Az elmúlt években egyre több autót gyártottak a kecskeméti Mercedes-gyárban, de a tavalyi 174 ezres volumen nem lett új rekord, a bevétel és a profit viszont korábban soha nem látott szintre emelkedett.
Nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni az Nvidiáról, a chipgyártó árfolyama csak az elmúlt három napban 20 százalékot emelkedett, mostanra a harmadik legnagyobb piaci értékű vállalat lett, már csak az Apple és a Microsoft van előtte, már nagyobb, mint az összes német részvény együtt. A durva az, hogy olyan ütemben nő a cég bevétele és profitja, hogy a részvényei nem is kifejezetten drágák.
Az elmúlt hetek híráramlása alapján a befektetési szakma és a politika nagyágyúi is kiemelten figyelik a kriptopiacot, hedge fundok, alapok, bankok teszik bele portfólióikba a kriptoeszközöket, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump pedig kriptopárti jelöltként pozícionálja magát. Fizetőeszközként egyáltalán nem bizonyítottak a kripto”pénzek”, befektetésként viszont már a legnagyobb pénzügyi cégek is elfogadják azokat. Nehéz már egy kézlegyintéssel elintézni ezt a piacot, aminek az értéke mostanra közel 2600 milliárd dollárra nőtt.
Mi a Portfolio-nál mindig azt a kérdést tesszük fel, amikor kibontakozik egy trend, mint most a mesterséges intelligencia kapcsán, hogy azon hogyan lehet pénzt keresni. Az már evidencia, hogy az AI-boom miatt megvették a mesterséges intelligencia fejlesztésben élen járó szoftvercégek részvényeit, és a fontosabb eszközgyártók, mint az Nvidia papírjait, a következő hullámban azonban egy elfeledett, és sokak által unalmas, és a részvényárfolyamok szempontjából lemaradó szektor kerülhet a célkeresztbe.
Nagyot emelkedett a hétvégén az ethereum árfolyama, miután a piacon elterjedt a hír, hogy hamarosan megkaphatja az amerikai tőzsdefelügyelet engedélyét az ethereum ETF. A hírre a szélesebb kriptopiacon emelkedtek az árak.
Képzeljünk el egy olyan országot, amelyet egy autokrata vezető irányít, ahol a lakosság felének nincs hivatalos jövedelme, és alapvetően készpénzalapúak a tranzakciók, ahol még mindig virágzik a korrupció, és ahol az állami bankok által dominált bankszektor olyan jegyeket mutat, mint mondjuk Magyarországon 3-4 évtizeddel ezelőtt. Egy nyugat-európai bank bottal sem piszkálná ezt a piacot, az OTP viszont vállalta a nem kis kockázatokat és részt vett az ország első bankprivatizációjában. Négy napig voltunk Üzbegisztánban, ahol megnéztük az OTP helyi bankját, az Ipotekát, beszéltünk az üzbég pénzügyminiszter-helyettessel, az Ipoteka elnökével, az OTP kockázatkezelési, IT-vezetőivel és az Ipoteka lakossági üzletágának vezetőjével. Élménybeszámoló.
A vártnak megfelelő bevételt, de valamivel magasabb profitot szállított az OTP. Az adózott eredmény új első negyedéves csúcsot ért el, ebben szerepe volt annak is, hogy minden külföldi leánybank nyereséges volt, a külföldi bankok a profit háromnegyedét adták. Az alapfolyamatokban nincs változás, a menedzsment nem is változtatott a márciusban kiadott előrejelzésein.
Pénteken hajnalban érkeznek az OTP friss számai, a befektetők többek között arra figyelnek, hogy organikusan hogyan növekednek a hitelállományok, tovább javult-e a nettó kamatmarzs, és a 2023-as veszteség után eljött-e már a profitfordulat a tavalyi szerzeménynél, az üzbég banknál.
Bankot venne Európában az OTP, Csányi Sándor több információt is megadott a megfejtéshez, a mi tippünk a baltikumi Luminor volt, ezt most a Bloomberg is megerősítette.
Csányi Sándor a következő feladványt adta: az OTP olyan bankot venne, amelyik a csoport történetének legnagyobb felvásárlása lehet, a kiszemelt pénzintézet az Európai Unióban van, három országban van jelen, ahol fejlett a digitalizáció. Mutatunk egy olyan bankot, ami minden kritériumnak megfelel.
A mai közgyűlés utáni sajtótájékoztatón a bank vezetői beszéltek az OTP-vel kapcsolatos kérdésekről. Próbáltuk kideríteni, hogy melyik országban vehet bankot a magyar pénzintézet, néhány országot már ki tudunk zárni.
Ma 10 órától tartotta közgyűlését az OTP, ahol a részvényesek többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály. A Portfolio az esemény helyszínéről tudósított.
Csányi Sándor a mai közgyűlésen bemondta, hogy története legnagyobb bankvásárlását hajthatja végre az OTP. De hol, és mit vehet a magyar bank? Egy kis eszmefuttatás.
A befektetők hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék, mondta el a Portfolio-nak Szécsényi Bálint. Az Equilor elnök-vezérigazgatójával a megváltozott befektetési környezetről, a mesterséges intelligencia, a forintgyengülés és az infláció hatásairól, és a hazai befektetési szolgáltatók közötti versenyről is beszélgettünk.
Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia, és Tesla. Fantasztikus hetes, Mágikus Hetes vagy a hét mesterlövész. Mindegy, hogy hívjuk őket, ezek a cégek és a részvényeik akkorára nőttek, hogy mindent torzítanak maguk körül, befolyásolják a globális tőkepiacok mozgását, az árazásokat, profitvárakozásokat. A cégek egymás után teszik közzé legfrissebb számaikat, ezekre pedig érzékenyen reagálnak a befektetők. Mutatjuk, mit érdemes tudni.
Kijöttek a legfrissebb európai autóértékesítési statisztikák, amikből többek között kiderült, hogy Európában még mindig a benzines autók a legnépszerűbbek, és ha a dízeles autókat is hozzáadjuk, akkor minden második eladott autó tisztán belsőégésű motoros. Minden nyolcadik eladott autó elektromos, ebben nincs változás az egy évvel korábbihoz képest, vagyis nem emelkedett a részesedésük, Dániában, Svédországban és Hollandiában magas a tisztán elektromos autók aránya az eladásokban, a régiónkban, Horvátországban, Csehországban vagy Szlovákiában viszont alig adnak el elektromos autót.
Az elektromos autókra való átállás útja igencsak göröngyös, és nem olyan sima, mint ahogy azt mondjuk a klímavédők elképzelték. A "hagyományos" autógyártóknak nem érdeke a gyors átállás (ha egyáltalán), jó pénzt keresnek a belsőégésű motoros autókkal, meg is tesznek mindent azért, hogy számukra kedvező szabályozásnak kelljen megfelelni. Most éppen az Egyesült Államokban értek el nagy sikert, az autógyártók nyomására felpuhították az ottani szabályokat. Persze, itt is van egy politikai szál.
2022-ben a töredezett ellátási láncok miatt világszerte csak stagnált az autóeladás, tavaly viszont már 10 százalékkal nőtt, különösen nagy volt a növekedés Európában és Észak-Amerikában. Év végére a kínai autópiac is magára talált, most már ott gyártják és ott adják el világszerte az autók harmadát, derül ki az ACEA elemzéséből.