Szemán Ákos

Cikkeinek a száma: 59
Kaderják Péter: Nagyon költséges lesz a magyar energiaátmenet, de megéri korán cselekedni

Kaderják Péter: Nagyon költséges lesz a magyar energiaátmenet, de megéri korán cselekedni

Nagy kihívások előtt áll Magyarország, hogyha szeretné teljesíteni a 2050-es klímacélokat, és ennek nagyon fontos része a stratégiai tervezés, valamint a megfelelő állami ösztönzők és támogatások rendszerének a kialakítása. Rengeteg feladat vár még megoldásra, de az energiaátmenet során a legnagyobb teher az energiaágazatra hárul majd, ahol óriási összegek beruházására lesz szükség a következő 30 évben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Emellett az uniós források elosztása is kulcsfontosságú lesz, itt több program és pályázat is várható, ami számos fontos terület között oszlik majd el - mondta el Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, egykori energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki jelenleg az ITM tanácsadója, a Másfélfok sajtóklubja során.

Meredeken erősödik a forint, mi lesz a benzin és a gázolaj árával?

Meredeken erősödik a forint, mi lesz a benzin és a gázolaj árával?

A hazai üzemanyagárakat több tényező is befolyásolja, többek között a kőolaj világpiaci ára, a finomítói árrés, az adók és a forint dollárhoz viszonyított árfolyama, ez utóbbiban markáns változás állt be az elmúlt hetekben, a forint látványosan erősödött, ami rövid távon mérsékli a magyarországi üzemanyagárakat. Bár az elemzői várakozások itt széles sávban szóródnak, hosszabb távon azonban inkább emelkedő benzin- és gázolajárakra érdemes felkészülni, a gazdasági nyitás, a turizmus élénkülése miatt az olajkereslet is emelkedni fog, ami drágább benzint és gázolajat eredményezhet.

Hiába a nagy népszerűség, erős falba ütközhetnek az elektromos autók és a megújulók

Hiába a nagy népszerűség, erős falba ütközhetnek az elektromos autók és a megújulók

A következő évtizedek egyik legfontosabb trendje minden valószínűséggel a környezetbarát technológiák rohamos elterjedése lesz, beleértve az elektromos autókat, a nap- és szélerőműveket, de várhatóan az energiatárolás iránti szükségletek is megemelkednek majd. Mindez azonban hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, amit valahogyan és valahonnan elő kell teremteni, ráadásul kívánatos lenne mindezt környezetkímélő módon megtenni. Ez pedig igen komoly terhelést ró majd a bányaiparra, amely egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz tartani a lépést. Egy-egy új lelőhely felkutatása és a termelés megkezdése ugyanis több mint egy évtizedig is eltarthat egyes ásványi anyagok esetében, mint amilyen például a réz vagy a nikkel. Nem érdemes tehát késlekedni a szükséges beruházásokkal, ha az energiaátmenetet komolyan gondolja világ. Emellett az is komoly fejfájást okozhat, hogy több olyan nyersanyag is akad, ahol egyetlen ország kontrollálja a globális kitermelés több mint felét - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kiadott erőforrásokkal kapcsolatos tanulmányából.

Elszállt a szén-dioxid-kvóták ára - Kinek áll ez érdekében?

Elszállt a szén-dioxid-kvóták ára - Kinek áll ez érdekében?

Egyre több ország fogalmaz meg komoly vállalásokat a klímasemlegesség eléréséhez, többek között a világ legnagyobb szennyezője, Kína, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is rögzíti azt, hogy milyen céldátummal és milyen lépésekkel érné el a kitűzött célokat. A törekvések egyik legfontosabb eszköze a szén-dioxid-kvóták kereskedelme lehet, amiben az EU már évek óta élen jár, Kínában idén indult el a nemzeti kibocsátás-kereskedelem, és egyre több ország alakítana ki hasonló rendszert. Azért is különösen izgalmas és aktuális a téma, mert az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a kvóták ára, ami több szektorban tevékenykedő vállalat működését drágítja meg, a költségek emelkedése pedig végső soron mindannyiunk életére hatással van. Cikksorozatban járjuk körbe, mit érdemes tudni a kibocsátáskereskedelemről.

