Tegnap este 56 éves korában rákban elhunyt Steve Jobs, az Apple alapítója, elnöke és méltán ikonikus alakja. A tech világ gyászol.
Jobs - nyugodtan mondhatjuk - fenekestül forgatta fel a technológiai szektort: megreformálta a mobilkommunikációt, a PC világ négy sarkát megfogva kifordította azt önmagából és új értelmet adott a zenehallgatásnak.
Miközben Európában tombol az adósságválság és a globális gazdasági lassulástól való félelmek miatt labilissá vált a befektetői hangulat, nem egy amerikai nagyvállalat részvénye új történelmi csúcsra száguldott az elmúlt napokban. Csak hogy néhány ismertebb nevet említsünk, ilyen az Apple, a Starbucks, az Amazon.com, a Mastercard és a Ralph Lauren is. Úgy tűnik, hogy a befektetők találtak olyan részvényeket, amelyeket viszonylag biztonságos befektetésnek tekintenek.
Elbocsátásoktól volt hangos az elmúlt hetekben a pénzügyi szektor, szinte az összes nagyobb bank jelentett be leépítéseket. A lépések mögött a szezonális hatások mellett költségracionalizálási megfontolások is állnak a gazdaság lassulása közepette, valamint az, hogy a volatilis részvénypiaci környezetet a bankok is megérezték kereskedési bevételeik alakulásán. Attól a leépítési hullámtól még messze vagyunk, amit a Lehman csődjét követően lehetett látni. A világ legnagyobb pénzügyi piacán, az Egyesült Államokban az elmúlt években látott folyamatos csökkenés után már kismértékű növekedés volt látható az alkalmazottak számában, ez a trend azonban most megtörni látszik.
Az elharapózó adósságválság és a recessziós félelmek idén nyáron ismét pánikhangulatot eredményeztek a világ tőkepiacain. Az irányadó amerikai részvényindexek jelentősebb korrekción vannak túl és miután az elemzői várakozások késleltetetten reagálnak a piaci környezet változásaira, így ez az értékeltségi szintek csökkenéséhez vezetett. Az egyedi részvények között azonban már nem egy olyat találunk a nagyvállalatok között is, amelyek jelenleg alacsonyabb árazás mellett lehet megvásárolni, mint a válság legsötétebb időszakában, ilyen többek között az Apple és az Intel is.
A Google legutóbbi felvásárlása mindenki számára világossá tette, hogy milyen értéket képviselnek a technológia szektorban a szabadalmak. Mint ismeretes, hétfőn jelentette be az amerikai internetes keresőóriás, hogy 12,5 milliárd dollárért felvásárolja a Motorola mobilgyártó üzletágát, ráadásul nem is olcsón, hiszen az ár hatalmas, 56%-os prémiumot jelent a részvények előző napi záróárához képest.
Nem kérdés, hogy a felvásárlás egyik célja a szabadalmak megszerzése volt a mobilszektorban kiéleződő szabadalmi perek közepette. A technológia szektor meghatározó szereplői között gyakorlatilag nem találunk olyat, aki ne állna harcban valakivel. Sőt, olyan cégre is akad példa, amelynek üzleti modellje, hogy szabadalmakat vásárol, majd a bírósághoz fordul mondván, hogy megsértették szabadalmait.
Meglepetést okozott a Nokia második negyedéves számaival, a társaság nyereséget könyvelt el az egyszeri tételek hatásait kiszűrve, miközben a piacok nem vártak profitot. A Nokia árfolyama nagy mozgásokat mutatott, közvetlenül a gyorsjelentést követően pluszba húzták a papírokat, majd 4%-os mínuszba süllyedtek a részvények, majd 7%-os pluszba lendült. Azaz pár perc leforgása alatt 15% elmozdulás volt a papírban.
A negatívra forduló befektetői hangulat közepette a május eleji csúcsokhoz képest közel 30%-ot zuhant az okostelefon piac egyik feltörekvő szereplője, a HTC részvényeinek árfolyama. A papírok árazása a szektortársakhoz képest alacsonynak számít a növekedési kilátásokhoz viszonyítva, így az árfolyamesés jó beszállási lehetőséget kínálhat most. A tajvani okostelefon-gyártó beszállítóként kezdte pályafutását a szektorban, majd 2008 végén megjelent első saját márkás készülékével is, valamivel több, mint 2 év leforgása alatt pedig a mobilpiacon 2% feletti, az okostelefonok szegmensben pedig 9%-os részesedésre tett szert.
