Háhner Petra

2021. május 01. 11:00 | Háhner Petra

Ha ez nincs, akkor még ma is dolgozhatnánk szombatonként

Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

2021. február 06. 16:45 | Háhner Petra

Támadnak a zombistatisztikák: előbb-utóbb találkozol velük

Hallottad már, hogy világszerte több embernek van mobiltelefonja, mint fogkeféje? És azt, hogy a szegénységben élő emberek 70%-a nő? Vagy azt, hogy az agyunknak mindössze 10%-át használjuk? Számos statisztika kering elfogadott tényként a köztudatban, annak ellenére, hogy a valóságalapjuk minimum megkérdőjelezhető. Mégis kiirthatatlanok, újra és újra felbukkannak, épp ezért ragadt rájuk a főleg az angol nyelvben elterjedt zombistatisztika megnevezés. Egyes adatok annyira hihetők, hogy még hiteles gazdasági szervezeteket is megtévesztettek. Az egyik közismert és rejtélyes eredetű mítosz pedig többek között azért tudott sokakat meggyőzni, mert jellemzően egy Nobel-díjas fizikushoz kötik - természetesen tévesen.

2020. május 25. 16:58 | Háhner Petra

Koronavírus: így fertőz a veszélyérzet, miközben azt hisszük, racionálisan döntünk

Aki a hírgyártásban dolgozik, gyorsan megtanulja, hogy szörnyű hírekkel lehet a legtöbb ember figyelmét felkelteni. Tömegszerencsétlenségek, természeti katasztrófák, családi tragédiák – az ilyen történésekre ösztönösen extra figyelmet fordítunk. Ennek azonban nem valamiféle perverzió az oka, és nem is a sokat kárhoztatott média. Az evolúciós pszichológia képviselői szerint ez az úgynevezett negatív torzítás (negativity bias) az állatvilágban is megfigyelhető és alapvetően a túlélést segíti. A 21. századi ember életében azonban már politikai, üzleti, fogyasztói, de akár párkapcsolati döntéseket is befolyásol, nem minden esetben jó irányba. Szerencsére van mód arra, hogy csökkentsük a hatását.

2020. április 12. 12:30 | Háhner Petra

Nem igaz, hogy választanunk kell a gazdaság és az emberéletek között

A társadalmi bezárkózás (social distancing) nem újdonság: az emberiség egy része a spanyolnátha idején is így próbálta átvenni az irányítást a járvány terjedése felett. Ma, 100 évvel később ugyanez történik: aki kilép az utcára, szinte azt hiheti, hogy a Földön megállt az élet. Donald Trump amerikai elnök nemrég a gazdasági következményektől tartva a korlátozások eltörlését szorgalmazta. A Fed és az MIT közgazdászai azonban a spanyolnátha amerikai gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálva olyan eredményre jutottak, amire maguk sem számítottak. Bár a gazdaság elkerülhetetlenül megsínyli a járványt, ebben a helyzetben a szigorú és hosszan tartó korlátozások valójában nemcsak az emberi életeket védik, hanem a gazdaságnak is kedvezhetnek. Lássuk, milyen tanulságokkal szolgál a modern történelem legpusztítóbb járványa a koronavírussal kapcsolatban.

2020. február 29. 09:00 | Háhner Petra

Szökőév: a nap, amikor az emberek ingyen dolgoznak

Aki szereti a sportot, pontosan tudja, hogy mikor van szökőév: amikor labdarúgó Európa-bajnokságot és nyári olimpiát rendeznek. Ezekben az években a február 28 helyett 29 napos, az év pedig 365 helyett 366 napból áll. Milyen hatással van a gazdaságra ez az extra nap, amely egy átlag magyar ember életében összesen 19-szer jön el? Több országban felmerült már, hogy érdemes lenne munkaszüneti nappá nyilvánítani a február 29-ét, egyelőre azonban nem nyert széleskörű támogatást a javaslat. De mi szól mellette és ellene? Ennek is utánajártunk, és cikkünkből az is kiderül, hogy pontosan mikor és miért került be a naptárakba ez a plusz nap.

2018. november 13. 10:32 | Háhner Petra

Akár minden cafetéria maradhat, de mitől igazán jó egy juttatás?

