A német teherautógyártó erős második negyedéves számokat tett közzé mai gyorsjelentésében. A fontosabb eredményszinteken az MAN a vártnál jobban teljesített, az árbevétel 18 százalékkal emelkedett, az operatív profit több mint 60 százalékkal bővült, a megrendelésállomány pedig közel 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A menedzsment az erős első féléves számok hatására megemelte idei prognózisát.
A vállalt tehát jól teljesít, a legfontosabb sztori azonban továbbra is az, hogy a legnagyobb részvényese a Volkswagen-csoport hány százalékos részesedést kíván szerezni a vállalatban, hiszen a közkézhányad lecsökkenésével akár a DAX-ból is kivezethetik az MAN papírokat.
A Daimler az idei második negyedévben tovább növelte járműeladásait, operatív és nettó profitját is. Az elemzői várakozásokhoz képest a német autógyártó árbevétele valamivel gyengébben alakult, viszont a Daimler sokkal profitabilisabban működött a negyedév során, mint amire a konszenzusos számokból következtetni lehetett.
A menedzsment óvatos optimizmussal tekint 2011 második féléve elé (már ami a saját üzletmenetet illeti), és elképzelhetőnek tartják, hogy a vállalat 100 milliárd eurót meghaladó árbevételt érjen el az idei évben, az év első 6 hónapjának számai alapján operatív profitja pedig jelentősen meghaladja majd a 2010-es értéket.
A gyorsjelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy az a hatékonyságjavulás, amit az autógyártók menedzsmentjei a válság alatt kommunikáltak, most valósággá vált, a költségracionalizálás, a beszállítói szerződések újratárgyalása és egyéb hatékonyság- és profitnövelő intézkedések eredménye már látszik, az árbevétel felfutásával és a hatékonyság javulásával a profitok is új csúcsra érnek. Nem véletlen tehát az az árfolyam-rali, amit a globális gazdasági válság enyhülését követően láthattunk az autógyártóknál.
Ismét Magyarországon járt az amerikai származású, de jelenleg német állampolgárságú befektető legenda, Mark Mobius. A guru - mint ahogy azt már megszokhattuk tőle - ismét markáns véleményt fogalmazott meg a befektetői szempontból fontosabb lehetőségekkel és kockázatokkal kapcsolatban. A Portfolio.hu kérdésére válaszolva Mobius elmondta, alapvetően optimista a világgazdaság kilátásait illetően, de több kockázati tényezőt figyelembe véve nem tartja kizártnak, hogy nemsokára egy újabb krízis bontakozzon ki. Európa azonban megerősödve kerülhet ki a jelenlegi adósságválságból, az euró megmarad közös fizetőeszközként, és a neves befektető szerint nem lesz olyan ország, amely az eurózóna elhagyására kényszerül.
A devizahitelesek dilemmája és a várható ingatlanpiaci következmények mellett érdemes figyelmet szentelni annak is, miként fog hatni a hétfőn bejelentett "otthonvédelmi akcióterv" a magyar bankszektor és benne az OTP eredményességére. Alábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy
- az árfolyamrögzítés rövid távon negatívan, hosszútávon viszont pozitívan hat a bankok profitjára, ám várhatóan mindkét hatás mérsékelt lesz - az ingatlanok árverezésének fokozatos megindítása a bankok racionális viselkedése esetén közel nullszaldós végeredményt hozhat a bankok számára - a Nemzeti Eszközkezelő Társaság elindítása, az euróhitelezés rendkívül korlátozott engedélyezése és egy korlátozott kamattámogatási rendszer bevezetése elhanyagolható hatást gyakorol majd a bankok, köztük az OTP profitjára - a moratórium feloldása révén ugyanakkor fokozatosan visszatérhet a hazai jelzáloghitelezés a normál működéséhez, mely hosszú távon üdvös a bankok és a teljes gazdaság számára egyaránt. - az OTP árfolyama szempontjából a bejelentés megfelel a várakozásoknak, az eredményre gyakorolt hatása pedig bizonytalan a csomagnak, igaz a bank némileg jobban pozicionált belföldi versenytársainál.
