Megvan megállapodás az EU vezető pozícióról – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kedden három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva. Az Európai Parlament három mérsékelt frakciója végül döntésre jutott az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi főképviselő személyeiről. A paktumot Donald Tusk, Olaf Scholz, Pedro Sanchez és Emmanuel Macron járta ki.
Magyarország még mindig nem teljesíti azokat a reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lezáruljon az Európai Unió 7-es cikk szerinti eljárása – figyelmeztetett Hadja Lahbib belga külügyminiszter, az Európai Unió Tanácsának mai egyeztetése előtt. Az eljárás keretében, amelyet még 2018-ban indítottak a jogállamiság helyzete miatt, Magyarországot továbbra is súlyos bírálatok érik, különösen a korrupció és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Az Európai Bizottság töretlenül vizsgálja a magyar kormány tevékenységét, míg egyes tagállamok már javaslatokat tettek a magyar vétók megkerülésére.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Szijjártó Péter szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanácsban egy jogi kiskaput kihasználva lényegében negligálják a magyar kormány vétóját a lefoglalt orosz vagyoneszközök felhasználása kapcsán. A külgazdasági és külügyminiszter vörös vonalnak nevezte ezt a lépést, egyúttal a paksi bővítés ügyében egy fontos jelzést is tett.
Az Európai Unió jóváhagyta az orosz gázzal szembeni első szankciókat, ami jelentős változást jelent az eddigi megközelítésben. Németország és Magyarország hetekig ellenezte a 14. büntetőintézkedésekről szóló csomagot, végül azonban egy letekert javaslatot már elfogadhatónak tartottak.
A pénzügyminiszter bemutatta új rendelettervezetét az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának módosításáról. A módosítás célja, hogy az uniós frissítéseknek megfeleljen a magyar jogrend, valamint hogy az adóelkerülés elleni küzdelem hatékonyabbá váljon, és a nemzetközi adózási normák betartását ösztönözze. A listán szerepel Oroszország is, több klasszikus offshore adóparadicsom mellett. Velük szemben szigorú szankciókat alkalmazhatnak.
A kormány belenyúlna az anyatej-támogatás rendszerébe: a Belügyminisztérium új rendelettervezete szerint mintegy 54 százalékos emelést terveznek az ellátásnál.
Az Európai Unió jogi megoldást dolgozott ki annak érdekében, hogy negligálja Magyarország vétóját az orosz befagyasztott vagyonból származó nyereség felhasználása ellen, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára – írja a Financial Times. Ez a lépés szabaddá teheti az utat a G7-ek számára, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtsanak Kijevnek és ne kelljen megvárni az EU konszenzusos döntését.
A forint sorsát meghatározó adatközlésekre figyelünk a héten: itthon az MNB a folyó fizetési mérlegről ad számot, míg a Központi Statisztikai Hivataltól a turizmus és a munkanélküliség alakulásáról kaphatunk képet. Nemzetközi szinten az amerikai adatok, köztük a Federal Reserve kamatpolitikáját meghatározó munkanélküliségi és PCE inflációs adatok hozhatnak piaci izgalmakat.
Az Európai Unió és Kína közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években egyre feszültebbé váltak, különösen az elektromos járművek estében, amit jelez, hogy egy szubvenciós vizsgálat után 17,1% és 38,1% közötti büntetővámot vetettek ki az ázsiai országból érkező importra. Azonban zajlanak uniós eljárások a napelem- és szélturbinapiacon is, továbbá Brüsszel a szabadalmak védelménél és a fejlett technológiai eszközök exportjánál is korlátozásokra készül. Hamarosan pedig az akkumulátoripar is célkeresztbe kerülhet. Egyelőre Brüsszel még csak jelzésértékű lépéseket tett, a valódi keménykedés csak most jöhet.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy sürgősen reformokat hajtson végre a költségvetési egyensúly javításához, valamint ez szükséges a zöld átmenet előmozdításához és a hosszú távú kockázatok kezeléséhez is. Egy növekedésbarát és hiteles, a bevételi struktúra kiegyensúlyozottságát és a fenntartható kiadásösszetételt célzó költségvetési kiigazítási terv kidolgozása is sürgető – többek között ezeket javasolja a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalap most Budapesten járt missziója. Emellett hangsúlyozzák az államadósság csökkentésének és az MNB függetlenségének fontosságát.
