Az év első két hete a mesterséges intelligencia sztorijának újjáéledését hozta magával. Nem árt ugyanakkor elgondolkoznunk, idén újra megvalósulhat-e a 2000-es, 2003-as és 2009-es részvénypiaci forgatókönyv. Amikor az év első 20 százalékában még az előző időszak trendereje, majd utána az új valóság uralkodik az árfolyamok felett.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
A szerdai Fed-ülésnek a szokott várakozásokkal futott neki a tőkepiac, a kamatemelési ciklus végére utaló jeleket kerestek. Egyszer természetesen vége lesz és kamatcsökkentések is lesznek majd. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen stádiumban jön majd el az úgynevezett Fed-pivot. Volt már olyan a 2000-es évek tőzsdetörténelmében, hogy ez garancia volt a részvénypiaci száguldásra, és volt olyan, hogy egy hiperagresszív kamatvágási ciklus sem tudott segíteni.
A nagy októberi részvénypiaci mozgások előtt nem egyszer előfordult olyan helyzet, hogy a megelőző hetekben vagy hónapokban a kötvénypiaci és részvénypiaci mozgások teljesen elváltak egymástól. Ám végül minden esetben bekövetkezett a szétválás utáni normalizálódás. A múltbeli analógiák alapján most egy további hozamemelkedés nagyon nem esne jól a részvénypiacnak.
A híres-hírhedt októberi tőzsdekrachok és részvénypiaci száguldások egyes aspektusai potenciális analógiákat kínálnak a jelenlegi 2023-as októberi helyzetképre. Az egyik ilyen múltbéli minta ismétlődési lehetőség a 200 napos és a 200 hetes mozgóátlag közötti átjáróház, amikor semmilyen közbeeső támasz nincs a piacon a két kiemelt technikai szint között.
Kísérteties hasonlóságok mutatkoznak a jelenlegi tőkepiaci helyzet és a 2018 szeptemberi szituáció között. Öt évvel ezelőtt egy komoly turbulenciának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy utána megérkezzen a Fed döntéshozóinak a megenyhülése. Most is az a nagy kérdés, hogy jöhet-e Fed-pivot megelőző tőkepiaci fájdalom nélkül?
Nagy érdekessége volt szeptember első felében az amerikai részvénypiacnak, hogy a legnagyobb 15 vállalat között átvették a relatív erőt az úgynevezett hagyományos vállalatok a technológiai behemótoktól. Ennek a sztorinak két aktív részese a Visa és a Mastercard, amely részvények életük csúcsára tudtak emelkedni a múlt héten. Mindeközben a két nyárral ezelőtti fintech kihívók 2022 után tovább szenvednek.
Hasonló témákról lesz szó a Portfolio Signature Online Klubján.
Az S&P 100 index úgy emelkedett 22,5 százalékot eddig az idén, hogy a benne lévő 100 részvényből 42 esett. Bár precedens nélkülinek tűnik a piac szárnyaló és szenvedő részvénycsoportja közötti ilyen éles szétválás, van a múltból hasonló történetre példa. Ez pedig nem más, mint a 2000-es év első heteinek őrülete. Lehet, hogy most egy baby ezredfordulót élünk át?
Az Nvidia és a Meta Platforms részvényei idei teljesítményük alapján toronymagasan állnak az S&P 500 index 2023-as rangsorának első és második helyén. Mindkét papírnál az idei szárnyalásban volt három felfelé megugrás a három gyorsjelentésre érkező reakcióként. Ez a három ugrás tankönyvi példája a kitörési, folytatódási és kifulladási gap-upnak.
A BTFD generáció a tőkepiacra jellemzően a 2020-as karanténok idején megérkezett befektetői csoport, kereskedési filozófiája gyökeresen eltér az idősebb generációk és a professzionális befektetők tőkepiaci alapvetéseitől. Ez a réteg, amely létét nagyban köszönheti a 2008 és 2021 közötti pénznyomtatásnak, elsősorban nem a munkajövedelmét szeretné befektetni, hogy annak megőrizze a reálértékét a nyugdíjas korára, hanem minél rövidebb idő alatt minél több pénzt szeretne keresni a tőzsdén. Mindaddig, amíg nem jön egy generációs világgazdasági és tőkepiaci sokk, addig ennek a több tízmillió vagy akár százmilliós nagyságrendű újdonsült tőzsdésnek a vételi erejét semmiképpen sem érdemes lebecsülni.