Az általános tőkepiaci gyakorlathoz képest kissé furcsa módon az OTP saját gyűjtésű elemzői konszenzussal rukkolt elő az idei első negyedévben, és jelentjük, sikerült megugrania ezeket a konszenzusos számokat. A fontosabb profitsorokon az elemzők által vártnál magasabb számokkal örvendeztette meg a befektetőket a bank. Az OTP a vártnál alacsonyabb társasági adót fizetett, és kevesebb céltartalékot képzett a negyedévben, nagyrészt ezzel magyarázható a konszenzusos értéknél magasabb adózott eredmény az év első három hónapjában.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya ismét növekvő ütemben emelkedik, ez pedig nem jó hír azoknak a piaci szereplőknek, akik nemhogy a portfólió növekvő ütemű romlására, hanem a hitelportfólió minőségének javulására számítottak. Úgy tűnik, erre még várni kell. A szerb és a montenegrói hitelportfólió tovább zsugorodik, minősége pedig brutálisan romlik, itt az sem segít, hogy a menedzsment drasztikusan vágja a működési költségeket, nem tudnak lépést tartani a bevételek csökkenésével, a nettó kamatmarzs tovább szűkül.
Azonban ne legyünk túlságosan borúlátóak, az OTP első negyedéves gyorsjelentése alapján több pozitív folyamat is körvonalazódik a bankcsoportnál. Egyrészt itt van az új szupersztár, az orosz leánybank, amelynek adózott eredménye tavalyhoz képest meghatszorozódott, és a negyedévben a bankcsoport adózás előtti eredményének közel 20 százalékát szállította. Másrészt az adózás előtti profithoz a szerb és a montenegrói leányon kívül az OTP minden bankja hozzájárult, és bár több esetben egyedi tételekkel is magyarázható a pluszos teljesítmény, a felületes szemlélődőnek bőven elég lehet, hogy most lássa meg a lehetőséget az OTP részvényekbe való beszállásra. A hitel/betét mutató tovább javult, a bank tőkehelyzete pedig tovább erősödött, a negyedéves jelentésben büszkén hangsúlyozzák is, hogy a tőkemegfelelési mutatóik lényegesen meghaladják a legfőbb regionális versenytársak hasonló mutatóit.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Az elemzői várakozásokat meghaladó eredményszámok a fontosabb profitsorokon
Gyorsuló ütemű romlás a konszolidált hitelportfólió minőségben
Bankcsoport szinten bővülő kamatmarzs
Csökkenő céltartalékolás
Kiválóan teljesítő orosz leánybank
Problémás szerb és montenegrói operáció
Tovább javuló tőkemegfelelés
A bank befizette a bankadó negyedévre eső, 7,2 milliárd forintos részletét (idén az előző évivel megegyező összeget negyedévente, négy egyenlő részletben kell befizetni a központi költségvetésbe)
A Rába tegnap piaczárás után minden fontosabb eredménysoron a vártnál gyengébb számokat tett közzé első negyedéves gyorsjelentésében. Bár az árbevétel szépen bővült, annak összetétele igencsak vegyes képet mutat, az európai export kifejezetten erős volt, a belföldi értékesítés azonban jelentősen visszaesett. Üzemi eredmény szinten a vállalat veszteséges volt, és nettó profit szinten is csupán azért látunk pozitív eredményt, mert pénzügyi soron a devizás tételek nettó árfolyam különbözete a pozitív tartományba lendítette az eredményt.
A több szempontból is elkeserítő számokat valamelyest ellensúlyozandó a menedzsment "bedobta" a már általunk is kitörési pontként beazonosított nyugat-európai személygépkocsi gyártó ipar beszállítói láncában történő szerepvállalást, itt a menedzsment az év második felében számít áttörésre. Kíváncsian várjuk a ma 11 órától megrendezésre kerülő sajtótájékoztatót, hátha megtudunk ezzel kapcsolatban néhány részletet.
