, az Elnökök Tanácsának aktuális ülését ma és holnap Budapesten rendezik meg.
Szeptembertől lesz kapható Magyarországon a Chery kínai autógyártó Omoda 5 modellje – jelentették be a márka hazai importőrének, a Genius Automotive Europe Kft. mai sajtótájékoztatóján. Az 1,6-os benzines crossover alapfelszereltségének ára 10 millió forint lesz. A modell elektromos verziója várhatóan novembertől lesz elérhető a hazai szalonokban.
A 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) szüleivel él. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD friss, különböző társadalmi mutatókat vizsgáló jelentéséből. Az elemzés idén kiemelten a termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának kérdésével foglakozott, amelynek alakulására hatással vannak a lakhatási költségek, ezen keresztül a mamahotelben élő fiatalok aránya is. A 2022-es adatok szerint az első gyermeküket átlagosan közel 29 évesen szülik a magyar nők, miközben az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor itthon 2000-ben még 25 év volt.
Nem éri el az OECD-országok átlagát a 15 éves magyar diákok teljesítménye a kreatív gondolkodást mérő mutatóban – derül ki abból a friss PISA-felmérésből, amely most először a tanulók kreativitását mérte fel. A 2022-ben felvett új index arról ad képet, hogy az egyes országok oktatási rendszerei mennyiben képesek felkészíteni a diákokat a kreatív gondolkodásra, amely egyre fontosabb készséggé válik a munkaerőpiacon a digitalizáció, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével. Az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére. Ez ismét rámutat arra, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén súlyos problémák mutathatók ki.
Uniós összevetésben az ötödik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Sok év után tavaly megállt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának csökkenése Magyarországon – derül ki az Eurostat 2023-as adatokat összesítő jelentéséből. A tavalyi 19,7%-os hazai ráta 1,3 százalékponttal haladja meg a 2022-es adatot, azonban az így is alacsonyabb az EU 21,4%-os átlagánál.
Átadták a Richter új központját a gyógyszercég kőbányai telephelyén. A két év alatt, 20 milliárd forintos beruházással megépült irodaépület ünnepélyes átadásán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kiemelte: a komplexum méltó szimbóluma lett a hazai központú globális vállalatnak.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2023-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 87,9%-os foglalkoztatottsági ráta a hatodik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban.
Négy magyar cég szerepel a közép- és kelet-európai térség 100 legnagyobb technológiai vállalatát rangsoroló listán. A Digital Poland Foundation által összeállított, úgynevezett digitális bajnokokat tartalmazó rangsorba azok a tech cégek kerülhetnek fel, amelyek értéke legalább 100 millió dollárt tesz ki. A rangsorban 41 lengyel vállalat szerepel – ami részben az ország gazdaságának méretével is magyarázható –, de még Csehország is 15, Észtország pedig 12 céggel van jelen a listán. A cseh cégek közül számos olyat találni, amelyek Magyarországon is elég ismertek, ilyen például a kifli.hu anyacége (a Rohlik), az Alza, a Notino, a Packeta vagy a Kiwi.com. Ezen kívül a lista top20-as cégei között további olyan ismerős nevek is felbukkannak, mint a romániai eMag, az észt Bolt vagy a litván Vinted.
A 15-29 év közötti magyar fiatalok közel 11%-a nem tanult és nem is dolgozott 2023-ban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az elmúlt két évhez képest tavaly nem csökkent, hanem hajszálnyival (0,1 százalékponttal) nőtt a mutató. A 10,9%-os tavalyi hazai ráta azonban így is jobb az uniós átlagnál (11,2%).
A magyarországi cégek csupán alig 4%-a használ mesterséges intelligencián alapuló technológiát. A 3,7%-os ráta a harmadik legalacsonyabb aránynak számít az EU-n belül.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
