Az Európai Unió tagállamai előálltak egy javaslattal, hogyan kerüljék Magyarországot, amely vétózza az Európai Békekeretból Ukrajnának folyósítandó támogatásokat. Az önkéntes elvre való átállást végül Magyarország sem fúrja meg, saját hadikiadásokra menő pénzügyi támogatásait végül Csád ellátására fordíthatja a kormány.
Brüsszelben egyre több uniós diplomata véli úgy, hogy a legújabb, a befagyasztott orosz állami vagyonelemek fedezetként használásával Ukrajnának adandó kölcsön ügyét Magyarország azért sem támogatja, hogy azzal Donald Trump esetleges elnökségének tegyen egy gesztust. Bár az elméletnek több minden ellent mond, a Republikánus Párt jelöltjének valóban jól jöhet, hogy egyelőre nincs megállapodás a 250 milliárd eurós hitelről.
A múlt héten a magyar és amerikai inflációs adatok mozgatták meg a forintot, és a megpróbáltatásoknak még nem lesz vége: kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, kiderül, milyen állapotban van a kínai gazdaság, valamint az amerikai költségvetési helyzetről is képet kapunk.
A novemberi elnökválasztás közeledtével a gazdasági tervek a kampány egyik legfontosabb kérdéssé váltak. A választás kimenetele jelentősen megváltoztatja az amerikai gazdaság irányát, tekintettel Donald Trump korábbi elnök és Kamala Harris alelnök eltérő politikai programjára. Míg a várakozások – és bemutatott programja alapján – Harris nagyrészt Joe Biden elnök balközép politikáját folytatná, míg a Trump-adminisztráció 2.0 magasabb vámokat, bevándorlási korlátozásokat és nagyvállalati adócsökkentéseket vezetne be. Szakértők szerint a költségvetést mindkét elnökség nagyon megütné, de a Republikánus Párt jelöltje terhelné meg jobban a büdzsét, miközben több elemzés szerint is lassabb GDP-növekedést hozna Trump megválasztása.
Michel Barnier francia miniszterelnök bemutatta az új 2025-ös költségvetési tervezetet, amely mérföldkő lesz Franciaország gazdasági és politikai jövője szempontjából. A tervezet súlyos kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, hogy kezelje az ország növekvő államadósságát és helyreállítsa a befektetői bizalmat. Franciaország évek óta küzd a költségvetési fegyelem fellazulása jelentette problémákkal, miközben politikai helyzet is bizonytalanná vált a nyári előrehozott választások után; a Nemzetgyűlésen belüli széthúzás Barnier terveit is keresztülhúzhatja. Eközben viszont Franciaországnak muszáj megmutatnia az EU-nak, hogy éltanulóvá tud válni.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség programbeszédében a versenyképesség növelését, a szabályozások egyszerűsítését és a tagállamok közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta az Európai Parlament előtt. Kijelentette, hogy a magyar elnökség novemberben új versenyképességi paktumot mutat be, és kiemelte, hogy az EU ipari kapacitásainak megtartása, a magas energiaárak kezelése és a zöld átállás megalapozása kulcsfontosságú. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök a schengeni rendszer összeomlásától óvott, és az unió határain kívül kialakítandó menekültügyi hotspotokat javasolta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erősen kritizálta a magyar miniszterelnök kijelentéseit és a kormány intézkedéseit, álszentséggel vádolva a kabinetet.
„2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében” – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az iparűzésiadó-bevételeket egy külön alapba irányítják, ahonnan pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére az egyes térségek.
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2008 előtti szintre tértek vissza, a nagy pénzügyi válság okozta sokk ugyanis eltüntette az addigi felzárkózás eredményeit, azóta pedig a különbségek csak lassan csökkennek. Ez pont arra utal, hogy a krízisekre adott nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyak voltak, hogy mérsékeljek a negatív hatásokat. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek stabilizálódása komoly kihívást jelenthet az EU-nak és a tagállamoknak. Főként, hogy az emberek nagyobbnak ítélik meg a vagyoni különbségeket, mint a tényleges helyzet. Magyarországon különösen szélsőséges a helyzet – állapítja meg a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló jelentésében az Európai Bizottság. A készítők ezért további reformokat sürgetnek a társadalmi feszültségek megszüntetésére, mivel a zöld és digitális átalakulás súlyos veszélyeket hordoz.
Rázós héten van túl a forint, amelyet a közel-keleti konfliktus intenzitásának felerősödése miatti kedvezőtlen piaci hangulat másfél éves mélypontra lökött az euróval szemben. A most érkező makrogazdasági adatok közül különösen a magyar infláció, a külkereskedelmi mérleg és a kiskereskedelem forgalmáról szóló statisztikák adhatnak iránymutatást az ország gazdasági helyzetének alakulásáról. Nemzetközi szinten Németország és az Egyesült Államok gazdasági mutatóiról szóló beszámolók lesznek kulcsfontosságúak.
Az Európai Unió kínai elektromos autókra kivetett büntetővámjai komoly gazdasági és geopolitikai hatásokkal járhatnak. Bár a döntés célja a pekingi állami támogatások által torzított verseny elleni védekezés, a vámok hatása messze túlmutat az árak növekedésén: veszélyeztetheti az EU elektromos járműiparát és a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat is. Ráadásul nem véletlen, hogy a német és magyar kormányok ellenálltak a lépésnek, az autógyártók, különösen a németek, súlyos kihívások elé néznek Kína nélkül. Borítékolható, hogy az EU mindent megtesz majd az európai vállalatok támogatására, míg Peking nincs olyan helyzetben, hogy keménykedjen az államszövetséggel. A legvalószínűbb egy kompromisszumos megállapodás lesz, addig pedig haladékot kaptak az uniós cégek a zöld átállásra.