A vállalat az év első három hónapjának számai alapján nem tudta megörvendeztetni a befektetőket, sebaj, az iparági trendek alapján, az esetleges autóipari beszállításnak köszönhetően és a technológiai és kísérleti vizsgálati központ átadásakor megemlített honvédelmi megrendelések révén az év második fele talán jobban sikerülhet. Kérdés, a befektetők türelme meddig tart.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Minden eredménysoron a várttól elmaradó első negyedéves számok
A külső környezet vegyes feltételeket nyújt: dinamikus járműértékesítés bővülés a vállalat főbb piacain, de meredeken emelkedő nyersanyagárak
17 százalékkal bővülő Rába árbevétel a negyedévben, erős export és gyenge hazai értékesítés
A futómű üzletág jól teljesít, a jármű szegmensben komoly visszaesés látszik
A devizák valamelyest segítettek a negyedévben
A működési költségek továbbra is kontroll alatt
Üzemi szinten a futómű üzletág veszteséges, a másik két szegmensben minimális profit keletkezett
A hedge-ek "kikoptak"
A devizás tételek nettó árfolyam különbözete javította a pénzügyi sort
A 177 milliós első negyedéves profit kevesebb mint fele az egy évvel korábbinak
A Magyar Telekom ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében a vártnak megfelelő árbevételről, más eredménysorokon azonban az elemzői konszenzusnál erősebb számokról számolt be. A negyedév eredményét több extra tétel is színesíti, kérdés ezek közül az elemzők melyekkel kalkuláltak modelljeikben.
Az elmúlt napokban a Magyar Telekom részvényei defenzívnek mondott telekom papírhoz méltóan viselkedtek, ha osztalékkal korrigáljuk az árfolyamot, akkor már több mint két hete a 600 forintos szint környékén való stabilizálódást láthatunk, ez pedig nem kis teljesítmény egy olyan turbulens időszakban, amelyben a vezető amerikai és nyugat-európai részvényindexek néhány nap alatt 3-5 százalékkal kerültek lejjebb. Kérdés hogy ez a "csodavárás" a mai gyorsjelentésnek szólt-e.
Összességében a befektetők elégedettek lehetnek a Magyar Telekom negyedéves számaival, az árbevétel visszaesésének üteme lassul, a működési költségek erős kontroll alatt vannak, az eladósodottság a célsáv alján, és az első három hónap eredménye alapján a menedzsment egész éves terve akár még konzervatívnak is tűnhet (persze a tavalyi első negyedév elég gyengére sikerült, jelentős a bázishatás). Ennél többet nehéz lenne elvárni egy erős versennyel, különadóval, a kormányzati és vállalati megrendelések visszafogásával szembesülő vállalattól.
A társaság papírjai EV/EBITDA alapon továbbra is olcsóbbak mint a legközelebbi régiós szektortársak részvényei, és amennyiben a szabad cash flow a következő negyedévekben is bővülni tud, az elemzők és a befektetők ismét az idén fizetett 50 forintnál lényegesen magasabb egy részvényre jutó osztalékot vizionálhatnak, akkor pedig már osztalék alapon is vonzó papír lehet a Magyar Telekom.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai a következők:
Első ránézésre a vártnál lényegesen jobb negyedéves profitszámok, több extra tétellel (ingatlanértékesítés, különadó, alacsonyabb halasztott adó költség)
Az elemzők várakozásai alapján minden eredménysoron alacsonyabb számokat tehet közzé a Magyar Telekom május 6-i gyorsjelentésében az egy évvel korábbi értékekhez képest. Ha az elemzőknek igazuk lesz, akkor a vállalat az év első három hónapjában jobban teljesíthet, mint amire a menedzsment az év egészében számít.
A Rába részvényárfolyama a válság alatt nagyobb zuhanást mutatott, mint amit a legtöbb szektortársnál láthattunk, de míg több európai és észak-amerikai gépgyártó árfolyama már visszakúszott a 2008-as szintekre, addig a Rába papírok a csúcsokhoz képest egy annál lényegesen alacsonyabb sávban stabilizálódtak.
Az esés mögötti indokok viszonylag egyértelműek, a szektor nemcsak az általános iparági ciklikussághoz kapcsolódó, hanem egy a gazdasági válság által is kiváltott lejtmenetet élt át, a válság megtépázta a vállalat árbevételét, a beszállítói kapcsolatok is átalakultak.
