Az Európai Bizottság közzétette második éves jelentését a 800 milliárd eurós NextGenerationEU program egyik sarokkövének számító helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) végrehajtásáról. A jelentés nemcsak az RRF végrehajtása terén elért eredményeket hangsúlyozza, hanem kiemeli annak létfontosságú szerepét is az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta kihívások kezelésében, különösen az energiapiaci zavarok esetében.
Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A berlini-párizsi paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) befejezte vizsgálatát a holland tulajdonú sörgyártó vállalat, a Heineken piactorzító magatartásával kapcsolatban, és 15 millió forintos bírságot szabott ki rá. Az intézkedés az úgynevezett "sörtörvény" nevű jogszabály érvényesítésének része, amely célja az italválaszték bővítése és a szektorban gyakori kizárólagossági megállapodások visszaszorítása - derül ki a versenyhatóság közleményéből.
A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Ursula von der Leyen az EU állapotáról szóló szerdai beszédében egy politikai bravúrral talált egyetlen mondatot, amelyet minden szereplő a maga kedve szerint értelmezhet az egész államszövetségét meghatározó intézményi reform vitájában. Az Európai Bizottság elnöke bár azt mondta, hogy támogatja, hogy a hatalmi és döntéshozatali egyensúlyon változtasson, de óvatosan hosszútávú folyamatot ígért az uniós alapszerződésekről szóló változtatások kapcsán. Ezzel együtt is új politikai eszköztár keresésére kényszerítheti Orbán Viktort és kormányát az EU-s tárgyalásoknál: a tanácsi vétójog elvesztése, az Európai Parlament jogköreinek bővítése mind olyan pontok, amelyek ellentétesek a magyar kabinet irányvonalával. Bóka János EU-ügyi miniszter már jelezte is, hogy ellenzik az intézményi reformot.
Végre kiderült, hogy Varga Mihály keményen ellenzi az uniós javaslatot a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, tartva attól, hogy Brüsszel túlzottan beleszólna a magyar költségvetési politikába. A vitás tervezet a tagállamok közötti szigorú költségvetési szabályok felülvizsgálatát célozza, de sok kritikát kap a mozgásteret biztosító kivételezések és a fenntarthatósági kritérium miatt. Az egyezség késlekedik, és lehet, hogy az eredeti szabályok maradnak életben a Covid és az orosz-ukrán válság miatt. Magyarország így újonnan csatlakozik be a már hónapok óta tartó konfliktusba.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A döntés Franciaország nyomására született, amely arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy fellépjen a kínai elektromos autók európai piacra való beáramlása ellen. A kínai állami támogatások vizsgálata a szektorban figyelmeztető lövést jelent Brüsszeltől. Ráadásul mindez Magyarországot is érzékenyen érintheti, amely az e-autók ellátására építve jelenti be sorra az akkumulátoripari beruházásokat. Ráadásul úgy tudni, hogy kínai autógyártókkal is tárgyalhat a magyar kormány, így a mostani uniós lépés már súlyos kockázatot jelent a hazai gazdaság számára is. A Portfolio-nak nyilatkozó források szerint eleve tervben van az itthoni beruházások vizsgálata, mert az EU-s belső piacot fenyegeti a kínaik által Magyarországon megszerezhető Made in EU jelzés.
Éves programbeszédében Ursula von der Leyen levette a kesztyűt, több fontos kérdésben is megüzente Kínának, hogy az Európai Unió új irányt vehet, és szigorúbban fellépnek majd a gazdasági nyomulással szemben. Az Európai Bizottság elnöke belengetett egy magyar ipari szempontból is fontos szubvenciós vizsgálatot, ígéretet tett az intézményi reform támogatására, valamint több támogatási program indul a kkv-knak, a tisztaipari szereplőknek és a kutatóknak is. Az EP-képviselők között volt, aki épp a magyar kormánnyal való bánásmód miatt bírálta von der Leyent.
Bóka János, az Európai Uniós ügyekért felelős magyar miniszter kedden találkozott az Európai Parlament elnökével Roberta Metsolával, a frakcióvezetőkkel és EP-bizottsági vezetőkkel folytatott megbeszélése után. Az ülés témája a következő féléves magyar elnökség ügye volt, és állítólag nem jeleztek aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a soros tanácsi vezetést az Orbán Viktor vezette kabinet töltse jövő nyártól. A Portfolio kérdésére a miniszter az uniós forrásokról szóló bizottsági tárgyalásokról is beszámolt, és óva intene mindenkit, hogy a pénzeket mostanában várja.
