Masszív adóterhet kapott a nyakába az OTP Magyarországon, ami sokat elvisz a profitból. Idén viszont volt valami, ami kvázi semlegesítette a terheket: a nemrég megvett szlovén NKBM-et olyan jó áron szerezték meg, hogy ott most jelentkezett egy gigantikus pozitív akvizíciós hatás (badwill), ez pedig ellensúlyozza a különadók negatív hatását. Nem bonyolult: minden évben jó áron kell venni egy nagy bankot, és akkor az kiüti a különadókat. Felkészül: az üzbég Ipoteka.
Szerda hajnalban teszi közzé az OTP az idei első negyedéves számait, az elemzők arra számítanak, hogy a bank rekordközeli bevételt, és a masszív különadó-terhelés ellenére kiemelkedő profitot érhetett el.
Minden idők második legnagyobb amerikai bankcsődjén, és 2008 óta a legnagyobb bukáson vagyunk túl, a bajba jutott First Republic Bank eszközeit a JP Morgan veszi meg, és bár ez a lépés sokak szerint a pánik továbbterjedését más regionális bankokra megállította, a befektetők nem egészen ezt árazzák, az árfolyamok zuhanása alapján az a kérdés, melyik bank lehet a következő gyenge láncszem. Közben a nagybankok vezetői nyugtatják a kedélyeket, és arról beszélnek, hogy közel sem olyan rossz a helyzet, mint 2008-ban, sokan viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a regionális bankok mérlegein sok a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlanokhoz köthető hitel, ezek pedig újabb bedőléseket okozhatnak. Az amerikai bankválság fontosságát jól jelzi, hogy az amerikai jegybank is kiemelten figyeli, és figyelembe veszi a kamatpálya meghatározásakor.
Lenne kedved hazavezetni Milánóból Budapestre egy Bentley Bentaygát? Erre a kérdésre nehéz nemmel válaszolni, már csak azért is, mert bár előfordul, hogy luxusautókat vezetek, de jellemzően csak néhány órán át, megismerni meg csak lakva ismeri meg a másikat. Városi, főutas és jó sok autópályás menéssel elég jól össze lehet rakni, hogy viselkedik, mennyire erős, szokható-e a mérete, de leginkább az érdekelt, hogy pihentetőbb-e egy ilyen luxusautóval egy ezer kilométeres utazás, mint mondjuk egy átlag alsó-közép kategóriással.
Hamarosan elérhetővé válnak az új vármegye- és országbérletek, az új konstrukciókat Orbán Viktor jelentette be az évértékelőjén, és már akkor heves kritikát kaptak szakmai szervezetektől, közlekedési szakemberektől, akik politikai termékről, a közlekedési szakma kudarcáról, Horn Gyula-i utánérzésről beszéltek, miközben a hivatalos kommunikáció korszakalkotó változásról szólt, Lázár János pedig az utóbbi harminc év egyik legjobb közlekedési döntésének nevezte a bérletek bevezetését. Bói Lóránddal, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkárával beszéltünk, ő és kollégája, Hegyi Zsolt találta ki az új termékeket. A helyettes államtitkárt szembesítettük az új bérletekkel kapcsolatos legfőbb kritikákkal, de arról is kérdeztük, hogy mennyiben másolták a német és az osztrák példát, mekkora sikerre számítanak a bérleteladásokban, milyen hatásokkal számolnak, és hogy időben el tud-e indulni a két új termék.
Tavaly október óta közel 15 százalékot erősödött a forint, ma pedig egy markáns letöréssel tavaly április vége óta nem látott szintre esett az euróval szemben. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forint ereje.
Az elmúlt napokban megrendült a befektetői bizalom a második legnagyobb svájci bankban, a Credit Suisse-ben (CS), az árfolyam nagyot esett, ezzel pedig gyakorlatilag összeért a piaci értéke az OTP kapitalizációjával. Ettől még a svájci bank szinte minden paraméterében (na jó, a profitban nem) nagyobb, mint a magyar bankcsoport, csak éppen a tőkepiacon ez nem tükröződik.