Komoly nehézségbe szaladtak bele az amerikai részvénypiacok az utóbbi hetekben: az eddigi szárnyalás után úgy tűnik, hogy most már inkább egy korrekciót látunk. Augusztus legfontosabb kérdése, hogy ez a korrekció milyen mértékű lesz.
Az Apple 2013-tól mostanáig a forgalomban lévő részvényeinek több mint a 40 százalékát vásárolta vissza 500 milliárd dollárt is meghaladó értékben. A visszavásárlások döntő többsége 2013 és 2019 között valósult meg a mai részvényárfolyam tizede és negyede közötti árfolyamon. Ezáltal döbbenetes részvényesi értékteremtés zajlott le, ami valahol egy 2013 október eleji manhattani vacsora következménye is.
Az S&P 500 index közel 16 százalékkal emelkedett az idei első félévben. Ezzel a meneteléssel immár 72 százalékát dolgozta le a tavalyi esésének. Tekintettel az elementáris technológiai erőre is, ez már medvepiaci rallynak túl erős. Az átlagos részvény azonban jóval gyengébben teljesít az S&P 500 és pláne a Nasdaq-100 indexhez képest, ami azt mutatja, hogy ez még nem egy új bikapiac születése. Lehet, hogy egy duplatető kialakulását látjuk éppen?
Az elmúlt 14 hét masszív részvénypiaci emelkedésének a döntő többsége a csütörtöki kereskedési napokon következett be. Az S&P 500 index esetében március 10. óta az 548 pontnyi emelkedés 70,5 százaléka történt meg a 14 csütörtöki kereskedési napon. A legfőbb oka a csütörtöki mágiának a lemaradó befektetői magatartás. Vigyáznunk kell azonban majd akkor, ha fordulat érkezik valamelyik csütörtökön, ugyanis a 2015 óta lezajló nagy részvénypiaci lefordulások döntő többsége csütörtökön vette kezdetét.
A Nasdaq-100 technológiai index 38 éves történetében háromszor fordult elő két negyedév alatt 30 százalék feletti felülteljesítés az NYSE Composite széles hagyományos indexhez képest. Először az ezredforduló részvénypiaci buborékjában, majd a 2020-as karanténok korában, illetve most a 2023-as évben. Az előző két időszak mániákus véget ért. Most az a nagy kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mániát látjuk-e már éppen?
Május 2-án és 3-án nagyjából 24 órán belül három top100-as amerikai vállalat adott ki figyelmeztetést az elkövetkező negyedév kínai értékesítéseivel kapcsolatban. A Starbucks, az Estée Lauder és a Qualcomm sem látja rózsásnak a helyzetet.
Az amerikai részvénypiacon az idei év első négy hónapját egyes behemót technológiai részvények szárnyalása mellett hatalmas divergencia is jellemezte. Miközben a Nasdaq-100 index 20+ százalékos emelkedésben van, addig a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell-2000 index ugyanott van, mint az év elején. Könnyen lehet, hogy már a mesterséges intelligencia korszakát árazza a piac, ahol a kicsi egyáltalán nem szép, szemben Ernst Friedrich Schumacher 1973-as művével.
Az 1970-es évek elején egy érdemi inflációcsökkenés mellett 77 százalékos részvénypiaci rali zajlott le kicsivel több mint két és fél év alatt az S&P 500 indexben. Ez volt a Nifty Fifty éra, a törhetetlen ötvenek száguldása. Döbbenetes, hogy az aktuális részvénypiaci helyzet mennyi mindenben hasonlít az ötven évvel ezelőtti szituációhoz.
Meglepetést okozhat az USA inflációja az előttünk álló négy hónapban. A mostani 6 százalékos év/év infláció ugyanis nagyon könnyen akár 4 százalék alá is eshet júniusban. Ez pedig erős gazdasági-politikai-társadalmi nyomás alá helyezheti Jerome Powell csapatát.
A bankpánik-Fed-pivot birkózógép egy érdekes részvénypiaci jelenség, amelynek első hatásait az elmúlt bő két hétben már meg is figyelhettük. Utoljára 2007-ben és 2008-ban láthattunk hasonlót. Az egész helyzetben az a nagyon érdekes, hogy ha sikerül karanténba zárni a pénzügyi fertőzés potenciális okozóját, akkor sokszor jó időszaka jön a következő hónapokban a részvénypiacnak, mert tud a lazább monetáris pályára koncentrálni. Persze 2008 szeptemberében láttuk azt is, amikor nem sikerült felállítani a pénzügyi karantént.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