A 2024-es európai parlamenti választások előtt mintegy 9 hónnappal indíthaja meg Ursula von der Leyen az újraválasztási kampányát, amelyben épp a választók érdekesek a legkevésbé. Míg Európában meghatározó lehet a szerdai bizottsági elnöki beszéd és az EP-választás, addig Magyarországon az önkormányzati voksolással együtt zajló kampány várhatóan kevesebb hangsúlyt kap. Magyar kormányzati kritikák és politikai csapdák színesítik von der Leyen politikai játszmázását, miközben Emmanuel Macron is kihasználhatja a vitákat, hogy Párizs számára megszerezze a legfontosabb uniós pozíciót. Egy az Orbán Viktor vezette kabinetet bosszantó szabályozás felemlegetésével Ursula von der Leyen viszont magához édesgetheti Párizst.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egy keddi strasbourgi sajtószemináriumon számos fontos témát érintve beszélt a közelgő 2024-es uniós választásokról, így többek között az EU-n belüli kommunikációs stratégiákat, a szélsőséges politikai mozgalmak térnyerésével szembeni fellépést, az intézményi reformot, a migrációs problémákat és az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseket. Emellet az EP-elnök üzent a magyar választóknak is.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
Az Erasmus-programról, a 2024 második félévében esedékes magyar tanácsi elnökségről, az egyelőre még mindig felfüggesztett RRF- és kohéziós forrásokról, valamint az unió hétéves költségvetésének felülvizsgálatáról is tárgyalt Navracsics Tibor területfejlesztési, illetve Bóka János EU-ügyi miniszter szerdán az Európai Bizottsággal. Minden kérdésben a tárgyalások felgyorsításában állapodtak meg a felek, de még lehet komoly politikai huzavona Budapest és Brüsszel között, ugyanis az MFF-felülvizsgálatot kész tárgyalási alapnak használni az Orbán-kormány.
A magyar kormány azt állította, hogy a belengetett, majd most végül elvetett háztartási kiserőműves fogyasztóknál tervezett havi bruttó szaldó elszámolást az Európai Unió direktívái írták elő. Azonban ennek épp ellenkezője olvasható ki az EU-s jogszabályokból, informálisan pedig több brüsszeli tisztviselő is azt mondta a Portfolio-nak, hogy érthetetlen ez az érvelés a napelemesek díjfizetésének átalakítására.
A magyar kormány nagyon sokáig vétózta az Európai Unió és tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség országai közötti új megállapodás aláírását. Most azonban besorolt a többi EU-tag mellé és már be is mutatta az egyezmény ratifikálásáról szóló rendelettervezetet.
Számos tényező segítheti a napelemtelepítéseknél a megtérülési idő felgyorsulását. Az RMI friss jelentése szerint a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélenergia terén tapasztalt exponenciális kapacitásnövekedésnek köszönhetően, gyorsan csökkennek a költségek és növekszik a megtermelt energia mennyisége. Az előrejelzés szerint a nap- és szélenergia-termelés további 15-20%-os éves növekedéssel folytatódik, miközben a költségek jelentős mértékben csökkennek, ami gazdasági és környezeti előnyökkel jár.
Az EP-választások közeledtével az európai vezetők körében egyre nagyobb a támogatottsága annak, hogy Ursula von der Leyen újabb mandátumot töltsön ki az Európai Bizottság elnökeként. A lehetséges újbóli kinevezésnek vannak kritikusai is, különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs elégedetlenségét fejezte ki Von der Leyen vezetésével kapcsolatban. Azzal vádolja, hogy a tagállamokkal való konzultáció nélkül követi saját agendáját, különösen a geopolitikai kérdésekben, az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolatokkal és a szankciókkal kapcsolatos ügyekben. Mindez kihathat a magyar kohéziós és helyreállítási források lehívására is.
Már több mint egy éve tartanak a tárgyalások arról, hogy az Európai Unió a költségvetési fegyelmet meghatározó stabilitási és növekedési paktumot (SGP) hogyan reformálja meg. Míg a cél az volt, hogy a tagállamok büdzséi fenntarthatóbbak és rugalmasabbak legyenek, miközben egyszerre támogatják az államadósságszintek csökkentését és a gazdasági növekedést. Noha az SGP rendszert részben éppen azért írnák át, mert az EU országainak is jelentős és költséges befektetéseket kell végrehajtaniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, pont ezeket veszélyeztetheti a reform egy friss elemzés szerint.
Franciaország, Németország és Portugália intenzív tárgyalásokba kezdett, amelyek célja, hogy új illetékekkel és adókkal erősítsék meg az Európai Unió következő hétéves költségvetésének bevételi oldalát. Eközben pedig arról is folyik a vita, hogy a 2021-2027 között többéves pénzügyi keretben (MFF) hogyan lesz pénz Ukrajna támogatására vagy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) megugrott kamatfizetéseinek kiegyenlítésére. Míg a magyar kormány megvétózná az Európai Bizottság által kért plusz befizetéseket, addig más országok inkább itt is a bevételeket növelnék.
Egy hat uniós törvényhozóból álló, Guy Verhofstadt neves belga föderalista vezette csoport provokatív javaslatot terjesztett elő az uniós szerződések lehetséges módosítására. Az átfogó dokumentumtervezetben felvázolt javaslat jelentősen átalakíthatja az Európai Unió működését és szerkezetét, és a döntéshozatali folyamatoktól kezdve a kulcsfontosságú intézmények elnevezéséig mindent érinthet. Az egyöntetű szavazás kivezetése kicsavarhatja a vétófegyvert az Orbán Viktor vezette kormány kezéből.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
