Az Nvidia és a Meta Platforms részvényei idei teljesítményük alapján toronymagasan állnak az S&P 500 index 2023-as rangsorának első és második helyén. Mindkét papírnál az idei szárnyalásban volt három felfelé megugrás a három gyorsjelentésre érkező reakcióként. Ez a három ugrás tankönyvi példája a kitörési, folytatódási és kifulladási gap-upnak.
A BTFD generáció a tőkepiacra jellemzően a 2020-as karanténok idején megérkezett befektetői csoport, kereskedési filozófiája gyökeresen eltér az idősebb generációk és a professzionális befektetők tőkepiaci alapvetéseitől. Ez a réteg, amely létét nagyban köszönheti a 2008 és 2021 közötti pénznyomtatásnak, elsősorban nem a munkajövedelmét szeretné befektetni, hogy annak megőrizze a reálértékét a nyugdíjas korára, hanem minél rövidebb idő alatt minél több pénzt szeretne keresni a tőzsdén. Mindaddig, amíg nem jön egy generációs világgazdasági és tőkepiaci sokk, addig ennek a több tízmillió vagy akár százmilliós nagyságrendű újdonsült tőzsdésnek a vételi erejét semmiképpen sem érdemes lebecsülni.
Komoly nehézségbe szaladtak bele az amerikai részvénypiacok az utóbbi hetekben: az eddigi szárnyalás után úgy tűnik, hogy most már inkább egy korrekciót látunk. Augusztus legfontosabb kérdése, hogy ez a korrekció milyen mértékű lesz.
Az Apple 2013-tól mostanáig a forgalomban lévő részvényeinek több mint a 40 százalékát vásárolta vissza 500 milliárd dollárt is meghaladó értékben. A visszavásárlások döntő többsége 2013 és 2019 között valósult meg a mai részvényárfolyam tizede és negyede közötti árfolyamon. Ezáltal döbbenetes részvényesi értékteremtés zajlott le, ami valahol egy 2013 október eleji manhattani vacsora következménye is.
Az S&P 500 index közel 16 százalékkal emelkedett az idei első félévben. Ezzel a meneteléssel immár 72 százalékát dolgozta le a tavalyi esésének. Tekintettel az elementáris technológiai erőre is, ez már medvepiaci rallynak túl erős. Az átlagos részvény azonban jóval gyengébben teljesít az S&P 500 és pláne a Nasdaq-100 indexhez képest, ami azt mutatja, hogy ez még nem egy új bikapiac születése. Lehet, hogy egy duplatető kialakulását látjuk éppen?
Az elmúlt 14 hét masszív részvénypiaci emelkedésének a döntő többsége a csütörtöki kereskedési napokon következett be. Az S&P 500 index esetében március 10. óta az 548 pontnyi emelkedés 70,5 százaléka történt meg a 14 csütörtöki kereskedési napon. A legfőbb oka a csütörtöki mágiának a lemaradó befektetői magatartás. Vigyáznunk kell azonban majd akkor, ha fordulat érkezik valamelyik csütörtökön, ugyanis a 2015 óta lezajló nagy részvénypiaci lefordulások döntő többsége csütörtökön vette kezdetét.
A Nasdaq-100 technológiai index 38 éves történetében háromszor fordult elő két negyedév alatt 30 százalék feletti felülteljesítés az NYSE Composite széles hagyományos indexhez képest. Először az ezredforduló részvénypiaci buborékjában, majd a 2020-as karanténok korában, illetve most a 2023-as évben. Az előző két időszak mániákus véget ért. Most az a nagy kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mániát látjuk-e már éppen?
Május 2-án és 3-án nagyjából 24 órán belül három top100-as amerikai vállalat adott ki figyelmeztetést az elkövetkező negyedév kínai értékesítéseivel kapcsolatban. A Starbucks, az Estée Lauder és a Qualcomm sem látja rózsásnak a helyzetet.
Az amerikai részvénypiacon az idei év első négy hónapját egyes behemót technológiai részvények szárnyalása mellett hatalmas divergencia is jellemezte. Miközben a Nasdaq-100 index 20+ százalékos emelkedésben van, addig a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell-2000 index ugyanott van, mint az év elején. Könnyen lehet, hogy már a mesterséges intelligencia korszakát árazza a piac, ahol a kicsi egyáltalán nem szép, szemben Ernst Friedrich Schumacher 1973-as művével.
Az 1970-es évek elején egy érdemi inflációcsökkenés mellett 77 százalékos részvénypiaci rali zajlott le kicsivel több mint két és fél év alatt az S&P 500 indexben. Ez volt a Nifty Fifty éra, a törhetetlen ötvenek száguldása. Döbbenetes, hogy az aktuális részvénypiaci helyzet mennyi mindenben hasonlít az ötven évvel ezelőtti szituációhoz.
Meglepetést okozhat az USA inflációja az előttünk álló négy hónapban. A mostani 6 százalékos év/év infláció ugyanis nagyon könnyen akár 4 százalék alá is eshet júniusban. Ez pedig erős gazdasági-politikai-társadalmi nyomás alá helyezheti Jerome Powell csapatát.