Vészesen közeleg az év vége, amikor teljesen megváltozik Magyarországon a béren kívüli juttatások adózása. A szakértők szerint nem kell a cafetéria tömeges megszüntetésétől tartani, de minden céget érint majd a változás. Mikor kell dönteniük a munkaadóknak erről a kérdésről, és melyek a fontos határidők? Hogyan lehet jól és szabályosan kihasználni idén a még kedvező adózási feltételeket? Összeszedtük a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, és annak is utánajártunk, hogy melyik eszközöket érdemes annak ellenére is megtartani, hogy majdnem kétszer többe kerül az utánuk fizetendő adó.

2018. október 24. 14:00 | Háhner Petra

Megvan, mi segítheti a sikeres utódlást a hazai cégeknél

A magyar kkv-szektornak számos problémája mellett - a munkaerőhiánytól a gyakran változó jogszabályi környezetig - lassan egy további, egyre sürgetőbb kihívással is szembe kell néznie: a generációváltással. Sokan még halogatják az erről való gondoskodást, azonban az utód(ok) és a cég is megihatják a levét annak, ha nincsenek jogi garanciák a családi vállalkozás vagyonának megőrzésére. De mennyire tudatosak ilyen szempontból a magyarok, és mikor érdemes elkezdeni a felkészülést? A következő években Magyarországon is előtérbe kerülhet a családi vagyontervezés, ezért utánajártunk, hogy mi az a családi alkotmány, és annak is, hogy hogyan mentheti meg a családi vagyont például egy házassági szerződés.

2018. október 18. 10:25 | Háhner Petra

Hátrányt szenved az a cég, amelyik nem ad cafetériát

A jövő évtől a SZÉP-kártya kivételével az összes cafetéria elem bérként adózik, beleértve az olyan népszerű eszközöket is, mint az Erzsébet-utalvány vagy az utazási támogatás. A nyári bejelentés óta sokan a béren kívüli juttatási rendszerek végét vizionálják, mondván, hogy adókedvezmény nélkül a cégeknek nem éri meg erre áldozni. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között azonban a legtöbb cafetéria elemre továbbra is szükség lesz, mert ha az adóelőnyüket nem is, motivációs erejüket mindenképpen megőrzik. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogy miért nem szabad ezt csupán adóoptimalizálási kérdésként tekinteni, és hogy mi a különbség a jóléti és a megélhetési juttatások között.

2018. október 08. 14:10 | Háhner Petra

Teljesen átalakulnak az ügyfélszolgálatok: meddig kell az emberi munka?

A technológiai fejlődés számos vállalatnál komolyan átalakította az ügyfélszolgálat működését. A felhasználói szokásokkal összhangban az ügyfelek egyre nagyobb arányban veszik igénybe a különböző közösségimédia-csatornákat, miközben jelentős részük továbbra is igényli a telefonos ügyintézést. De melyik a gyorsabb megoldás, és hogyan gyorsítható fel minél jobban az ügyfélkiszolgálási folyamat? A digitalizáció és az automatizáció térnyerése természetesen nem áll meg, de ez jelentheti-e azt, hogy idővel egyáltalán nem lesz szükség emberi munkatársakra? Annak is utánajártunk, hogy melyek a legfurcsább kérdések, amikkel egy ügyfélszolgálati dolgozó találkozhat.

2018. szeptember 30. 13:25 | Háhner Petra

Öt film, amire idén még sok magyar vesz jegyet

A nyár és a karácsony csúcsszezonnak számít a mozikban, így a stúdiók magas költségvetésű közönségfilmek egész sorát időzítik ezekre a hónapokra. Az idei nyár kiemelkedően jól sikerült, ami többek között az olyan népszerű történetek folytatásainak köszönhető, mint a Mamma Mia, a Bosszúállók és a Hotel Transylvania. Az ősz is bőven tartogat még sikergyanús alkotásokat: egymást érik majd a magyar produkciók, és persze a szuperhős-mozik sem hiányoznak majd a kínálatból. Mutatjuk, hogy várhatóan melyik lesz az az 5 film, amire a legtöbb magyar vesz jegyet az év hátralevő részében.