Az elmúlt hónapokban azonban több, fundamentális szempontból pozitív hír érkezett a vállalat háza tájáról, amire a piac csak minimálisan reagált. Így adódik a kérdés: Mi a baj a Rábával?
Az OTP részvények a tavalyi alulteljesítés után idén száguldanak, nincs régiós bankpapír (lassan egyáltalán olyan részvény), amelyik tartaná a lépést a magyar bankcsoport árfolyamának emelkedésével. A begyorsulás tegnap vált egyértelművé, amikor az OTP részvények több mint 5 százalékot raliztak. Az emelkedés mögött több tényező is meghúzódik, ezek közül a fontosabbak a következők:
Alapvetően pozitív befektetői hangulat uralkodik a globális tőkepiacokon, gyakorlatilag nincs az a cunami, polgárháborús helyzet, nyersanyagár rali ami eltántorítaná a befektetőket a részvények vásárlásától
A kedvező befektetői környezetben az OTP-vel kapcsolatban sokak által figyelt magyar CDS-felár csökkent, a hitelportfólió minőségének romlásáért felelőssé tett egyik ludas, a svájci frank árfolyam pedig a forinttal szemben visszakorrigált a lokális csúcsnak számító 220 feletti szintekről
A kormány elmúlt hetekben tett bejelentéseit a piac alapvetően pozitívan fogadta, a Széll Kálmán Terv, vagy a lassan körvonalazódó adósmentés megítélése kedvezőnek mondható, ezek pedig pozitívan hatnak az OTP megítélésére is
Az OTP árazása továbbra is kedvezőnek mondható, a fontosabb mutatók alapján a bankpapírok diszkonton forognak. A magyar makrokép javulásával csak idő kérdése volt, mikor találják meg a befektetők az OTP-t
Technikai szempontból is kedvező az összkép az OTP piacán, az árfolyam sikeresen felpattant 200 napos mozgóátlagáról, majd (nem első próbálkozásra) nagy forgalommal áttörte a technikai és pszichológiai szempontból is fontos 6000 forintos szintet
Az elemzői konszenzushoz képest korrigált nettó kamatbevétel soron jobb, de a vártnál magasabb kockázati költségek miatt nettó profit soron alacsonyabb számokat tett közzé negyedéves gyorsjelentésében az OTP. Bár az alapfolyamatok romlásában helyenként már a lassulás jelei látszanak, összességében azonban nem változott a trend: a hitelezés felfutása még nem kezdődött el, a késedelmes hitelek aránya emelkedik, és a bank továbbra is magas céltartalékolásra kényszerül.
Az OTP tőkehelyzete továbbra is igen erős, és a részvények árazása is inkább olcsónak mondható, azonban véleményünk szerint a negyedik negyedéves teljesítménynél több kell, hogy a befektetők visszatérjenek a magyar bankpapír piacára. Kíváncsian várjuk, mit mond a menedzsment az idei évre vonatkozó kilátásokról.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Az elemzői várakozásokhoz képest korrigált nettó kamatbevétel soron jobb, a magas céltartalékolás miatt adózott eredmény soron alacsonyabb számok
Összességében lassuló hitelportfólió romlás, de
Egyes leánybankoknál drasztikus emelkedés a nem teljesítő hitelekben
A szerb és a montenegrói operáció lejtmenetben
A hitelportfólió romlására reagálva a vártnál magasabb céltartalék-képzésre kényszerült a bank
Ismét emelkedik a hitel/betét mutató
A saját tőke arányos megtérülés az egész évet tekintve stabil
A bank tőkehelyzete továbbra is erős
A magasabb céltartalékolás miatt a vártnál gyengébb nettó profit, és az alapfolyamatok további romlása miatt a negyedéves gyorsjelentésre nem várnánk pozitív piaci reakciót, az összképet azonban árnyalja, hogy az amerikai indexek tegnap euforikus hangulatban emelkedtek, az optimista nemzetközi befektetői környezet pedig inkább az OTP részvényárfolyamának emelkedését hozhatja. Valószínűleg ez utóbbi hatás ma erősebb lesz.