A bankpánik-Fed-pivot birkózógép egy érdekes részvénypiaci jelenség, amelynek első hatásait az elmúlt bő két hétben már meg is figyelhettük. Utoljára 2007-ben és 2008-ban láthattunk hasonlót. Az egész helyzetben az a nagyon érdekes, hogy ha sikerül karanténba zárni a pénzügyi fertőzés potenciális okozóját, akkor sokszor jó időszaka jön a következő hónapokban a részvénypiacnak, mert tud a lazább monetáris pályára koncentrálni. Persze 2008 szeptemberében láttuk azt is, amikor nem sikerült felállítani a pénzügyi karantént.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.
Az S&P 500 vállalatok átlagos profitmarzsai soha nem látott szintre nőttek 2021 végén és 2022-ben. Mindeközben nemrég az EKB döntéshozói azzal szembesülhettek, hogy az aktuális európai inflációs számok mögött is a korábban gondoltnál nagyobb mértékben van ott okozóként a vállalati profitbővülés. A nagyvállalatoknak jelenleg nagyon komoly profitabilitási tartalékjuk van, ami egy gazdasági lassulás esetén könnyen vezethet elszaporodó árháborúkhoz az előttünk álló negyedévekben.
Amikor a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok tőkepiaci értékeit kívánjuk összehasonlítani az Egyesült Államokon kívüli világ legnagyobb tőzsdei cégeivel, akkor egyáltalán nem találunk semmilyen versenyzőt, nemhogy az Apple és a Microsoft, de még az Alphabet és az Amazon számára sem. Az Apple tőkepiaci méretére akkor találunk jó összehasonlítást, ha az összes francia tőzsdei cég együttes értékével hasonlítjuk össze, míg a Microsoft esetében ezt az összehasonlítást Németországgal tudjuk megtenni.
Úgy látszik a 2020-as években eljött annak az ideje, hogy egymás farkasaivá váljanak a nagy technológiai óriások. Az Apple sikeresen szabályozta le a Facebookot a 2021 tavaszi új adatvédelmi irányelveivel. Most pedig egy újabb – várhatóan ennél jóval erősebb – technológiai háborúba csöppenünk bele éppen. A Microsoft a ChatGPT segítségével kíván versenyezni innentől kezdve az internetes keresések eddigi egyeduralkodójával, a Google-lel.
Az elmúlt négy év mindegyikét 30 százalékosnál nagyobb kereskedési sávval zárta az S&P 500 index. A nagy mozgások után azonban évtizedenként egyszer szokott érkezni egy-egy nagyon szűk kereskedési sávú esztendő. Így volt ez 1988-ban, 1992-ben, 2004-ben és 2015-ben is. Nagy meglepetés lenne a részvénypiacon, ha a 2023 is egy ilyen szűk sávot hozó kereskedési év lenne, de a történelmi analógiák alapján egyáltalán nem lehetetlen dolog ez.
Az S&P 500 index az elmúlt 10-12 hónapban a 200 hetes és a 200 napos mozgóátlagának a harapófogójába szorult. Ez a két indikátor támaszként és ellenállásként egyre szűkebb tartományba szorítja be a vezető amerikai részvényindexet. De merre jön majd a kitörés ebből a beszűkülésből? A múlt mutat erre lehetséges analógiát a bikáknak és a medvéknek is.
Az elmúlt három és fél hónapban az S&P 500 index 11 százalékkal, míg a német DAX 38 százalékkal került feljebb dollárban számolva. Mi magyarázza ezt a döbbenetes különbséget ilyen rövid idő alatt? A szárnyaló euró és a gyengélkedő technológiai szektor csak egy részét adja a differenciának. A másik része a dolognak a 2022-es piaci félrepozícionáltságból fakad.
A technológiai részvények az elmúlt bő három évtizedben két gigantikus emelkedést produkáltak. Mindkét bikapiac végén volt egy-egy vezető részvény, a Cisco és a Tesla, amelyek 21-22 évnyi különbséggel szinte ugyanazt a tőkepiaci filmet „vetítették le” a befektetők számára. A nagy kérdés már csak az, hogy a Cisco nem túl szívderítő analógiája velünk marad-e a következő években a Tesla esetében?
Politikai és gazdasági feszültségek érzékelhetőek Európa számos pontján. A régió továbbra is versenyképességi...
A mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet legahamarabb alkalmazandó szakaszai a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó...
A zöld átállás folyamatának alapja a mérés: a visszamérhető és ellenőrizhető adatok elengedhetetlenek a stratégiaépítéshez...
Abban az esetben, ha egy társaság árbevétele visszaesik, gondot okozhat a korábbi évek eredménye alapján meghatározott... 
Július 1-jével elindult az otthonfelújítási program, aminek segítségével mintegy 20 ezer magyarországi családi...
Gyors befektetés 100%-os tőkevédelemmel! Bemutatjuk az új Fast Trigger certifikátot, amelynek a legnagyobb előnye...
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
