Az Európai Unió véglegesen jóváhagyta a tehergépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó törvényt, amely előírja, hogy az EU-ban értékesített új nehézgépjárművek többségének 2040-ig károsanyag-kibocsátásmentesnek kell lennie. Magyarország is támogatta a javaslatot.
Rekordalacsony volt 2024 áprilisában az Európai Unióban a fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia-termelés, amely a teljes mixnek mindössze 23%-át tette ki. Ezt a csökkenést a szél- és napenergia részesedésének növekedése okozta, amely a valaha volt legnagyobb, 54%-os megújulóenergia-arányt eredményezte. A fosszilis energiatermelés csökkenése az energiaszektor kibocsátásának 22%-os csökkenéséhez vezetett az előző évhez képest – derül ki az Ember Climate összesítéséből.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaságot elmozdítsuk a fejlett országok felé, komoly szerepe van a tudásintenzív vállalkozásfejlesztésnek, ebben pedig a kkv-kra is fókuszál a kormány – mondta el Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Vállalkozói Gála 2024 szakmai eseményen. A politikus kifejtette: a kabinet célja, hogy a magyar cégeket segítse abban, hogy a külpiacra léphessenek és a megfelelő megoldásokkal megtalálják a nemzetközi értékesítési csatornáikat. Új cél, hogy a cégek már ne csak eszközvásárlásban, kapacitásbővítésben gondolkozzanak, hanem innovációkat is integráljanak a működésükben, de fókuszáljanak a nehezen lemásolható, szellemi feladatokra is. Csepeti Ádám elmondta azt is, hogy a közepes jövedelem csapdájából mi vezetheti ki Magyarországot.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Legalább 16 darab megállapodást írhat alá a magyar kormánnyal e heti látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök, ebből pedi egy a nukleáris energia teljes portfólióját lefedő együttműködés lehet – jelentette be hétfő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az örmény kollégájával tartott hétfői sajtótájékoztatón. Korábban felmerült már, hogy akár Kína is beléphet a Paks II. projektbe, amit ez a tervezett egyezmény lehetővé is tenne.
Az európai szolgáltatási szektor szilárdan kezdte a második negyedévet, Németország és Franciaország ismét növekedési pályára állt, Olaszország pedig fenntartotta bővülését. A fellendülést az S&P Global által összeállított legfrissebb HCOB bmi-felmérés szerint a belső kereslet erősödése okozta, ami az új vállalkozások és a munkahelyteremtés növekedéséhez vezetett. Az inflációs nyomás azonban erős maradt, mivel mind az inputköltségek, mind a kibocsátási árak jóval a történelmi átlagok felett emelkedtek.
Újabb szankciókkal próbálja megtörni az Egyesült Államok az ukrajnai háborúban Oroszországot, azonban az eddigi intézkedések csak korlátozott sikereket hoztak. Most Washington ezért egyre inkább a büntetőlépések kijátszásában segédkező kínai és egyéb országokhoz tartozó cégeket vette célba. Azonban szakértők szerint Peking bármikor kész kihátrálni Oroszország mögül, ha a Nyugat kész kereskedelmi, gazdasági engedményeket tenni. Kína támogatása nélkül pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hamar kilátástalan helyzetbe kerülhetne a háborúban.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Az EU számos kiemelkedően fontos területén teljesen új, egységes szabályozásra tesz javaslatot Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett munkaanyagában. A dokumentum - amelyet már most nagy figyelem övez - többek között a körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javítása, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználása ügyében fogalmaz meg előremutató javaslatokat.
A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.
Úgy ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság az adórendszerek teljes átalakítására. A javaslatok többek között magukban foglalják a rendszeres ingatlanadók bevezetését vagy a már meglévők növelését és a munkaadói terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelemű adófizetők esetében. Az ajánlások célja a zöld átmenet elősegítése, a Covid19-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése, a gazdasági felépülés fenntartása, valamint a magas energiaárak hatásainak kezelése volt.