Az Európai Unió új kiberbiztonsági szabályozása, a NIS2 irányelv, hamarosan hatályba lép, és jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok számára. A 2024-től kötelező regisztráció és a kiberbiztonsági auditok szigorú követelményei kihívás elé állítják a közép- és nagyvállalatokat, amelyeknek fel kell készülniük a kiberfenyegetések elleni védekezésre. Az új szabályozás célja, hogy egy egységes és magas szintű kiberbiztonsági keretet hozzon létre az Európai Unióban, de a nem megfelelő felkészülés súlyos bírságokat vonhat maga után – hangzott el az RSM Hungary a témában rendezett webináriumán.
Európa versenyképessége számos kihívástól szenved, amelyek közül az egyik legfontosabb a piaci széttagoltság és a túlszabályozottság, amely visszafogja a cégek növekedését és profitabilitását – állítja Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője. Smit kiemeli, hogy az európai vállalatok kevesebbet fektetnek kutatás-fejlesztésbe és innovációba, mint amerikai és kínai versenytársaik, ami gátolja a növekedést. Az EU-nak át kellene gondolnia szabályozási megközelítését, hogy az inkább ösztönözze az innovációt, ne csak megkövetelje azt. Smit hangsúlyozza, hogy Európának proaktívabb üzleti környezetet kell teremtenie, a bürokrácia csökkentésével és a szabályozás egyszerűsítésével, hogy vonzóbbá váljon a globális vállalatok számára, miközben biztosítani kell, hogy a társadalmi jólét fenntartása érdekében a növekedés és az innováció egyaránt prioritás maradjon.
Az Európai Bizottság 2025-re 199,7 milliárd eurós (mintegy 79 250 milliárd forintos) éves uniós költségvetést javasolt, amelyet a NextGenerationEU becsült 72 milliárd euróval egészít ki. A közös büdzsé célja az EU politikai prioritásainak támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítése.
A magyar kormány még június végéig kihirdetné a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának új szabályozását, amely számos fontos változást tartalmaz és lényegében a bajba jutott települések állami gyámság alá vételével jár. A kabinet érvelése szerint a rendelet célja, hogy hatékonyabbá tegye az önkormányzatok adósságrendezési folyamatát, és biztosítsa a társadalmi felzárkózást elősegítő programok integrációját az eljárásba – derül ki egy most társadalmi egyeztetésre küldött sürgősen elfogadandó tervezetből.
Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára. A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
A magyar kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá tenne több a szegedi BYD-gyárhoz kapcsolódó fejlesztést, köztük az M43-as autópályát építését is. A rendeletmódosítások értelmében egyszerűsített hatósági eljárások jöhetnek a közlekedés- és víziközmű-fejlesztéseknél a térségben.
Aggodalomra adnak okot a magas államadósságszint és az unortodox politikai intézkedések a jövőbeni magyar államadósság-besorolás szempontjából – közölte keddi háttérbeszélgetésén a múlt héten a magyar hitelminősítői osztályzatot változatlanul hagyó Fitch Ratings. Az elemzőik arra számítanak, hogy a költségvetési hiány 2024-ben csökkenhet, de az államadósság enyhén emelkedhet. Nem várják, hogy az ágazati különadókat kivezetné a kabinet, mivel az túlzott nyomást jelentene a magyar költségvetésnek. Lefele mutató kockázatnak látják az akkumulátorok iránti globális keresletcsökkenést is. Ezen kihívások közepette Magyarország jövőbeni hitelminősítése nagyban függ a gazdasági és politikai stabilitás megőrzésétől a tájékoztatásuk szerint.
Az Európai Bizottság komoly kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, mivel szerintük az uniós pénzek elosztása során diszkriminálják Budapestet.
A kincstári körbe tartozó számlatulajdonosok forintszámlájáról induló, 1 milliárd forintösszeget elérő vagy meghaladó eurós átutalások a Magyar Államkincstárnál automatikusan megnyitandó speciális devizaszámláról, euró devizanemben indíthatóvá válnának egy most társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet szerint.
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az... 
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz...
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
