A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.
Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrenszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező - a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet - határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is.
A magyar valorizációs eljárás miatt a nyugdíj összege jelentős mértékben attól függ, hogy melyik évben igényli valaki a nyugellátását. A nyugdíjak összegében akár 40-50 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nem idén, hanem néhány évvel ezelőtt igényelte a nyugdíját. Ez a méltánytalanság az utóbbi öt évben egyre kedvezőbb helyzetbe hozza az új nyugdíjigénylőket a már nyugellátásban részesülőkkel szemben.
Az utólagos tisztánlátás csalóka reflektorfényében megdöbbentő élmény fölismernünk, hogy a nyugdíjrendszer szerkezeti hibái az 1997-es reform, majd annak 2010-es annullálása és az időközi számtalan ad hoc módosítás ellenére ugyanazok maradtak, mint harminc éve. Ennek bizonyítása érdekében érdemes áttekinteni a nyugdíjrendszer helyzetét a közelmúlt pattogzott foncsorú tükrében is.
A magyar nyugdíjrendszer összeomlását már sokszor sokan vizionálták, ugyanakkor érdemes egy pillantást vetni azokra az érvekre is, amelyek a fennmaradása mellett szólnak, hiszen az elmúlt években számos restrikciót (pl. magánnyugdíj-pénztári rendszer, nyugdíjba vonulás szigorítása, a korábbi, svájci indexálásnál lassabb nyugdíjemelés) hajtottak végre. A nyugdíjasok mégis borús jövőre számíthatnak.
A magyar nyugdíjrendszer problémáit igyekezne javítani az új javaslat, amely figyelembe venné a gyermekszámot is a nyugdíjkifizetésnél. Ez azonban nem segíti a hosszú távú fenntarthatóságot, mi több, a javaslat annyi rejtett diszkriminációs elemet tartalmaz, amely alapjaiban igazságtalanná és méltánytalanná teheti a bevezetését. Az eddig ismertté vált szakértői javaslatokat friss politikusi nyilatkozatok színezik, amelyek még több ellentmondást gerjeszthetnek a nyugdíjrendszeren belül.
Előre a múltba. Francis Ford Coppola 1986-os vígjátéka viselte ezt a címet, amely sajnálatos módon jól leírja a magyar nyugdíjrendszer kihívásaira adni kívánt politikai válaszok természetét. Miért? Azért, mert a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező nyugdíjválságot a kormányzat egyebek között a kötelező szülőtartás rendelkezéseinek szigorítása révén kívánja kezelni.
Magyarországon napról-napra nyilvánvalóbb, hogy félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra beérő - gyerekkel és 600 ezernél is több kivándorlóval, illetve tartósan külföldön dolgozóval - azaz a mai adatokhoz képest legalább 1,1 millió fővel kevesebb járulékfizetővel - nem lehet biztosítani az addigra kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott szinten 2030-ban. Később még rosszabb lesz a helyzet, hiszen a 2040-es években nyugdíjba hömpölyög az utolsó nagy létszámú magyar generáció, a Ratkó-unokák nemzedéke is, akik után rémisztő demográfiai sivatag szárítja ki a járulékfizetési potenciált.
A magyar lakosság megállíthatatlan öregedése fenyegető demográfiai cunamiként tornyosul a nyugdíj, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerek fölé. Mégis úgy beszélünk e rendszerek jövőjéről, mintha azok normális működését és az ellátások értékállóságát a jelenlegi eszközökkel garantálni lehetne. Pedig ez lehetetlen.
Anno Rómában, annak is köztársaságkorában a magasabb állami közhivatalok ellátásáért nem járt fizetés. A magisztrátusi... 
New York városában jár éppen a Vakmajom, és ha már ott van, posztolt is a Facebookra, innen gyűjtöttünk egy csokrot...
Közel 4000 NIS2 érintett cég regisztrált már a felügyeleti hatóságnál, amellyel jelentős lépést tettek a kiberbiztonsági... 
Az Európai Unió más tagországaihoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan emelkedik a csomagolási hulladék összmennyisége...
Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk...
A mai adásban megreformáljuk a mezőgazdaságot, de előtte röviden véleményt formálunk egyéb fontos dolgokban is....
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