A magyar kormány társadalmi egyeztetésre küldte a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló rendelettervezetet. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint a tervezet célja, hogy megteremtse a digitális állampolgárság előregisztráció és a távoli azonosítás rendeleti szintű szabályozását, valamint az elektronikus házassági szándékbejelentés részletszabályainak alkalmazhatóságát.
Az év egészét tekintve a mai első negyedéves GDP-adat alapján az elemzők átlagosan 2-3 százalékos növekedést várnak, azonban ez a prognózis még sok bizonytalansággal terhelt, főként a külső kereslet változása és a forint árfolyamának alakulása miatt. A fogyasztás és a beruházások élénkítő hatása továbbra is meghatározó lehet, míg az export oldaláról egyaránt jelentkezhetnek pozitív és negatív meglepetések. A kormány szerint már a dinamikus növekedéshez szükséges öt feltételből már négy teljesült, míg a pénzügyi tárca szerint tartható az idei, 4,5 százalékra emelt hiánycél is.
Az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) jelentése szerint az EU-ban romlott a médiaszabadság helyzete, és több országban „veszélyesen közel van a válsághoz”. A 19 ország 37 jogvédő csoportjával közösen összeállított jelentés az újságírók elleni fenyegetéseket, a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége elleni támadásokat és a médiatulajdon nagymértékű koncentrációját emeli ki fő aggályként. Magyarországon mind a három területen problémákat látnak, mindez pedig újabb EU-s konfliktusokhoz vezethet, mert a Liberties jelentéseit az Európai Bizottság is felhasználja saját elemzéseihez és döntéseihez.
Magyarország politikai szabályozói környezete egyre nagyobb kihívást jelent a külföldi, különösen az autóipari ágazaton kívüli befektetők számára a kormány nacionalista politikája és a különadók miatt – állították a Bloombergnek német cégek képviselői, akik szerint ijesztő a magyarországi helyzet, az autóipar kivételével a legtöbb ágazatban üldöztetve érzik magukat.
Alig várnak javulást az idei évre a magyarországi gazdasági helyzetben a német cégek, amelyek főként a kereslet visszaesésétől, valamint a szakképzett munkaerőhiányától szenvednek. Egyre kevésbé elégedettek a hazai jogbiztonsággal, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával, valamint egyre kevesebben elégedettek a támogatásokhoz való hozzáféréssel – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2024-es konjunktúrafelméréséből.
Uniós szintű ellenintézkedéseket javasolnak a kínai „Övezet és Út” kezdeményezéssel (BRI), valamint Oroszország terjeszkedésével szemben. Az Európai Bizottság számára készült jelentés szerint Kína a BRI révén növeli gazdasági és geopolitikai befolyását, valamint azt szorgalmazzák, hogy az EU-nak aktívabb és stratégiai megközelítést kell alkalmaznia nemzetközi partnerségeit illetően, ha diverzifikálni akarja ellátási láncait és kezelni akarja az olyan kihívásokat, mint a klímaválság által kiváltott migráció. A szerencse az, hogy az EU még nem veszítette el teljesen a titkos gazdasági háborút, ráadásul több pénzt sem kell elköltenie, csak uniós szintű összefogásra van szükség.
Az Európai Bizottság tavaly ősszel indított szubvenciós vizsgálatot a kínai e-autók gyártói ellen, az EP-választások előtt pedig szinte biztosan védővámok kivetéséről döntenek. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerda este már erős utalást tett a válaszlépéssel kapcsolatban. A Portfolio értesülései szerint mindez kihathat magyarországi üzletekre is a betelepülő kínai autógyártók miatt, ráadásul az akkuipar is hamarosan Brüsszel célpontjává válhat.
Csütörtökön délelőtt ismét kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Vitályos Eszter kormányszóvivő, ahol ismertetik a kabinet legfrissebb döntéseit.
A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a kabinet döntött arról, hogy kéthetes ultimátumot adnak az önkéntes árcsökkentésre a piaci szereplőknek. Ha ez nem lesz eredményes, ismét szabályozni fogják az üzemanyagárakat.