Nem állt meg az élet a világ tőzsdéin míg nálunk a március 15-i ünnepségek zajlottak, miközben a magyar tőzsde zárva volt, az európai és az amerikai részvénypiacok masszív esésbe kapcsoltak, a forintot is megütötték. Ha az alapján kellene megmondani, mi lesz csütörtökön a magyar részvényekkel, az OTP-vel vagy a Mollal, hogy a régiónkban, mondjuk az osztrák és a lengyel piacon mi történt, akkor nem sok jót jósolnánk a magyar papíroknak. Az aggodalmakat valamelyest enyhítheti, hogy az amerikai részvénypiacokat valamennyire visszahúzták szerdán, és csütörtök reggel a határidős piacok éppen felfelé mutatják az irányt.
Ma hajnalban tette közzé az OTP a tavalyi negyedik negyedéves beszámolóját, amiben a várakozásoknál mérsékelten magasabb eredményszámokat közölt a bank. A gyorsjelentést követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese ismertette a banknál látható legfontosabb folyamatokat.
Közel 600 milliárd forint profitot termelt tavaly az OTP, vagyis termelt volna, ha nem lett volna 246 (!) milliárd forintnyi extra tétel, például bankadó és extraprofit adó, vagy a kamatstop negatív hatása, amik miatt a "tényleges" profit "csak" 347 milliárd forint volt. Az se kevés, a 2008-as válság előtti csúcs másfélszerese. És ebben még nincs benne az új szlovén és üzbég bank eredménye, szóval azokkal együtt van még tér felfelé. A bankcsoport hozta azt, amit a menedzsment 2022-re célként kitűzött, a 2023-as célok pedig már jóval óvatosabban lettek meghatározva, az orosz-ukrán háború vagy a lehetséges magyarországi kormányzati és jegybanki intézkedések miatt nagy a bizonytalanság.
Az Egyesült Államok tavaly indította el az inflációcsökkentő törvény (IRA) részeként történetének egyik legnagyobb beruházástámogatási programját, amellyel az amerikai tisztaipari, zöldgazdasági szereplőket pénzügyi ösztönzőkkel, adókedvezményekkel és védővámokkal segítik, ha az USA-ba telepítik gyártókapacitásukat. A lépést sokan egyfajta kereskedelmi háborúként értelmezik, amellyel főként Európa járhat rosszul, hiszen a bőkezű amerikai támogatások miatt európai vállalatok tehetik át székhelyüket Észak-Amerikába, vagy hajthatnak végre európai helyszín helyett Észak-Amerikában beruházásokat, hozhatnak létre ott kapacitásokat. Bár az első felhördülés után egyre kisebbnek tűnik az IRA beruházás-elszívó hatása, és egyfajta kiegyezés is jöhet az Egyesült Államok és az Európai Unió között, összességében mégis erősítheti az európai cégek amerikai jelenlétét és beruházásait, mint ahogy azt számtalan vállalat már be is jelentette.
Egyre nagyobbra nő az OTP Csoport, amiben a felvásárlások is sokat segítenek, így a bevételek és a korrigált profit is rekordközeli szintekre emelkedik, csak hát számtalan egyszeri tétel és újra emelkedő céltartalékolás tartja nyomás alatt a bank eredményét, ezek a trendek látszanak a várakozások szerint a tavalyi negyedik negyedéves számokon is. Pénteken hajnalban teszi közzé az OTP a legfrissebb gyorsjelentését, amiben az egy évvel korábbihoz képest ötödével emelkedő negyedéves bevételről, de hatodával visszaeső profitról számolhat be.
Tavaly október óta a forint az euróval szemben 14, a dollárral szemben pedig 22 százalékot erősödött, egymás után töri át a fontos szinteket, utoljára tavaly április végén volt olyan erős a magyar fizetőeszköz, mint most. A spekulánsokat az MNB a magas irányadó alapkamattal alaposan elijesztette a forint shortolásától, de sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy egyre erősebb a magyar deviza. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forinterő.