Sohasem volt még ilyen magas a szén-dioxid-kvóták ára, és ez még csak a kezdet

Sohasem volt még ilyen magas a szén-dioxid-kvóták ára, és ez még csak a kezdet

A klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb és népszerűbb téma, számos állam és társulás tett szigorú vállalásokat a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az ehhez használt eszközökről azonban viszonylag keveset hallani, többek között ebbe a kategóriába tartozik a szén-dioxid-kvóták kereskedelme is. Azért is különösen izgalmas ez a téma, mivel sohasem volt még ilyen drága korábban a szennyezés a vállalatok számára, és ez várhatóan még csak a kezdet. Az Európai Unió ugyanis további szigorításokat és reformokat tervez, ami miatt az egekbe emelkedhet a szén-dioxid-kvóták árfolyama.

Felébredt álmából a szunnyadó oroszlán, verte az elemzői várakozásokat a Mol

Felébredt álmából a szunnyadó oroszlán, verte az elemzői várakozásokat a Mol

A tavalyi harmadik negyedévben már egyszer megmutatta oroszlánkörmeit a Mol és azt, hogy mire képes, mivel akkor értelmezhetetlenül nagyot ment a társaság a várakozásoknál lényegesen jobb eredményeket szállítva az olajipar talán valaha volt legrosszabb évében. Aztán jött a koronavírus-járvány újabb hulláma, és vele együtt a szigorú korlátozások és lezárások, ami gyengébb szereplést hozott a Mol számára is, bár a fogyasztói szolgáltatások szegmens - lassan már hagyományosnak mondhatóan - remek eredményeket szállított. A világgazdaság azonban lassan kezd talpra állni, az emberek mozgolódnak, zajlik a kilábalás, ami bizony meglátszik a növekvő olaj- és üzemanyagárakban is. Ezzel együtt pedig a Mol is felébredt, és megmutatta, hogy mire képes az oroszlán, ha felverik az álmából. A társaság szinte minden fontosabb soron verte az elemzői várakozásokat, és ugyan még helyenként elmaradnak a koronavírus-járvány előtti eredmények, de ez alapján már mindenképpen biztatónak tűnik a folytatás. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy várhatóan még csak most robban majd be igazán a globális gazdasági növekedés, a turizmus, a közlekedés és a feldolgozóipar. Márpedig ha így lesz, akkor még szinte bizonyosan okozhat kellemes meglepetéseket majd a Mol a befektetők számára.

Úgy tűnik, hogy mindennek elszáll az ára – Meddig tarthat még ez az őrület?

Úgy tűnik, hogy mindennek elszáll az ára – Meddig tarthat még ez az őrület?

Már néhány hónapja megindultak a találgatások elemzői és szakértői berkekben, hogy vajon elindulhatott-e egy új árupiaci szuperciklus, amely tartósan magasabb nyersanyagárakat eredményezhet vagy csak átmeneti jellegű emelkedésről van szó, ami majd lecseng a koronavírus-járvány enyhülésével párhuzamosan. Természetesen nehéz igazságot tenni egyelőre, de kétségtelen, hogy számos alapanyag jelentősen megdrágult az elmúlt időszakban, és az idei adatok sem utalnak arra, hogy ez a folyamat lassult volna. A réz árfolyama például már alig valamivel marad el a több mint tíz éve elért mindenkori csúcsától, az építésre alkalmas faanyag és a kukorica ára is rendesen elszállt, de meg lehetne még említeni többek között az etanolt, a sertést, a palládiumot vagy éppen az olajat is. Érdekes módon tehát úgy tűnik, hogy nem egy-egy szeparált esetről van szó a nyersanyagok drágulása kapcsán, hanem a bányászati, az olajipari és a mezőgazdasági termékek széles körét érinti.

Lepsényi István: Elemi érdekünk, hogy részt vegyünk a fejlődésben – Jön a Nemzeti Hidrogénstratégia

Lepsényi István: Elemi érdekünk, hogy részt vegyünk a fejlődésben – Jön a Nemzeti Hidrogénstratégia

Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter adta át ma az első hazai hidrogéntöltőt, ami szimbolikus jelentősége mellett azt is mutatja, hogy Magyarországon is belendülhet ez az egyre népszerűbbé váló alternatív energiahordozó. A tavaly megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform ezzel kapcsolatban készítette el a  Fehér Könyvet, amely egy összefoglaló szakmai dokumentum, és többek között felméri a hazai állapotokat, bemutatja a hidrogéntechnológia lehetőségeit, valamint fontos inputja lesz a Nemzeti Hidrogénstratégiának, amelyet jövő héten tárgyalhat meg és fogadhat el a kormány. A Platform irányítóbizottságának elnöke, Lepsényi István pedig további fontos részleteket is elárult lapunknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lenne hasznosítható hazánkban a hidrogén.