A kormány mai bejelentéseiből eddig kiszivárgott információk alapján a pénzügyi szervezetek különadója 2012-től mégsem feleződne meg, hanem a 2011-es szinten továbbra is benne maradna rendszerben. Az általunk megkérdezett elemzők kalkulációihoz képest ez mindenképpen negatív meglepetés, viszont a kiegyensúlyozott költségvetés és a stabil magyar makro-háttér inkább pozitívan hathatnak az OTP megítélésére.
Egy nappal a Magyar Telekom gyorsjelentését követően az anyavállalat, a Deutsche Telekom is közzétette negyedik negyedéves számait. A vállalat árbevétel soron az elemzői várakozásoknak megfelelő, viszont EBITDA sortól lényegesen alacsonyabb számokkal rukkolt elő. A vártnál gyengébb számokat főként a görög és a román leányvállalatok extra tételei okozták, de az egyszeri hatásoktól tisztítva is rosszabbak lettek a számok, mint amire az elemzői konszenzus számított.
A német, a lengyel és a holland operáció jól teljesített 2010 utolsó három hónapjában, viszont a román és főleg a görög piacon nehéz értékesítési feltételekkel szembesül a vállalat. A befektetők továbbra is aggódhatnak az amerikai leányvállalat miatt is, ott a hatalmas ügyfélelvándorlás a problémák fő forrása.
A vállalat papírjai főként osztalék-hozam alapján lehetnek érdekesek a befektetőknek, a 7 százalékos eurós hozam azonban nem biztos hogy elég a befektetőknek egy olyan vállalattól, amelytől az elemzői várakozások szerint a következő években nem hogy növekedés nem, de inkább a profit további csökkenése várható.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Az egyszeri tételektől tisztított EBITDA esetében teljesült a menedzsment előrejelzése
A német operáció árbevétele a menedzsment és a piac várakozásait is felülmúlta
Dinamikusan bővül a mobil adatszolgáltatás szegmens
A menedzsment 0,70 eurós részvényenkénti osztalék kifizetését javasolja, ez a jelenlegi árfolyamszinteken 7 százalékos osztalékhozamnak felel meg
2011 a stabilizálódás éve lehet a vállalat előrejelzése alapján
Az elemzői negyedéves várakozásoknál és a menedzsment éves célkitűzéseinél is erősebb számokat közölt mai gyorsjelentésében a Magyar Telekom. Bár a számokat torzítja az ebben a negyedévben elszámolásra került különadó, úgy tűnik a vállalat sikeresen hajtotta végre költségracionalizálási intézkedéseit, ennek köszönhetően az egyszeri hatásoktól tisztított EBITDA éves szinten stabil maradt, míg a negyedik negyedévben emelkedni is tudott. A költségek lefaragásával és az osztalék csökkentésével az eladósodottsági rátát sikerült a célsávban tartani.
Bár a vállalat részvényei továbbra sem mondhatók drágának, úgy tűnik a befektetők egyelőre inkább a stabilabb makro-háttérrel és kevesebb kormányzati "meglepetéssel" szolgáló régiós szektortársakat preferálják. Ez azonban megítélésünk szerint gyorsan változhat, a kormány reformintézkedéseinek pozitív befektetői fogadtatása, illetve elemzői felminősítések (lásd Goldman Sachs) hatására akár jelentősebb emelkedést is elképzelhetőnek tartunk a Magyar Telekom papírjaiban.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
A negyedév során került elszámolásra a kimutatásokban a 27 milliárd forintos különadó
Az elemzők negyedéves várakozásánál és a menedzsment éves célkitűzéseinél is erősebb számokat jelentett a vállalat
A főbb szegmensekben lassult az árbevétel csökkenés üteme
Az egyszeri tételektől tisztított EBITDA ráta év/év alapon 2 százalékponttal javult a negyedévben
A nettó profit sort a halasztott adó kötelezettség visszaforgatásának több milliárdos tétele torzította
A nettó eladósodottsági ráta a célsávon belül maradt
A menedzsment a tavalyinál kisebb árbevétel és EBITDA-visszaeséssel számol 2011-re, ezzel párhuzamosan visszafogják a beruházásokat
A magánnyugdíjpénztári átalakításokkal jelentős vagyon kerül át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz (továbbiakban: Alap), ennek egy kisebb, de az érintett tőzsdei társaságok szempontjából nem elhanyagolható része magyar részvény. A Stabilitás Pénztárszövetség statisztikáit felhasználva megvizsgáltuk, hogy mely társaságokat érinti leginkább az állam tulajdonszerzése.
