Az év végén újra keményen korlátozza az Európai Unió, hogy a tagállamok mennyire adósodhatnak el, valamint újra visszatérnek az ellenőrzések és a szigorú fellépés a Stabilitási és Növekedési Paktum jegyében.
Fontos lépést tesz az Európai Bizottság abba az irányba, hogy az EU-n belül ne legyen szükség plasztikkártyákra a hivatali ügyintézésekhez, valamint hogy a különböző szolgáltatásokra egyetlen e-appal regisztrálni lehessen. Noha pont a személyigazolványok kiváltása később jöhet, de a jogosítványok, tb-kártyák és egyéb igazolások hamar rákerülhetnek a digitális tárcánkra.
Az infláció talán már egész Európában tetőzött, de Magyarországon még gyorsult januárban is a pénzromlás mértéke. A magas kamatszint, a romló külső kereslet pedig mind érzékenyen érintheti a hazai gazdaságot, még a szintén lefékezett régiós versenytársaknál is komolyabbak lehetnek a gondok. A kamatvágást már csak az év végére várják egy friss elemzésben.
Kedden érdekes fordulatot vett a Paks II. beruházás ügye: a Roszatom vezérigazgatója Paks II. építésének 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez, ami még az Európai Bizottságot is elbizonytalanította.
A debreceni CATL-akkumulátorgyárat mintegy 800 millió eurónyi állami támogatással segíti a magyar kormány, beleértve az adókedvezményeket és az infrastruktúra fejlesztéseket is. Mindez már az Európai Unió szabályai szerint vizsgálat tárgya kell legyen. Az egyeztetés pedig már meg is indult Brüsszel és a kabinet között a kínai gyárépítésről - tudta meg a Portfolio.
A földgázárak a tavaly nyári jóslatokkal ellentétben jelentősen visszaestek a télre Európában. Mindebben fontos szerep jutott a jelentős uniós raktározás mellett az enyhe télnek is. De Kínai politikai irányváltása hosszútávon is segíti az alacsony árszintek fennmaradását.
Az energiaválság, valamint az alapanyagárak emelkedése miatt világszerte nehéz helyzetbe kerültek a cégek, azonban a PwC Magyarország Vezérigazgató Felmérése szerint a hazai cégek különösen törékenynek ítélik meg helyzetüket. A leginkább a makrogazdasági volatilitás, az árak emelkedése aggasztja a vállalati döntéshozókat. Jó hír, hogy egyáltalán nem terveznek bércsökkentést és létszámleépítést a társaságok - derült ki a PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből.
A magyar gazdasági növekedés már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező forrásoktól függ. Viszont a Vienna Institute for International Economic Studies friss elemzése szerint komoly esély mutatkozik ezek további késésére, így 2023-ban 1 százalékkal zsugorodhat a hazai GDP. Mindebben jelentős szerepe van a már tavaly megmutatkozó strukturális problémáknak.
Hétfő hajnalban erős földrengés rázta meg Törökországot. A jelenlegi információk szerint súlyos károkat okozott a 7,8-as erősségű rengés, legalább 1500 életet követelt a pusztítás. A Portfolio megtudta, Magyarország gázellátásának legfontosabb útvonala, a Török Áramlat gázvezeték azonban nem sérült meg.
Nem egyszerűen a modellváltott egyetemek mögött álló vagyonkezelő alapítványok pénzügyi befolyását fogná vissza Brüsszel, hanem a céljuk az intézmények politikától független működésének biztosítása. Mindezért az Európai Bizottság nem elégszik meg látszat intézkedésekkel - derült ki uniós forrásokból.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció keresztüzébe került Európa, mivel Washington zöld iparágak fellendítésére irányuló terve azzal fenyeget, hogy járulékos károkat okoz egy kulcsfontosságú szövetségesének. Eközben mélyül a Peking és az észak-atlanti rendszer közötti gazdasági konfliktus is. Magyarország több évig Keletről és a Nyugatról egyszerre akart tőkét szerezni, viszont előbbivel hangzatos bejelentéseken túl nem jutott, mostanra viszont Kína első számú célpontja lett.
A magyar kormány is az Európai Bizottság álláspontján van a kibontakozó EU-USA kereskedelmi háborúban: az állami támogatások lazításával versenyezne a protekcionista amerikai lépésekkel szemben. Az Európai Bizottság által a Portfoliónak küldött adatok alapján az Orbán Viktor vezette kabinet ugyan bőséggel támogatta a cégeket, de Magyarország nem rúg labdába a nagyobb gazdaságokkal szemben.
Egyre feszültebbé vált a kommunikáció a magyar kormány és az Egyesült Államok között. Az USA budapesti nagykövete, David Pressman szerint bár nagyon fontos szövetségesük Magyarország, a kormányzati kommunikációban megjelenő ellenséges hangokat aggasztónak tartják. Ugyanakkor lehetőséget lát a bilaterális, különösen a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére - nyilatkozta a diplomata portálunknak. Azt is közölte, egyelőre nincs napirenden adóügyi megállapodás a két ország között.
Budapesten tárgyalt Válid Dzsámál el-Din, a Szuezi-csatorna Gazdasági Övezet (SCZone) elnöke és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) tisztviselői megbeszéléseket folytattak a befektetési lehetőségekről az egyiptomi övezet ipari övezetben és kikötőiben. A magyar részvétel akár szóba kerülhet Orbán Viktor miniszterelnök februári kairói látogatásán is. Több magyar vállalatvezetővel is tárgyaltak a héten.
Az EU lépéseket tesz, hogy az európai fogyasztók több fajta gyógyszerhez gyorsabban és olcsóbban jussanak hozzá, ezért harcba szállnak a gyógyszeriparral. Fokoznák a versenyt azáltal, hogy az egyes cégek által kifejlesztett hatóanyagok szabadalmi védettségi idejét két évvel csökkentenék. Ezáltal olcsóbb gyógyszerek is megjelennek majd a piacon, amit már most hevesen támad a Big Pharma.
Változatos eszközöket vetettek be az energiaválságra válaszul az Európai Unió tagállamaiban. Miközben a legtöbb ország egyre inkább kiszélesítette a háztartásokat és a kkv-kat elérő energiainflációs hatások elleni intézkedéseit, itthon a rezsicsökkentés részleges kivezetését és az üzemanyagár-sapka ejtését hozta magával 2022. Viszont kontinens-szerte egy sor tagállam vezetett be mintává előlépő támogatási programokat.
Szerdán tette közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat könnyített területkijelölési szabályozáshoz köti. A változtatást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, két elemet pedig külön kiemelnek: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építési projekteket.
Szerdán jelentette be Ursula von der Leyen, hogy lazított állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal adnának lökést az uniós zöldgazdasági terveknek. Az Európai Bizottság elnökének lépését más uniós intézményekből is támadják, pedig még a különutas magyar kormány is támogatná a terveket.
Megoldódhat az Erasmus+ és a Horizont programok uniós blokkolása, miután Navracsics Tibor területfejlesztései miniszter bejelentette: a miniszterelnök abszolút támogatja” az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében a vagyonkezelő alapítványok esetében. Brüsszeli források a Portfoliónak jelezték, hogy világosan fogalmaznak majd más döntéshozók összeférhetetlenségével kapcsolatban is.
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.