Hernádi Zsolt: Hadigazdaságra kellett átállni békeidőben

Hernádi Zsolt: Hadigazdaságra kellett átállni békeidőben

Nehéz, küzdelmes év volt a tavalyi, a Mol operatív válságkezelésre állt át, a járvány kezelése és az ország energiaellátásának biztosítása mellett a jövedelmezőséget is biztosítani kellett, vissza is vágták a beruházásokat, így végül a szabad pénzáram tavaly már magasabb volt, mint 2019-ben. A válságnak azonban vannak pozitívumai is, például az, hogy a digitalizáció az életünk szerves része lett, de az is, hogy készülünk arra, hogy bármi megtörténhet, hogy bármi bekövetkezhet, a zöld forradalom is ilyen, mondta el a Portfolio-nak Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, akivel lehetséges akvizíciókról, régiós terjeszkedésről, a Mol hulladékgazdálkodási ambícióiról, az őrségi fúrásokról és a magyar állammal közösen létrehozott Mol-Új Európa Alapítványról is beszélgettünk.

Példátlan átalakulás előtt áll a világ, ezekre a dolgokra lehet a legnagyobb szükség hozzá

Példátlan átalakulás előtt áll a világ, ezekre a dolgokra lehet a legnagyobb szükség hozzá

Nem túlzás azt állítani, hogy a következő évtizedekben olyan átalakuláson megy majd keresztül a világgazdaság, amelyre korábban még talán nem volt példa annak érdekében, hogy képesek legyünk elérni a klímasemlegességet 2050-ig. Ennek legfontosabb összetevői közé tartozik a megújuló energiaforrások korábban nem látott mértékű elterjedése, az elektromos autók széles körű adaptálása, illetve az infrastrukturális hálózat megfelelő bővítése. A világ kormányai pedig már most fogadkoznak, hogy több ezer milliárd dollárt és eurót fognak elkölteni a következő években az energiaátmenet támogatására. Arról azonban egyelőre keveset hallani, hogy ez milyen igényeket támaszt a bányaiparral szemben, amely az ehhez szükséges nyersanyagokat termeli ki. Több millió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel. Egyes esetekben a jelenlegi termelés többszörösére lehet szükség, de a technológiai fejlődésnek is nagy szerep jut majd.

Komoly ellentmondásba keveredett Európa, elképesztő összegeket költhet el feleslegesen

Komoly ellentmondásba keveredett Európa, elképesztő összegeket költhet el feleslegesen

Az Európai Unió egyik kiemelten fontos célja, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, és ennek része a fosszilis energiaforrások használatának drasztikus csökkentése, beleértve a földgázt is. Ehhez képest a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyban zajlik az európai földgázinfrastruktúra bővítése, legyen szó Északi Áramlat-2-ről vagy LNG terminálok építéséről. Ezeknek a fejlesztéseknek az összköltsége pedig bődületesen magas lehet, holott már a jelenlegi kapacitásokat sem használjuk ki igazán, ráadásul a klímacélok elérése miatt is inkább a tiszta energiaforrások felé kellene elmozdulnunk – derül ki az amerikai Global Energy Monitor által készített friss tanulmányból.

Ha nem csökkentjük sürgősen a szén használatát, akkor nehéz lesz elkerülni a klímakatasztrófát

Ha nem csökkentjük sürgősen a szén használatát, akkor nehéz lesz elkerülni a klímakatasztrófát

Az elmúlt öt évben megduplázódott a nap- és a szélenergia aránya a globális villamosenergia-termelésben, és a koronavírus-járvány ellenére is kimagasló volt a növekedés mértéke. Nem lehet azonban nyugodtan hátradőlni, hiszen ennek ellenére alig csökkent valamit a szénalapú termelés mértéke a 2015-ös párizsi egyezmény óta, ami elsősorban az ázsiai gazdaságok növekvő energiaigényének köszönhető. Ennek következtében továbbra is a széntüzelésű erőművek adják a világ villamosenergia-termelésének mintegy harmadát. Ha nem csökken drasztikus mértékben a szén szerepe a következő évtizedben, akkor a 2050-es klímacélok elérése is veszélybe kerül. Az egyes országok között is hatalmas különbségek vannak abban, hogy milyen mértékben támaszkodnak tiszta energiaforrásokra, beleértve az atomenergiát is. Ebből a szempontból hazánk egyáltalán nem teljesít rosszul a nemzetközi mezőnyben - derül ki az Ember nevű független klímakutató Global Electricity Review 2021-es kiadványából.

