Három, Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárásban hozott döntést Brüsszel: az Európai Bizottság problémákat lát a szénkivitel korlátozásánál, de az építőipari nyersanyagok ársapkájánál és szabályozásánál is. Emellett elvárják, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ellen is fokozza a fellépését.
Az Igazságügyi Minisztérium múlt héten csendben bemutatott törvénymódosítási javaslatai egyelőre fennakadtak az Európai Bizottság előzetes értékelésén - értesült a Portfolio. Az igazságügyi reformtervekben maradhattak még kiskapuk, de ezek orvoslásával még nem késett el az Orbán Viktor vezette kabinet. Bár a hivatalos beszámolókban visszafogottan nyilatkozott a keddi tárgyalásokról mind Varga Judit tárcavezető, mind Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, mind a ketten utaltak rá, hogy lesz még miről egyeztetni.
Aktívan mostak pénzt Magyarországon az 'Ndrangheta maffia tagjai. Az Eurojust uniós hatóságok együttműködését segítő szervezet jelentette be, hogy rengeteg pénzt foglaltak, több cég vagyonát zárolták, valamint több embert őrizetbe vettek.
Noha eleinte a magyar kormány elutasította, hogy igényelje az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz olcsó hitelkeretét, most mégis felkérték Navracsics Tibor uniós főtárgyalóvá előlépett területfejlesztési minisztert annak megigénylésére. Nyáron jár le a határidő a 9,6 milliárd eurós olcsó uniós hitel felvételére, amelynek felhasználásáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter dönt majd.
Látszólag marginális ügyben hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága, de hosszútávon ez mégis azt eredményezheti, hogy sokkal több információhoz jut a nyilvánosság az Európai Tanácson belül a pénzügyi szabályokra vonatkozó jogalkotási folyamatokra. Mindez rávilágíthat arra, hogy az uniós gazdasági szereplők esetében a beszámolók és közzétételek meghatározásánál milyen alkuk alapján dönt a tagállamokat összefogó uniós tanács. Kiderülhet, hogy az egyes uniós országok kormányai hogyan gyakorolnak nyomást az EU-s döntésekre.
Az Európai Bizottság válaszlépéssel fellelne az amerikai protekcionista újraiparosítási programra, de egyelőre fedezetet nem találnak egy uniós fejlesztési alaphoz. Szerdán az uniós tagállamok állandó képviseleteinek ülésén tárgyalnak egy új közös hitelfelvételről, mindezt viszont több tagállam ellenzi, mert olcsóbban bocsátanak ki saját kötvényeket, mint az EU.
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.
A német beszerzésimenedzser-index adatok azt mutatják, hogy egyre optimistábbak a vállalkozások, míg a francia enyhe visszaesés azt sugallja, hogy igazán nagy válság már nem lesz Európában. Az eurózónában is inkább pozitívan értékelhető a hangulat.
Mindenféle részletezés nélkül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kormány a komáromi ipari park bővítését. Nem tudni, hogy mi épül a térségben, de a helyiek gyanúja szerint egy újabb akkumulátorokat gyártó üzem fejlesztésére készülhetnek.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint hiába növekszik az egész Európai Unióban a megújuló termelők részaránya az energiamixekben, ettől még nőtt is a környezetszennyezés: egyre több tagállam számolja el a tűzifát zöld megoldásként, miközben a szén-dioxid-kibocsátás ettől még nő. Magyarország az egyik legnagyobb statisztikai trükköző.
Az Európai Bizottság új szabályozást dolgoz ki, mely értelmében az uniós tagállamok feladata lesz, hogy "visszatartó erejű" szankciókat szabjanak ki azokra a vállalatokra, amelyek megalapozatlan környezetvédelmi állításokat tesznek termékeikről. Büntetés járhat a bio, zöld és öko megnevezésekért, ha azok mögött nincs valódi környezetbarát gyártási technológia. Magyarországon is jelentős szigor jöhet.
Az Európai Unió hivatalosan elfogadta a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló új rendeletet, amely várhatóan 2023 második negyedévétől lesz alkalmazható, de 3 évre visszamenőlegesen vizsgálhatják az egyes EU-ba települő cégeket. A rendelet lényegében kiterjeszti az EU állami támogatásokra vonatkozó tilalmát a harmadik országok által nyújtott állami támogatásokra, a nagyszabású közbeszerzési eljárásokra, valamint az egyesülési és felvásárlási (M&A) ügyletekre összpontosít. Magyarország nagy vesztese lehet az új szabályozásnak.