Bár 5 ország – köztük Magyarország és Németország – ellenezte, az Európai Unió 15-35,3 százalékos büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra.
A MÁV jelentősen előkészített egy a vasúti pályadíjakra csökkentésről szóló döntést, ezzel ösztönözve a vasúti áruszállítást és enyhítve a szektor versenyképességi nehézségeit – jelentette be Urvald Krisztián, a a MÁV pályavasúti szolgáltatásokért felelős igaztója a Magyar Vasút 2024 konferencián. Az intézkedésre a fuvarozók és érdekképviseleteik hosszú ideje sürgető nyomására került sor.
Az Európai Bizottság 2024 októberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte csütörtökön az uniós végrehajtótestület. Korábban a Spar Magyarország is bíróságra vitte a magyar jogszabályt. Az ügyben csütörtökön megszólalt az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium is.
A MÁV-csoport számára komoly kihívást jelent a menetrendszerűség javítása, amely az utóbbi időszak egyik legnagyobb problémájává vált. Bár némi előrelépés tapasztalható, a szeptemberi adatok szerint a vonatok csupán 75%-a érkezett pontosan, ami messze elmarad a kitűzött 90%-os céltól – mondta Hegyi Zsolt vezérigazgató a Magyar Vasút 2024 konferencián. Hegyi hangsúlyozta, hogy a késések csökkentése érdekében technológiai fejlesztésekre, új járművekre és infrastrukturális beruházásokra van szükség, miközben a munkatársak felelősségvállalása is kulcsszerepet kap.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy pert indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – számolt be a hvg.hu a Bizottság honlapján közzétett információk alapján.
A vasúti árufuvarozás fejlesztése kulcsfontosságú a versenyképesség fenntartása érdekében – hangsúlyozta Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke a Magyar Vasút 2024 konferencián. Beszédében kiemelte, hogy bár a közép-európai régió számos infrastrukturális kihívással küzd, bízik abban, hogy az Európai Unió és a magyar kormány is elkötelezett a vasúti fejlesztések támogatása mellett. A német és osztrák példák alapján Kovács a megfelelő szabályozási környezet és a kombinált fuvarozási terminálok fontosságát hangsúlyozta, valamint a szűk keresztmetszetek felszámolását sürgette a versenyképesség érdekében.
Magyarország vasúthálózatának megújítása nem csupán kihívás, hanem lehetőség is – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese a Magyar Vasút 2024 konferencián. Az államtitkár szerint a vasúti fejlesztések nemzeti konszenzussá váltak, amit a környezetvédelmi szempontok és a magas üzemanyagárak is indokolnak. A 10 éves terv részeként 10 milliárd eurós beruházást terveznek, amely a lassú vasúti pályák modernizálására, a járműállomány megújítására és a MÁV átszervezésére irányul. Ugyanakkor az uniós források befagyasztása jelentős nehézségeket okoz, amit nemzeti források bevonásával igyekeznek kompenzálni. Mosóczi László, a hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos pedig egy vasúti versenyképességi csomag bevezetését ígérte meg.
Palkovics László lemondott a győri egyetem kuratóriumának elnöki tisztjéről – számolt be a Telex. A lépés előzménye, hogy kedden a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a közérdekű vagyonkezelő alapítványok új összeférhetetlenségi szabályait, hogy lezárja az Erasmus-programról szóló vitát az Európai Bizottsággal
A Draghi-jelentés jelentős lépés az EU gazdasági prioritásainak újragondolására, különös tekintettel az innovációra, az energiára és a biztonságra. Bár az azonnali gazdasági hatások korlátozottak lehetnek a fiskális és demográfiai akadályok miatt, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják a növekedést és a versenyképességet az egész EU-ban. A tagállamok között viszont heves konfliktus lehet az unió kocátkazatleépítő új stratégiája miatt – értékeli az UBS Bank az uniós versenyképességi reformcsomagot, amelyet bemutatása óta több ponton kritizált a magyar kormány.
A Tax Justice Network legfrissebb jelentése szerint a Brit Nemzetközösség tagjai a világ legnagyobb adóparadicsomai. Míg az Egyesült Királyság szigorította saját adószabályait, a globális adóelkerülés elleni ENSZ-tárgyalásokat éppen ők gátolják. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az EU tagállamai, bár hasonló mértékben járulnak hozzá a problémához, de a főszereplői a globális adóelkerülési hálózatoknak. Magyarország azon kevés európai közé tartozik, amelyik egyre inkább adóparadicsommá válik, de még nem éllovasa az uniós rangsornak.
Az elmúlt hetek hírei miatt úgy éreztem, ideje megint elővenni az  influencereket/értékesítőket. Ez sajnos...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vegyél fel fogyasztási kölcsönt - Webinár Ne vegyél fel fogyasztási...
Jövőre már annyi villamosenergiát fognak felhasználni az adatközpontok, a kriptodevizák és a mesterséges intelligencia...
E heti adásunkban lesz Trump, meg még egy csomó csaló, miközben a Men in Finance buli fékezhetetlenül dagad a... 
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
Jelentős kifizetések várhatók.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