Ez lehet a következő évek egyik legjobb befektetése – ha bejön, nagyot fog durranni

Ez lehet a következő évek egyik legjobb befektetése – ha bejön, nagyot fog durranni

Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.

Hamarosan feloldhatják a korlátozásokat, akkor jön majd a nagy meglepetés a benzinkutakon

Hamarosan feloldhatják a korlátozásokat, akkor jön majd a nagy meglepetés a benzinkutakon

Az elmúlt hónapokban sokan dolgoztak otthonról, és a nemrég bevezetett korlátozások miatt még többen kényszerültek otthonaikba. Sokan nem használják az autójukat, de nem lesz ez mindig így, általános várakozás, hogy a lezárások feloldásával robbanásszerűen megnő majd az autóhasználat. Sokan szembesülnek majd az időközben alaposan megemelkedett üzemanyagárakkal. Az árakat több tényező is befolyásolja, többek között a kőolaj világpiaci ára, a finomítói árrés, az adók és a forint dollárhoz viszonyított árfolyama is. Ezeknek az alakulását külön-külön sem egyszerű előrejelezni, de várhatóan a legtöbb komponens alakulása az emelkedés irányába tolhatja az üzemanyagárakat, ami viszont valamelyest mérsékelheti az árakat, az az, hogy a magasabb átlagos kőolajárak miatt csökkenhet majd a jövedéki adó mértéke áprilistól. Hosszabb távon azonban inkább áremelkedésre érdemes felkészülni.

Az extrém időjárás olyan durva katasztrófát okozott, amire még évekig emlékezni fogunk

Az extrém időjárás olyan durva katasztrófát okozott, amire még évekig emlékezni fogunk

Az extrém téli időjárásnak köszönhetően évszázados hidegrekordok dőltek meg az Egyesült Államokban, amik súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jártak, különösen Texas államban okozott komoly energiaellátási problémákat az alacsony hőmérséklet és a fagy. A mostani katasztrófa okai mögött egy ismert meteorológiai jelenség és a villamosenergia-rendszer hiányosságai állnak. A klímaváltozás miatt pedig akár egyre gyakoribbá is válhatnak az ehhez hasonló események, így a klímacélok minél sürgősebb elérése mellett az áramhálózatot is megfelelően fel kell készíteni a jövő kihívásaira, ami részben infrastrukturális beruházásokat, részben pedig megfelelő tervezést igényel.

Alig tért magához a világ a koronavírus-válságból, máris jöhet az újabb pofon

Alig tért magához a világ a koronavírus-válságból, máris jöhet az újabb pofon

Több elemzőház és befektető is felhívta már a figyelmet arra az elmúlt időszakban, hogy kezdetét vehette egy újabb nagy árupiaci szuperciklus, amelynek legfőbb jellemzője a nyersanyagok és más termékek árának markáns, több éves emelkedése. Az elmúlt évtizedben több szektor is szenvedett, köztük a bányaipar is az alacsony árak miatt, de az olajpiac sem járt sokkal jobban, most azonban ismét egy izgalmas, áremelkedéssel jellemezhető periódus következhet, amelyet nem csak a gazdasági kilábalás, hanem az energiaátmenet igényei is hajthatnak, ami fölfelé tolhatja a réz, a platina vagy éppen az olaj árát.