Magyarország blokkolhatja az Ukrajna védelmét szolgáló fegyverek vásárlására szánt pénzügyi forrás hetedik részletének uniós jóváhagyási folyamatát. A héten másodszor akaszthat meg egy EU-s közös fellépést a magyar kormány.
Szerda este társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Igazságügyi Minisztérium az uniós kohéziós források lehívásához elvárt reformjavaslatait az interneten. A külön nem kommunikált salátatörvény számos ponton próbál megfelelni az Európai Bizottság által elvárt követelményeknek, de a Portfolio információi szerint még alapos értékelés vár a tervezetre, és az Erasmus program hamarabb feloldódhat a brüsszeli tilalmak alól.
Sokkal optimistábbak a piaci várakozások az Egyesült Államok és az euróövezet gazdasági helyzetével kapcsolatban. A következő időszakot a jegybankok lépései határozhatják meg, amelyet leginkább a szolgáltatások inflációja határozhatja meg. Míg az EU és az USA gazdasága esetében valószínűtlen egy mély recesszió, addig Magyarország esetében a kilátások inkább az év második felére mutatnak pozitív fordulatot. A forint esetében kegyelmi időszak lehet a jelenlegi 400-as euróárfolyam - mondták el a Raiffeisen Bank negyedéves várakozásai kapcsán a bank elemzői.
Egy új jelentés szerint a jelenlegi felújítási arány megháromszorozásával 2050-re az Európai Unió szinte valamennyi lakóépületét fel lehetne újítani, ami a helyiségek fűtésére felhasznált végső energia 44 százalékának megtakarítását eredményezné. A Buildings Performance Institute Europe jelentése viszont azt is javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a gázkazánokat és -tűzhelyeket. Magyarország egyelőre a felújítási lista végén áll, pedig az egyik legnagyobb nyertes lehetne.
Folynak az egyeztetések az Európai Bizottság tizedik szanckiós csomagjáról, Magyarország pedig már kerékkötővé vált, mert kilenc büntetendő orosz oligarcha nevének levételét kéri a tiltólistáról. A varsói kormány viszont nem teljesítené a magyarok követelését, hivatalos tiltakozást adta be az Orbán Viktor vezette kabinet kérése ellen. Ez az eddigi legerősebb konfliktus a felek között.
Az Egyesült Államok agresszív támogatási politikába kezdett, hogy fokozza a belföldi beruházásokat. Mindez hátrányosan érinti az exportra termelő uniós vállalatokat. Ursula von der Leyen keddi beszédében viszont egy hasonló uniós programot jelentett be. A zöldtechnológiás projektek esetében viszont visszatetszést kelthet, hogy tovább lazítják az állami támogatási szabályokat, ami miatt kisebb belháború bontakozik ki az EU-tagállamok között.
Csapdává vált az Erasmus+ és a Horizont programok uniós kötelezettségvállalási tilalma: bár az Európai Tanács végrehajtási határozata külön pontba vette az egyetemeket és kutatóintézeteket sújtó felfüggesztést, de az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban tett vállalások maradéktalan végrehajtásával együtt tárgyalná csak a feloldást. Vagyis márciusig meg kellene oldani a hétéves költségvetés forrásainak lehívásához szükséges 17 féle közbeszerzési és átláthatósági feltételt, köztük a vagyonkezelő alapítványok ügyét is.. A másik csapda, hogy arra nincs érdemi lehetősége a magyar félnek, hogy - még ha tudná is finanszírozni - működtesse ezeket a helyettesítő programokat. Egy másik szálon pedig még tényleges forrásvesztéssel is végződhet a magyar fél ellenállása.
Kína újranyitása, valamint az elmúlt hét pozitív amerikai és európai fogyasztói adatai miatt egyre több elemző számol úgy, hogy enyhe visszaesés jöhet 2023-ban. Sőt, nő azoknak a száma is, akik már nem is számolnak valódi visszaeséssel.