2018. szeptember 27. 11:00 | Háhner Petra

Még mindig homályos, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal

A nyáron elfogadott, 2019-re vonatkozó adótörvény-csomaggal a munkáltatóknak új keretek között kell tervezniük a béren kívüli juttatásokat Magyarországon. Vajon milyen változásokat hoz ez a cégeknél? Csökkenhet a cafetériára fordított keret a gazdaságban? Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket. Ez azt jelenti, hogy legalább részben, de többen egészben megtartanák őket, és többen nyilatkoztak úgy, hogy akár növelnék is az idei juttatási szintet. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben egyre több munkaadó látja be, hogy adókedvezmény nélkül is van létjogosultsága a béren kívüli juttatásoknak.

2018. szeptember 13. 05:45 | Háhner Petra

Utálod a munkahelyedet? Még sosem volt ilyen könnyű továbblépni

A legfrissebb adatok szerint soha nem hiányzott még olyan nagy mennyiségű munkaerő Magyarországról, mint most. Ez a felállás átalakítja az erőviszonyokat a munkaerőpiacon: egyre inkább a munkavállaló válogat, és már nemcsak az állások, hanem a szakmák között is. A cégek épp ezért változatos eszközökkel igyekeznek minél vonzóbb munkaadóvá válni, illetve egyre többen hajlandóak kompromisszumokat kötni azért, hogy gyorsan találjanak valakit, aki a lehető legjobban elvégzi az adott munkát. Akár a szakmai tapasztalattal vagy a nyelvtudással kapcsolatos elvárásokból is engednek, és befizetik a szükséges képzés(ek)re az így felvett jelöltet. Utánajártunk, hogyan változtat a karrierváltáson gondolkodók lehetőségein a már minden szektort érintő munkaerőhiány.

2018. szeptember 10. 05:45 | Háhner Petra

A nők oldhatják meg Magyarország legnagyobb problémáját

Amióta tombol a munkaerőhiány, egyre többet hallunk arról, hogy a kisgyermekes nők fontos tartalékot jelentenek. De akkor miért van az, hogy még mindig jóval több anya marad távol a munkaerőpiactól, mint más európai országokban? Nyugat-Európában vannak munkaadók, akik vállalati bébiszitterekkel és a munkakörök felosztásával igyekeznek segíteni a gyermekes munkavállalóikat. Mindez nálunk szinte ismeretlen, de jövőbe mutató kezdeményezésekből nincs hiány: vannak például vállalati bölcsődék, anyákból 10 hónap alatt programozót faragó képzések, és már alakul a főállású nagyszülőség intézménye is. A részmunkaidő is egyre gyakoribb, azonban korántsem elterjedt ahhoz képest, hogy szinte bármilyen munkakörnél megoldható. Ezekről beszélgettünk munkaerőpiaci és HR-szakértőkkel, akik szerint nemcsak a vállalatoknak, hanem a kisgyermekes nőknek is rugalmasabbá kell válniuk.

2018. augusztus 16. 05:30 | Háhner Petra

Pánik a magyar szállodákban: özönlenek a turisták, mégis nagy a baj

Idén is folytatódhat a több éve tartó turisztikai rekordsorozat, ugyanis az év eddigi részében jelentős forgalom- és bevétel-növekedést tapasztaltak a szállodaipar szereplői a tavalyi évhez képest. Augusztusban több fővárosi hotel 90% feletti foglaltsággal üzemel, de a Balaton iránt is töretlen a kereslet, belföldről és a környező országokból is. Üzemeltetési oldalról azonban komoly kihívást jelent, hogy a piacképes munkaerő hiányát egyre inkább tetézi a magas fluktuáció. Van olyan szállodalánc, ahol jelenleg 80-90 pozíció áll betöltetlenül, és nemcsak a képzettséget nem igénylő mosogatás és takarítás terén: egy ötcsillagos hotelben is több recepciós állás áll üresen. Utánajártunk, összességében hogyan értékelik az idei nyarat a hazai szállodapiac legnagyobb szereplői.