Az iPhone 2007-es megjelenését követően hatalmas átrendeződés következett be az okostelefonok piacán. A Nokia leszállóágba került, miközben a mobiltelefonok piacára újonnan belépő Apple gyorsan teret nyert és a Google mobil operációs rendszerének köszönhetően olyan új szereplők jelentek meg a felső kategóriás telefonok élvonalában, mint például a tajvani HTC.
Felpörögtek az elmúlt hetekben az elsődleges részvénykibocsátások a technológia szektorban, ráadásul a részvények rendre hatalmas emelkedéseket mutattak első kereskedési napjukon. Most azonban úgy tűnik, hogy csak egy-egy napig tart a nagy lelkesedés, azóta ugyanis folyamatosan esnek ezen papírok és több részvény árfolyama is már a kibocsátási ár alatt tartózkodik.
Valódi sikerpályát fut be a magyar Anka Márton által alapított LogMeIn, amelynek részvényei az amerikai tőzsdén forognak: a papírok árfolyama a 2009-es kibocsátás óta a kétszeresére emelkedett és olyan ügyfeleket nyert meg magának a cég, mint például az SAP, vagy az IBM. A vállalat az elmúlt három évben (két negyedév kivételével) nyereségesen működött és a szektortársakhoz képest is kiemelkedő profit margint ért el.
Szinte napi rendszerességgel hallani arra intő nyilatkozatokat, hogy a közösségépítő cégek esetén lufi van kibontakozóban és valóban úgy tűnik, hogy egyes vállalatok árazása már vetekszik azzal, amit a 2000-es évek elején látni lehetett az internetes társaságoknál.
Tény, hogy sorra készülnek tőzsdére a szektor szereplői, a magánkézben lévő vállalatokban pedig olyan áron vásárolnak részesedéseket befektetők, amelyek többmilliárd dollárra értékelik azokat. A LinkedIn első napi árfoyamemelkedését követően pedig egyre hangosabbak a buborékra figyelmeztető hangok. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen értékeltségi szintek mellett forogtak a 2000-es évek elején, az internetlufi csúcsán a nagy reményekkel övezett vállalatok, hogy mi lett a sorsuk, illetve hogy a közösségi szektorban most milyen árazásokat láthatunk.
Nemcsak a felhasználók körében, de a tőzsdéken is elharapózott az utóbbi hónapokban a közösségi mánia, az elemzők gyakran már egy új technológiai buborék formálódására figyelmeztetnek. Sorra készülnek tőzsdére a szektor szereplői, amelyek között nem egy olyan akad, amely még nyereséget sem termel, a csupán néhány éve működő vállalatok értéke pedig már több milliárd dollárra tehető. Ez kísértetiesen hasonlít a ’90-es évek végét uraló internet lufira, azzal a különbséggel, hogy most csak egy alszektorról van szó és egyelőre a technológia szektor többi szereplőjénél még nem látszik, hogy az árazási szintek elszakadtak volna a fundamentumokból.
A LinkedIn körüli nagy felhajtás közepette szinte teljesen háttérbe szorult egy olyan befektetési sztori, amelyből már évek óta részesedhetnek a befektetők, ez pedig a német szektortárs, a XING. Az üzleti kapcsolatokra fókuszáló közösségépítő cég, amely stabil növekedést mutat és évek óta nyereségesen működik, jelentős árfolyamemelkedést könyvelhetett el: az elmúlt egy évben csaknem duplázódott az árfolyam.
Véleményünk szerint aki a LinkedInnél olcsóbb szektortársat keres, azok számára ésszerű választás lehet a XING, hiszen alapvetően egy stabil teljesítményt mutató cégről van szó, viszont az elemzői várakozások szerint olyan robbanásszerű növekedést nem várhatunk tőle, mint sok szektortárs esetén. Az egész szektort övező mánia viszont felfelé segítheti az árfolyamot és ezt addig érdemes kihasználni, amíg a többi szektortárs, például a Facebook nem lép tőzsdére és így a befektetők számára nincs túl sok lehetőség.