Számításaink alapján a kisebb kapitalizációjú vállalatok közül a Rábában, az Állami Nyomdában, az RFV-ben és a Graphisoft Parkban szerezhet az állam (valószínűleg ideiglenesen) 5 százalékot meghaladó befolyást, de ha a közvetetten az Alaphoz átkerülő részvényvagyont is figyelembe vesszük, akkor akár a Richterben, az OTP-ben és a Magyar Telekomban is 5 százaléknál nagyobb tulajdonos lehet az állam. Ez pedig a közkézhányadok változása miatt akár új BUX-súlyok meghatározását is szükségessé teheti.
Az előzetes elemzői várakozások alapján a Daimlertől közel 22 százalékos árbevétel növekedést, az operatív profitban pedig a 2009-es negyedik negyedévhez képest több mint 350 százalékos bővülést vártak. Bár a végső számok nem lettek rosszak, operatív és nettó profit soron a vállalat a konszenzusos számoknál alacsonyabb értékekről adott számot, ennek hatására a Daimler részvények közel 3,5 százalékos mínuszba kerültek, magukkal rántva a szektortársak részvényárfolyamait is.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
A magas várakozásokhoz képest gyenge negyedéves számok
Szépen bővülő árbevétel, de a vártnál alacsonyabb operatív és nettó profit
Optimista előrejelzés a menedzsmenttől, az értékesítés és a profitabilitás is tovább emelkedhet
Részvényenként 1,85 eurós osztalék, amely 3,5 százalékos osztalékhozamot jelent
A fontosabb eredménysorokon a vártnak megfelelő negyedik negyedéves számokat közölt tegnap piaczárást követően a Rába. Az iparági környezet javulásával párhuzamosan a vállalat a negyedik negyedévben jól teljesített, hiszen 2008 óta nem látott szintre kúszott az árbevétel, és a vállalat mindhárom üzletága nyereséget termelt operatív szinten. Tartós fordulatról még korai lenne beszélni, de főként az európai értékesítésben már látunk biztató jeleket.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Vártnak megfelelő jelentés a főbb sorokon
Egy egyszeri tételtől eltekintve teljesült a 2010-re kitűzött cél
Tavaly év végén a nagy elemzőházak sorra jelentették meg 2011-es stratégiáikat, amelyekben a különböző eszközosztályok idei teljesítményeit próbálták előre jelezni. Az elemzők nagy többsége abban egyetértett, hogy az alapvetően pozitív befektetői hangulat idén is kitarthat, ez pedig további emelkedést hozhat a részvénypiacokon. Ezt elfogadva pedig az egyik ajánlott stratégia a tavaly alulteljesítő részvények illetve szektorok megvásárlása lehet 2011-ben, hiszen a piac logikája szerint a bull piac ezen szakaszában a lemaradó, "még olcsó" vállalatokba érdemes fektetni. Az év első hónapja alapján úgy tűnik, működik a stratégia.
A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításának első fejezete lezárult, a pénztártagok nyilatkozhattak a maradásról illetve a visszalépésről. Az ÁKK-hoz átkerülő pénztári vagyon értékesítése még idén megkezdődik, a kormány tervei szerint a visszaáramló vagyonból mintegy 530 milliárd forint javíthatja az államháztartás egyensúlyát 2011-ben. Ez érinti a pénztári portfólió direkt és indirekt részvényvagyonát is. Megvizsgáltuk azt, hogy milyen elemeket tartalmaz a portfólió és főként a magyar részvények esetében milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani az értékesítésnél.
A kormány tervei szerint az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) lehet a gazdaság motorja a következő években. A tízéves gazdaságfejlesztési program keretében több ezer milliárd forint áramolhat a magyar gazdaságba, a tervek szerint egymillió új munkahelyet teremtve. Essősy Zsombort a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miben különbözik az ÚSZT a korábbi programoktól, mik a legfontosabb prioritások és milyen hatást fejthet ki a fejlesztési terv a magyar gazdaságra.