2018. augusztus 08. 15:00 | Háhner Petra

Videó: Ma indul a Sziget - több mint félmillió látogatót várnak

Hivatalosan szerdán kezdődik a Sziget Fesztivál, minden idők legdrágább - és sokak szerint a legerősebb - zenei programjával. Az előzetes jegyeladások alapján rekordszámú - több mint félmillió - látogató várható a rendezvényen, és megérkezhet a kezdetektől számított 9 milliomodik vendég is. A keddi sajtóbejáráson arról is beszámoltak a szervezők, hogy már a jövő évre is gigasztárokkal tárgyalnak.

2018. július 29. 09:55 | Háhner Petra

Elmondták a kisfesztiválok, hogy miben jobbak a Szigetnél

Egy hónap múlva a nyárral együtt a fesztiválszezon is véget ér, de az augusztus még rengeteg lehetőséget tartogat a bulizóknak. Csak most jön a legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget, ami erős lineupjának köszönhetően akár a 2016-os, félmilliós látogatói rekordot is felülmúlhatja. Kisebb tematikus és könnyűzenei rendezvények is lesznek még, amelyek évről évre egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a fesztiválpiacból. De mennyire tudnak érvényesülni egy olyan ismert márka mellett, mint a Sziget? Utánajártunk, hogy mire számítanak idén, és hogy mi az, amiben biztosan verik akármelyik gigarendezvényt.

2018. július 19. 18:00 | Háhner Petra

Sorban cserélik a papírpénzeket a világban: egyre több nő arcképe kerül fel

2018. július 12. 12:00 | Háhner Petra

Nyári rekord várható Ferihegyen: ide repülnek idén a magyarok

Soha nem látott ütemben növekedett tavaly a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma, ami az év végére meghaladta a 13,1 millió főt. Eddig az idei év minden hónapjában rekord dőlt, és úgy tűnik, hogy éves szinten is újabb csúcsra számíthatunk. Már a téli hónapokban is rengeteg volt az utas, de továbbra is a nyár a főszezon a hazai légiközlekedésben: Budapest egyre több külföldi turistát - köztük fesztiválozókat és hajóutasokat - vonz, a magyarok pedig főleg a tengerparti úticélok felé veszik az irányt. Vajon útjába állhat a további növekedésnek a forint gyengülése? Esetleg az olajár emelkedése fordíthat a pozitív trenden? Utánajártunk, hogy mire számítanak a hazai légiközlekedési piac legnagyobb szereplői.

2018. július 08. 11:04 | Háhner Petra

Erős nyár jön a mozikban: mire vesszük idén a legtöbb jegyet?

Erős nyári szezon várható a hazai mozikban: júliusban és augusztusban szinte minden héten bemutatnak egy sikergyanús filmet. Kevesen tudják, hogy a nyár ilyen szempontból is csúcsidőszak: a tavalyi évben a 10 legnézettebb filmből 3 az ekkor bemutatott produkciók közül került ki. De milyen kasszasikerek jönnek idén: ezúttal is a szuperhős-mozik viszik a prímet, vagy esélyes lehet az a vígjáték is, amit Budapesten forgattak? Annak is utánajártunk, hogy folytatódik-e horrorfilmek iránti érdeklődés növekedése, amit többek között az AZ sikere indított el.

2018. június 29. 12:59 | Háhner Petra

Új irány jön a hazai turizmusban: ebben az Adriával is vetekszik a Balaton

Bár évente közel 200 vitorláseseményt szerveznek a Balatonon, ezek közül a legismertebb kétségtelenül az idén 84 éves, 50. alkalommal megrendezett Kékszalag. A jubileumi eseményre több mint 600 hajót és 3000 indulót vár a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSz), amely a vitorlázás népszerűsítésére is hangsúlyt fektet a verseny ideje alatt. Az ágazat egyre erősebben hozzájárul a balatoni vendéglátás és turizmus fejlődéséhez, annak ellenére, hogy a munkaerőhiány problémája itt is jelen van. De hogyan lehet népszerűbbé tenni a sokak által luxushobbinak tartott vitorlázást Magyarországon? És mikor várható ebben a sportban legközelebb magyar olimpiai érem? Ezekről beszélgettünk Holczhauser Andrással, az MVSz főtitkárával a közelgő 50. Kékszalag Erste Nagydíj kapcsán.