Beltéri salátatermesztés, robot-távgyógyászat, kontroller nélküli virtuális valóság, egy gép, amitől kávét kapsz, ha újrahasznosítasz – ilyen és hasonló érdekességeket fejlesztenek most Hongkong legnagyobb innovációs központja, a Cyberport szárnyai alá tartozó startupok, ahova alkalmunk nyílt ellátogatni.
Hiába vonta vissza a hongkongi kormány a masszív tüntetési hullámot kirobbantó kiadatási törvényét, még mindig több ezer ember demonstrál általános, közvetlen választójogért és a rendőri visszaélések kivizsgálásáért. A tüntetések nem ártottak jelentősen a hongkongi üzleti életnek, a turizmusból és vendéglátásból megélő éttermeket és kisboltokat viszont eléggé megviselték. Bár egy időben nagyon komoly összecsapások zajlottak a hatóságok és a demonstrálók közt, úgy tűnik, a nehezén talán már túl van az autonóm terület. Hongkongiakkal beszélgettünk arról, hogy milyen a hétköznapi életük a politikai forgatagban, illetve hogy milyennek látják a város jelenét és jövőjét.
Törékeny a nyugatcentrikus világrend, hiszen folyamatosan gyengül a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom, miközben az Egyesült Államok, a világ legnagyobb gazdasága bezárkózik, valamint felerősödik a nacionalizmus és az xenofóbia. Egy ilyen környezetben a XXI. század legjelentősebb globális átalakulását hozhatja az Kína által vezetett Övezet és Út program, hiszen több milliárd embert emelhet ki a mélyszegénységből és környezetbaráttá teheti az ipart és a jövő nagyvárosait – mondta el Richard Shirreff, a NATO volt európai vezérkari főnökhelyettese (DSACEUR) Hongkongban, aki most stratégiai tanácsadócéget vezet. Egyúttal figyelmeztetett: az ambiciózus projekt csak akkor működhet, ha Kína figyelembe veszi a résztvevő országok sajátos érdekeit és eloszlatja a kételyeket afelől, hogy adósrabszolgaságon keresztül akarnak globális birodalmat építeni.
3 ezer milliárd dollárt tervez elkölteni infrastrukturális, digitális és kereskedelmi fejlesztésekre magánbefektetők, bankok és államok segítségével Kína az Övezet és Út programon keresztül 2030-ig. A projekt fontos részét képezi a Hongkong különleges közigazgatási terület is, ami lényegében összeköti Kínát a világ többi részével; nem véletlen, hogy itt rendezték meg idén a negyedik Övezet és Út csúcsot is, ahova alkalmunk nyílt ellátogatni. A csúcson elhangzott, hogy a projekt célja Európa és Ázsia infrastruktúrájának összekötése mellett az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiai megoldások elterjesztése és a fenntartható energiaforrások, finanszírozás bevonása is a fejlesztésbe.
A magyar export 75%-a nyugat-európai országokat céloz, e gazdaságokkal való felzárkózás érdekében fontos, hogy a kormány diverzifikálni tudja a magyar gazdaságot többek közt azzal, hogy a keleti piacok felé nyit – mondta el Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár Hongkongban, az idei Övezet és Út csúcson egy panelbeszélgetésben. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal túlteljesítse az EU-s növekedést.