A paksi bővítés és a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztésén foglalkoztatott külföldieknek hosszabb időtávra, gyorsabb eljárásban adhatnak ki munkavállalási engedélyeket – derül ki a Magyar Közlönyben kiadott rendeletből.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Az Európai Bizottság már a kohéziós politika átalakítására készül a 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklus esetében, amit nem csak a tervezett ukrán, moldáv és bosnyák EU-csatlakozás indokolhat, hanem a jelenlegi rendszer kudarcai is. A most publikált kilencedik kohéziós jelentés szerint ugyan Magyarország felzárkózása is látványos, de egyes régiók már fejlődési csapdába kerültek.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.
A 2024-től induló elektronikus áfarendszer (eÁFA) egy olyan, az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatokra épülő szolgáltatáscsomag, melynek célja az áfabevallás elkészítésének segítése – ez a téma volt az RSM Hungary Zrt. legutóbbi webináriumának fókuszában, amelyen Németh Lilla, az Adóüzletág igazgatója, valamint Budai Mátyás menedzser ismertették a vállalkozások számára a legfontosabb tudnivalókat, kihívásokat. A szakértők bemutatták az eÁFA-rendszer online felületét és annak működését is, emellett tanácsokat és információkat adtak arról, hogy hogyan lehet hatékonyan használni ezt az új rendszert, és hogyan segíthet ez a gazdasági szereplőknek az adóhivatali elvárásoknak való megfelelésben.
A kormány új rendelettervezettel állt elő, amely az országban munkát vállaló harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályokat módosítaná. Az intézkedés többek között az állami, költségvetési szerveknél megtiltaná a vendégmunkások foglalkoztatását, de nyomós ok esetén esetükben is engedélyezné ezt.
Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat - derül ki az Eurostat mai gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76%-án áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.
Dolgozóinak írt levélben kritizálta a Spar Magyarország a kormány lépéseit, köztük a kiskereskedelmi különadót. Munkavállalóiknak jelezték, hogy a hazai szabályozási környezetben nem tudnak nyereségesek lenni, reagáltak Lázár János építésügyi miniszter korábbi üzenetére is.
Továbbra sem tettünk le arról a célunkról, hogy az uniós fejlettség 90 százalékát elérjük 2030-ig. Idén még valamivel elmarad a növekedés 3 százaléktól, de jövőre helyreállhat a 4 százalék feletti bővülési ráta. Visszatér a magasnyomású gazdaság, de ezt a vállalatok hatékonyságnövelésétől várják – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, ahol a kormány új versenyképességi programját ismertette.
Az Európai Központi Bank (EKB) fogyasztói felmérése (CES) több meglepő eredményt szállított a házartások költési szokásainak változásáról. Első pillantásra például furcsa lehet, hogy az uniós állampolgárok kereslete az alapvető szükségletekhez szükséges áruk iránti is visszaesett, miközben például a megtakarításaikat sem sajnálták arra, hogy tübbet utazhassanak. A közüzemi kiadásoknál pedig csak csekélymértékű elmozdulások látszanak. Mindez pedig azt jelezheti, hogy tartósan átalakulhat a fogyasztási szerkezet.
Egyre valószínűbb, hogy a kubai gazdaság teljesen összeomlik, a válság okozta politikai elégedetlenség pedig a Kommunista Párt hatalmát fenyegeti. Az országban áramkimaradások vannak, hiányoznak az alapélelmiszerek, a lakosság közel 5 százaléka menekült két év alatt az Egyesült Államokba. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: még komolyabb krízis alakulhat ki, ha a jelenlegi rezsim megbukik.
Magyarország akkumulátoripari álmait alapjaiban írhatja újra az Európai Unió adatszolgáltatási rendelete. Az akkumulátorútlevelek rendszerében ugyanis a főként kínai és dél-koreai gyártóknak a teljes ellátási láncukra alkalmazniuk kell a szigorú EU-s szabályozást. A Centre for European Political Studies (CEPS) számos olyan pontot azonosított az uniós rendszerben, amely súlyos terhet róhat a gyártókra.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága elemzése és értékelése szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény több pontja nem felel meg az uniós jognak és alapelveknek, de a jogszabály egészével nincs probléma. Az Európai Bizottság tanácsadó testületeként működő szervezet szerint a választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése elvileg összhangban van a nemzetközi normákkal, de túl széleskörű a civilekre való kiterjesztése. Valamint a Velencei Bizottság indokolatlannak tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. Mindez alapján az Európai Bizottság akár az Európai Unió Bírósága elé citálhatja a magyar kormányt bizonyos pontok miatt.
Az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi bővítését konstruktív tartózkodással fogadta el a kormány, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Ezzel közel egy év után a magyar vezetés már nem vétózza, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok árát kifizessék azoknak a tagállamoknak, amelyeket segítették Kijevet.
Egy sor törvény- és rendeletmódosításra készül a kormány az anyakönyvi eljárásoknál. A társadalmi egyeztetésre küldött csomag számos területet érint, beleértve a családi nevek korrekcióját, a halotti anyakönyvi bejegyzéseket és a személyi adatok összehangolását. Még azt is meghatározzák, hogy csak a magyar átírással lehet a születési helyeket megadni a hivatalos iratokban. Némelyik lépés rendezheti azokat a nagy médianyilvánosságot kapó eseteket, amikor egyes személyeket az eddigi átírási szabályok miatt átneveztek, mert egy hosszútartozójuk anyakönyvi kivonata más írásmódot tartalmazott.
A Belügyminisztérium egy friss tervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a szülészeti ellátás átalakításáról. Mivel az orvoshiány egyre súlyosabbá válik, a javaslat szerint családiasabb, kevesebb orvossal működő szülészeti egységek jöhetnek létre, ahol a komplikációmentes várandósságokat gondozzák. Azonban a szakma és a nyilvánosság is megosztott a tervezet kapcsán, kérdés, valóban javulna-e a szülészeti ellátás, vagy csupán látszatintézkedésről van szó.
A kormány egy új javaslata részletesen foglalkozik az ingatlanépítési illetékmentességgel, a szociális ellátások, valamint a fogyatékos személyek jogi státuszával kapcsolatos kérdésekkel – derül ki a jogi és gazdasági versenyképességi törvénytervezetből, melyet most bocsátott társadalmi egyeztetésre az Igazságügyi Minisztérium.
A magyar nyugdíjrendszer fontos változások előtt áll, miután a kormány az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosítja. A tervezett módosítások nagy hatással lehetnek a nyugdíjasok jövedelmére és a társadalombiztosítási rendszer működésére is – derül ki a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletből, mely az új, 2024-es valorizációs számokat tartalmazza.
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz... 
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
