A klímaváltozás jó ideje, de az elmúlt években kifejezetten erősen érezteti a hatásait. A növénytermesztés jövőbeli lehetőségei és eredményei nagy valószínűséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás és az elérhető technológiák használatának szintjétől függnek majd. A Portfolio Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről, annak kihívásairól és a víztakarékos technológiák jelentőségéről kérdezte.
A különböző művelési ágakhoz tartozó munkagépek, a régi és új technológiák, és ezek kombinált használata teszi a mezőgazdasági gépipart az egyik legösszetettebbé az alkatrész-utánpótlás szempontjából. Ráadásul helyi szinten sok esetben nem érhetőek el a megfelelő kiegészítők, pótalkatrészek, mert az iparági kereskedőknek nem éri meg készletet tartani. A digitális csatornák használata azonban a gazdálkodók körében is erősödik, egyre népszerűbb az online beszerzés, ahol a szállítási idők is jól tervezhetőek. Arról, hogy miért fontos, hogy 24 órán belül kijusson a gazdálkodóhoz az alkatrész, milyen folyamatok zajlanak aktuálisan a szektorban, hol tart a logisztikai terület digitalizációja, a Portfolio Bedekovits Csabát, a Kramp Hungary kereskedelmi igazgatóját kérdezte.
Emelkedő trendet mutat a különböző típusú céges autólízing igénybevétele, többek között azért, mert egy tőkekímélő, pénzügyileg jól elszámolható szolgáltatásnak számít. A költségek mellett meghatározó szempontként jelenik meg a munkahelyek vonzóbbá tétele, a zöld technológiák elérhetősége, a szolgáltatások személyre szabhatósága, kombinálhatósága és a transzparencia. Mikor megoldás az operatív lízing? Hogyan választanak gépjárművet és kiegészítő szolgáltatásokat a különböző méretű vállalatok? A megnövekedett mobilitási igény hogyan szolgálható ki hatékonyan? Ilyés Pétert, az AutoWallis Csoport Mobilitási Szolgáltatások Üzletágvezetőjét kérdeztük.
Már a tervezés során foglalkozni kell a mobilhálózati lefedettséggel, a nagy volumenű ingatlanberuházásoknál – lakóparkoknál, irodaházaknál, új városi közösségi tereknél – ugyanis a végfelhasználók ügyfélelégedettségére is negatív hatása lehet, ha elmarad a mobil lefedettség előzetes megtervezése. A legkorszerűbb építési technológiák miatt a mobilhálózati lefedettség sok esetben nem lenne megfelelő, pedig ma már legalább olyan fontos, hogy a közművek mellett a megfelelő minőségű távközlési infrastruktúra, így a mobil lefedettség is rendelkezésre álljon. Az ingatlanfejlesztők és infrastruktúraszolgáltatók együttműködése biztosíthatja, hogy a korszerű szigetelés ellenére is legyen térerő a lakásokban, irodákban és mélygarázsokban, valamint a hálózat bírja a megnövekedett terhelést.
A teleradiológia, amely a radiológiai képek internet alapú kommunikációját és távoli értékelését jelenti, világszerte egyre inkább az egészségügyi rendszerek részévé válik. Nemcsak a munkaidőn túli és sürgősségi ellátásban használják, hanem szakterületi leletezésre és konzultációkra vagy a szakorvoshiánnyal küzdő intézményekben távdiagnosztikára is. A képalkotó vizsgálatok iránti igény hazánkban is évtizedek óta folyamatosan nő, és ez a trend várhatóan a jövőben sem fog megállni. Az elmúlt egy évtizedben a keletkező képmennyiség, amit a radiológus szakorvosoknak leletezni, értékelni kell, a nagyobb hazai centrumokban mintegy az ötszörösére emelkedett. “Nem csak hazánkban, de globálisan is akkora mennyiségű vizsgálat és képszám generálódik, amit pusztán a szakorvos-utánpótlás növelésével nem lehet lekövetni” – mondta el a Portfolio-nak Prof. Dr. Bogner Péter, az Iconomix Kft. ügyvezető igazgatója.
A gazdasági környezet és a piaci verseny folyamatos változása a vállalatok stratégiai tervezésében sok esetben okoz bizonytalanságot, nehézséget. Mára a cégeknek nem csupán a piaci lehetőségeket kell azonosítaniuk, képesnek kell lenniük a technológia adta előnyök kihasználására, innovatív megoldásokkal előállni, valamint hatékonyan kezelni az erőforrásaikat. Mindezt figyelembe véve ma egy topvezető hogyan tudja kiegyensúlyozni cége rövid és hosszú távú stratégiáját? A vezetői készségek hogyan tudnak igazodni a környezeti változásokhoz, mi kell ahhoz, hogy a felsővezetés eredményesen tudja betölteni a szerepét?
A klímakockázatok fokozódását tekintve Magyarország komoly hátrányban van: a hőhullámok, a légszennyezettség és az elhízás terén is az élmezőnybe tartozunk uniós szinten. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételén jól látható, hogy az állami mellett nagy mértékben emelkedik a magánellátás felé fordulók aránya: hazánkban az egészségügyi kiadások 28%-át az emberek magánforrásból finanszírozzák, és ez a szám növekvő tendenciát mutat. Bencsik Tamást, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítási Igazgatóságának vezetőjét arról kérdeztük, hogy miért éri meg a magán egészségbiztosítás, milyen előnyökkel és költségekkel tervezhetünk.
