A kormány módosítja a rezsivédelem ellentételezésének kiszámítására vonatkozó előírásokat az Energiaügyi Minisztérium. A szerdán megjelent rendelet kitérnek a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kalkulálásának módszertanára, valamint az indokolt ár meghatározására is.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
A magyar kormány új határozata értelmében a villamosenergia-termelés területén működő stratégiai társaságokat, konkrétan naperőműveket, elővásárlási jog útján megveheti a magyar állam, és ezt követően 6 hónapon belül apport formájában az MVM tulajdonába kell ezeket átadni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges költségvetési forrásokat a 2024-es költségvetésben kell megteremteni.
Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.
Visszatekintve, 2023-ban a Covid-19 hatása jelentősen csökkent, mivel az Egészségügyi Világszervezet májusban hivatalosan is megszüntette a járvány miatt hirdetett globális egészségügyi vészhelyzetet. Az egészségügyi válságok csökkenésével párhuzamosan azonban a geopolitikai feszültségek eszkalálódtak, ami különösen Oroszország agresszív ukrajnai inváziójában és az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanásában mutatkozott meg, de a Kína és Tajvan között feszültség is új szintre kapcsolt. A klímaváltozás is berúgta az ajtót. Ennek ellenére az Ipsos-kutatása szerint a világ legtöbb országa a válságok közepette is optimista 2024-et illetően. A magyarok pedig szinte semmitől nem félnek, csak az inflációtól.
A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.
Az Európai Unió Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziójára válaszul bejelentette tizenkettedik gazdasági és egyéni korlátozó intézkedéscsomagját, fokozva ezzel az Oroszország hadviselési képességének korlátozására irányuló erőfeszítéseket. A büntetőintézkedések az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataira irányulnak, azzal a céllal, hogy megnehezítsék Oroszország számára a meglévő uniós szankciók kijátszását. Az új szankciós csomagot Magyarország is megszavazta a múlt heti EU-csúcson, amely így kiterjed a gyémántimportra, valamint az uniós termékek reexportjára is. De még a kriptokereskedelmet is elérik az új intézkedések.
Az Európai Unió országainak vezetői azon gondolkodnak, hogyan lépjenek fel azzal szemben, hogy az egész blokkon belül sokszor egyedüliként vétózza meg a közös uniós döntéseket Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Emiatt újra leporolták a jelenleg is zajló hetes cikkely szerinti eljárást, melynek végkifutása az is lehet, hogy elveszik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A retorziónak most az adhat lendületet, hogy a kormányfő egyedül ment szembe a másik 26 tagállam az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós, négyéves pénzügyi segélycsomag esetében.
Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem. Az EU közös költségvetéséből ugyanis folyamatosan érkeztek az új Közös Agrárpolitikából folyósítható támogatások, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keretből még hozzá fért a kohéziós pénzekhez.
Emmanuel Macron francia elnök nem érzi úgy, hogy az EU-csúcson diadalt arattak, de annak örül, hogy elindulhatnak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Bár Orbán Viktor azon lépését, hogy távolmaradásával végül nem vétózta meg az ukrajnai lépést, korrektnek tartja, de azért erősen bírálta a magyar miniszterelnököt, hogy nem szavazta meg az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatón részletesen ismertette Magyarország álláspontját a közös uniós költségvetés módosításával és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos folyamatban lévő vitáról. A Portfolio kérdésére közölte, a kormány azt sem támogatja, hogy az Európai Békekeret terhére, az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő többi tagállamot utófinanszírozzák. A kormányfő tanácsadója szerint Magyarország akkor tudja jóváhagyni a hétéves költségvetés felülvizsgálatát, ha feloldja az Európai Bizottság az összes uniós forrás kifizetését. Úgy látja, hogy ezek politikai viták, amelyekkel Brüsszel és a többi tagország zsarolja a magyar kormányt a pénzek visszatartásával.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette: az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábbi ígéretével ellentétben végül nem vétózta meg az uniós közös döntést, nem vett részt a döntésen, hanem hagyta a másik 26 tagállamot dönteni, akik „ellenszavazat nélkül” jóváhagyták a lépést. A kormányfő egy későbbi bejelentésében is teljesen irreálisnak nevezte a lépést.
Putyin ezt biztosan felhasználja majd személyesen önök ellen – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió Tanácsának csúcstalálkozóján intézett videobeszédében arról, hogy milyen kárt okozhat, ha az EU állam- és kormányfői nem kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat országával. Történelmi pillanatnak nevezte a mai napot, és kijelentette, hogy nem szabad tétlennek lennie Európának, az ukrán csatlakozási folyamat elkezdésénk jóváhagyása pedig még erősebbé és rendíthetetlenné tenne az államszövetséget.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Ukrajna támogatásához szükséges források egy része már benne van az uniós büdzsében, de a magyar kormány nem zárkózik el attól, hogy további finanszírozást biztosítson az EU a kijevi vezetésnek. Az ukrán csatlakozás kapcsán szigorúbb a magyar álláspont: Ukrajna még nem készült fel a folyamat elindítására – ismertette úgy, hogy ritka módon doorstep sajtótájékoztatót tartott az uniós csúcstalálkozón. Közben a Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták szerint nem szabad meghátrálni a finomított magyar kifogásoknak sem.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Kedd este az országgyűlés megszavazta az utolsó jogszabályt is, amely szükséges lenne mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás kiszabadításához. Azonban egyelőre a kormány nem hirdette ki a jogszabályt, pedig az Európai Bizottság gyorsan lépne, még az EU-csúcs előtt. A Portfolio úgy tudja, hogy akár már szerda feloldhatják a kifizetéstilalmat. Ezzel együtt is elhúzódó csúcstalálkozóra számítanak, mégha tegnap a magyar kormány már a pénzekhez is kötötte, hogy támogassa az Ukrajna ügyében hozandó döntéseket.
A nemzetközi sajtó megszellőztette, hogy már kedden jóváhagyhatja az Európai Bizottság mintegy 10 milliárd eurónyi magyar kohéziós forrás kifizetését. Azonban az igazságügyi reformot még nem teljesítette a magyar kormány, ezért majdnem biztosan eltolódik a döntés – tudta meg több brüsszeli forrásból a Portfolio. A feloldó végzés legkorábban szerdán születhet meg, de ehhez a magyar parlamentnek kedd este el kell fogadnia még egy jogszabályt. Uniós diplomaták szerint a kormány rá is játszott, hogy egyszerre legyen az Ukrajnáról szóló uniós csúcs, valamint a várhatóan pozitív ítélet a horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárásban.
Az Európai Bizottság egy a nemzetközi jogi szabályok határmezsgyéjén mozgó javaslattal biztosítana mintegy 15 milliárd eurónyi támogatást Ukrajnának. A terv lényege, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó hozamot elkülönítené, majd azt Kijevnek utalná el. Korábban már egyszer a jogi aggályok miatt levették a napirendről a tervet, de az EU-s pénzügyi segélyekre belengetett magyar vétó, valamint az amerikai Kongresszus elhúzódó, a támogatásokról szóló tárgyalásai miatt Brüsszel leporolta a tervet.
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz... 
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen...
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
Az Európai Unió Bírósága az általános forgalmi adóval kapcsolatban már számos alkalommal hozott kedvező döntést... 
A várakozásoknak megfelelően alakult, viszont enyhe növekedést mutat a német inflációs adat. Az ECB kommunikációjában...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