Hatalmas változások bontakoztak ki az elmúlt években a technológia szektorban, az okostelefonok és a táblagépek megjelenésével egyre inkább elmosódnak a határok a mobil eszközök és a számítógépek között. A számítógépek piacán látható folyamatokról és kilátásokról kérdeztük a Lenovo fejlődő piaci üzletágának alelnökét, Chen Shaopenget.
Hamarosan egy viszonylag újkeletű szektor sikereiből részesedhetnek befektetők, a közösségépítés legnagyobb szereplői ugyanis sorra készülnek tőzsdére. Csütörtöktől már a New York-i tőzsdén forognak a LinkedIn részvényei és a közeljövőben tőzsdére lép a Facebook, a Groupon és a Zynga is. Azok alapján, hogy az elmúlt hónapokban magánbefektetők milyen árazási szinteken vásároltak részesedéseket ezen cégekben, jogosnak tűnnek azon félelmek, hogy újabb lufi formálódik. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy vajon érdekesek lehetnek-e a LinkedIn részvényei és hogy mennyire tűnik most indokolhatónak a 42-45 dolláros kibocsátási ár.
Újabb területet próbál meghódítani a Facebook, a népszerű közösségépítő oldal ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy a T-Mobile kifejlesztett egy alkalmazást, amellyel lehetővé teszi ismerőseinkkel az ingyenes internetes telefonálást. Ez újabb csapást jelenthet az elmúlt években szinte folyamatosan veszteségeket termelő Skype számára, ráadásul a fejlesztés időzítése is érzékeny pontot érint, hiszen a Skype még idén tőzsdére készül.
Egyre-másra érkeznek a hírek a világ minden tájáról hatalmas, többmilliárd dolláros felvásárlásokról és ebből a tőzsdék sem maradhatnak ki. Néhány év kihagyás után újraindultak a konszolidációs folyamatok, jelenleg a világ legnagyobb forgalmú tőzsdéjéért, a NYSE Euronextért harcol a Deutsche Börse és a Nasdaq OMX, de még számos lehetőség rejlik a világban. Még akár maga a Nasdaq is célpont lehet, vagy a varsói tőzsde, amely kimaradt a régiós konszolidációból.
A világban fokozódó geopolitikai feszültségek, a közel-keleti lázongások hatására idén újra szárnyalásba kezdett az olajár, jelenleg a brent típusú olaj árfolyama 120 dollár felett jár, a határidős WTI pedig közelít a 110 dolláros szinthez. Ez újabb rossz hírt jelent a légitársaságok számára, amelyek enélkül is nehéz évtizedet tudhatnak maguk mögött. 2001-et követően a terrorfenyegetettség, 2008-ban a történelmi magasságokba szárnyaló olajár, majd egy súlyos gazdasági válság rengette meg a szektort. Most pedig ismét a magas olajár réme fenyeget.
Az elmúlt 25 év legsúlyosabb nukleáris balesetét eredményezte a március közepén történt japán földrengés, a fukusimai atomerőmű ugyanis ezt követően hűtési problémákkal és radioaktív szennyezéssel küzdött. A hírek felbolygatták az egész világot és újra a befektetők látószögébe helyezték a zöld energia szektor szereplőit, ugyanis a nukleáris energiatermelés akár háttérbe is szorulhat a fukusimai hírek következtében. Ezzel viszont felvirágozhatnak az olyan iparágak, mint a nap-, a szél,- vagy a vízenergia.
Lassan rekordszintre emelkedik az amerikai vállalatok profitja, ez pedig a rég nem látott magasságokban járó profit marginokkal együtt teret engedhet a cégeknek az osztalékemeléshez. A vállalatok osztalékfizetési rátája hisztorikus viszonylatban alacsony, hiszen a válság során készpénzállományuk megőrzésére törekedtek. Az S&P 500 index osztalékhozama 2% körüli jelenleg, ami nem tekinthető kiugró értéknek, de ez természetesen emelkedhet, ha a cégek osztalékemelésekre szánják el magukat.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