Új sztárja sem tudta megmenteni a Molt, betettek a korlátozások

Új sztárja sem tudta megmenteni a Molt, betettek a korlátozások

A kifejezetten erős tavalyi harmadik negyedév után a negyedik negyedév már valamivel gyengébb lett a Molnál, a befektetők által leginkább figyelemmel követett eredménysorokon a Mol alacsonyabb eredményt szállított, mint amire az elemzők számítottak. Érdemes azonban kiemelni a fogyasztói szolgáltatások üzletágat, ami ezúttal is bravúros teljesítményt nyújtott, és alaposan javította az összképet, de a Mol sztárja így is csak ellensúlyozni tudta a többi szegmens alacsonyabb számait. Ellenben sokkal biztatóbb, hogy a vállalat nem csak teljesítette a 2020-as célkitűzéseit, de az EBITDA és a szabad készpénztermelés tekintetében jóval meg is haladta azokat, és a beruházások mértéke is a kitűzött kereteken belül tudott maradni. Ezen felül jövőre még magasabbra tette a lécet a menedzsment, ami magabiztosságra utal. Befektetői szemszögből pedig kifejezetten vonzónak tűnik jelenleg a Mol árazása P/E alapon, és a technikai kép sem mondható rossznak.

Katasztrofális hiány alakulhat ki az olajpiacon, egyesek már kongatják a vészharangot

Katasztrofális hiány alakulhat ki az olajpiacon, egyesek már kongatják a vészharangot

Kevesen gondolták volna néhány hónapja, amikor történelmi mélységekbe esett az olajár, hogy ennyire hamar magára talál majd a fekete arany, pedig már 60 dollár fölé kúszott szépen csendben a bokrok alatt. A piaci szereplők arra számítanak, hogy az év második felében jelentősen élénkülhet a globális kereslet, miközben a kínálat ehhez csak lassabban lesz képes hozzáigazodni. Az amerikai Energia Információs Ügynökség nem számít emelkedésre idén, de egyes szereplők, köztük nagy befektetési bankok is, a jelenleginél is magasabb árakat vizionálnak az év végéig. Mások pedig már egyenesen a vészharangot kongatják, és strukturális problémákra hívják fel a figyelmet, amik akár katasztrofális mértékű hiányhoz is vezethetnek, és akár 100 dollár fölötti olajárakhoz.

A bikák is pénzt csinálnak, a medvék is, de a disznókat levágják

A bikák is pénzt csinálnak, a medvék is, de a disznókat levágják

Az elmúlt hetekben komoly csaták középpontjába került a GameStop, amely a Wall Street-i elit és a reddites kisbefektetők gigászi küzdelmének a szimbólumává vált. A cégbe fektető szabadságharcosok közül azonban sokan azt sem tudják, hogy mivel foglalkozik, a vállalat, mik a fontosabb sarokszámok, jók vagy rosszak a cég kilátásai, sokadlagossá váltak a fundamentumok. Az egyik oldal csak azt skandálja, hogy: venni, venni, venni, irány a Hold. A másikon meg szépen csendben addig a pontig shortolták a hedge fundok, amíg már annyi részvény sincs, hogy zárjanak minden pozíciót. A sok bába között azonban elveszett a gyerek és a realitás talaja.

Ilyen, amikor nem a csorda mozgatja a tőzsdéket, de sok pénzt csinálni nem könnyű

Ilyen, amikor nem a csorda mozgatja a tőzsdéket, de sok pénzt csinálni nem könnyű

A tőzsdei befektetések egy gyakorlati tantárgy, amelyet csak megtapasztalni lehet. Egy kedves ismerősömmel már egy ideje közös befektetési számlát vezetünk a saját egyéni számláink mellett, és rendszeres időközönként leülünk megbeszélni, hogy mit gondolunk a portfólióban található nevekről, illetve mi az, amit még hozzáadnánk szívesen. Ezek sohasem könnyű választások, hiszen a mérlegelés és elemzés mellett a szerencse is egy nagy faktor. Az alábbiakban egy ilyen történetet szeretnék megosztani, ahol egy réz- és egy uránbányász cég között vacilláltunk. Mindkét társaságot nem szerettük volna választani, mivel már így is dominálnak a befektetéseink között a nyersanyagokkal kapcsolatos cégek, különösen az olajiparból. Természetesen nem azt a részvényt sikerült választani, amelyik a következő nap közel 20 százalékot emelkedett. Ez persze nem azt jelenti, hogy rosszul döntöttünk volna a rendelkezésre álló információk alapján, így alább röviden írok néhány általános gondolatot a befektetésekről, a két cégről, arról, hogy milyen tényezőket mérlegeltünk, mit választottunk, és azt, hogy mi történt utána.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.