Ismét hónap közepe van, érkezik a túlzás nélkül a világ egyik, ha nem egyenesen a legfontosabbnak tartott makroadata, az amerikai inflációs adat, ebből vonnak le következtetéseket a piaci szereplők arra vonatkozóan, hogy meddig, és milyen meredeken emelheti még a Fed az alapkamatot, ami alaposan kihat a tőzsdei teljesítményekre is. Ha a vártnál jobb adat (alacsonyabb infláció) jön, folytatódhat a rali, ha rosszabb (vártnál magasabb infláció), akkor pedig jöhet a korrekció.
Idén január végén zárult le a hazai távközlés történetének egyik legnagyobb tranzakciója, a 4iG és a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarországot, de nem ez volt az egyetlen felvásárlás, amit a 4iG végrehajtott, a vállalat egymás után vásárol távközléshez köthető vállalatokat nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is, ezek integrálása két-három éven belül zárulhat le, mondta el a Portfolio-nak Jászai Gellért, a 4iG elnöke, aki többek között arról is beszélt, hogy mi lesz az állam, mint tulajdonos szerepe a Vodafone-nál, mekkora hitelállományt görget maga előtt a vállalat és mekkora annak a kamatterhe, de arról is kérdeztük, hogy piacinak tartja-e az állami bankoktól kapott hiteleket, hogy nem merül-e fel érdekkonfliktus az állami tulajdonrész mellett például közbeszerzéseken, és természetesen az egyesített távközlési cég lehetséges nevéről is beszéltünk. Jászai Gellértnek a 4iG részvényárfolyamáról is volt véleménye, szerinte az a mostani szinteken köszönőviszonyban sincs a 4iG Csoport valós értékével.
Szlovénia második legnagyobb bankját vásárolta meg az OTP, a Nova KBM-mel (NKBM) kiegészülve a szlovén operáció az OTP Csoport legnagyobb külföldi leánybankja lesz. Igazi nagy falat az új bank, amivel kiegészülve ötödik piacaként Szlovéniában is piacvezetővé válik az OTP, de nem csak ebben a tekintetben kiemelkedő az új bank, bár a pontos vételár nem ismert, ha igazak a hírek, az OTP soha nem fizetett még egyetlen bankért sem annyit, mint a szlovénért, pedig vett már néhány bankot a régióban. Szlovéniában, Mariborban jártunk a tranzakció zárásán, ahol Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, John Denhof, az NKBM vezérigazgatója és Anita Stojčevska, az OTP szlovén leánybankjának, az SKB-nak a vezérigazgatója beszélt a felvásárlás részleteiről.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Jó néhány hónap csúszás után a szlovén versenyhatóság a múlt héten végül megadta a szükséges engedélyt ahhoz, hogy az OTP végrehajtsa története legnagyobb felvásárlását, és megvegye a második legnagyobb szlovén bankot, a Nova KBM-et. Az OTP ma bejelentette, hogy lezárta a szlovén bank megvásárlását.
Nagy hullámokat vetett az elmúlt hetekben az akkumulátorokat gyártó kínai cég, a CATL debreceni gigaberuházása, a hangos lakossági ellenállás mögött többek között a helyi lakosok környezetszennyezéssel és -terheléssel, zajártalommal kapcsolatos aggodalmai állnak. Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a cégről, amely Magyarország történetének legnagyobb magánberuházását hajtja végre, honnan indult, és mostanra hová jutott a CATL, amely Kínában megerősödve éppen most kezd európai terjeszkedésbe.
Alaposan megcsúszott az OTP szlovén bankvásárlása, eredetileg már a tavalyi második negyedévben meg kellett volna érkeznie a felügyeleti engedélyeknek, a szlovén versenyhatóság azonban csak tegnapi ülésén hagyta jóvá, hogy az OTP megszerezze a Nova KBM-et. Ezzel a tranzakcióval az OTP piacvezető bank lesz Szlovéniában, és bár a pontos vételárat nem ismerjük, lapértesülések alapján a magyar pénzintézet közel egymilliárd eurót fizethetett a szlovén bankért, ekkora összeget az OTP még soha nem költött bankvásárlásra. A most megkapott engedély birtokában az adás-vételi ügylet zárására várhatóan a következő napokban sor kerül.