Közel 800 ezer ügyfele és azok családtagjai számára díjmentesen tette elérhetővé a Telekom azt a digitális egészségügyi tanácsadást, ami munkanapokon segíthet választ találni olyan kérdésekre, amelyekkel eddig jellemzően a háziorvost kerestük fel. Milyen gyógyszert alkalmazzunk, ha lázasak vagyunk, vagy fáj a fejünk, milyen szakorvoshoz forduljunk, ha egy bizonyos fájdalom egyre súlyosbodik, mennyire vagyunk kitéve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának, és mit tegyünk azok kialakulása ellen? 24 órán belül megérkezik a válasz a július 26-án indult Telekom Egészség szolgáltatás révén. Mivel a hozzátartozók is bevonhatóak az igénybe vevők körébe, potenciálisan közel 2 millió ember, gyakorlatilag a magyar lakosság majdnem egyötöde kap hozzáférést az orvosi szolgáltatáshoz. Hol lehet a helye egy telco cégnek ezen a piacon? Merre tart az egészségügyi szolgáltatások digitalizációja? Milyen jövője van a távgyógyászatnak? A Portfolio Pereszlényi Zoltánt, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét és az egészségügyi partner Teladoc Hungary Kft. vezetőjét, dr. Karai Gábort kérdezte.
Jelentősen megnőtt a verseny a privátbanki szolgáltatók között a jelentősebb vagyonnal rendelkező ügyfelekért, akik száma kisebb mértékben nő, mint ahogyan a bankok bővítik a privátbanki szolgáltatásaik körét. Egyre nagyobb az érdeklődés a forinttól eltérő devizában lévő alapok iránt, viszont hosszú távon kifizetődőbb és egyértelműen biztonságosabb is egy jól diverzifikált portfólió. Soltész Bencét, az UniCredit Bank Hungary private banking vezetőjét a gazdasági környezet hatásairól, a portfóliókban egyre nagyobb szerepet kapó külföldi eszközökről és az ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságáról kérdeztük.
Az elmúlt időszak változásaival és az e-kereskedelem felfutásával párhuzamosan sokan már szinte temetni kezdték a bevásárlóközpontokat, de a pandémia óta eltelt időszak rámutatott arra, hogy az emberek továbbra is ragaszkodnak a fizikai vásárlás lehetőségéhez. Ugyan a korlátozások feloldásával visszatértek a plázákba, az is világossá vált, hogy a stabilabb jövőkép érdekében a bevásárlóközpontok üzleti stratégián és funkcióin is változtatni kell. A Portfolio a retail szektor aktuális kérdéseiről, a plázákban elérhető szolgáltatások átalakulásáról, a vidéki és a városi kiskereskedelmi forgalom különbségeiről Simon Tamást, az Indotek Group ingatlanértékesítési igazgatóját kérdezte.
Az elmúlt években látványosan átalakultak az irodahasználati szokások, a home office megmaradásának és a különböző divíziók szorosabb együttműködésének köszönhetően pedig az irodák szerepe és funkciója is megváltozott. Mivel egyre fontosabbá válik a cégek számára az ESG- megfelelés, ezért, ha költözésről van szó, leginkább az energiahatékony és alacsony energiaigényű épületek jönnek számításba. Hol tart most a budapesti irodapiac, mit keresnek a bérlők? Van-e még tér a további növekedésre az egyes alpiacokon? Hogyan integrálható a fenntarthatóság az irodaházak üzemeltetésébe és a bérlők működésébe? A Portfolio Makk Károly Dömötört, a TriGranit bérbeadási igazgatóját és Király Hajnalkát, a TriGranit Marketing & PR Manager-ét kérdezte.
A vállalatok működésében egyre meghatározóbb tényező az ESG (environmental, social, governance) szempontok figyelembevétele: az Európai Unió szigorodó keretrendszere mellett a piaci trendek is a fenntarthatósági jelentések növekvő jelentőségét mutatják. A befektetők és a pénzügyi elemzők ezeket a szempontokat elkezdték beépíteni az értékelési modelljükbe, ezáltal általános elvárássá is kezd válni. Vajon a vezetők 2024-re már felismerték, hogy többféle lehetőség is rejlik az ESG jelentésekben? Mit jelent a pénzügyi fenntarthatóság? Hogyan válik fenntarthatóvá egy olyan tevékenység, mint az elektromos energia- vagy gázszállítás? Hegyvári Dávidot, az Opus Global Nyrt. befektetői kapcsolattartóját, ESG projekt koordinátorát kérdeztük.
Manapság egyre nagyobb teret kap minden olyan tevékenység, amit valamilyen algoritmus vezérel. A ChatGPT berobbanása óta rengeteg szervezet kezdett el valamilyen formában AI-tartalmazó megoldást használni, a nagyvállalati környezetben már elkezdték a AI stratégiák és részlegek kiépítését, de a nagyobb horderejű modelleknek azért még bőven van tere. Hogyan zajlik egy AI projekt bevezetése, milyen adatokra és előkészítésre van szükség? Egyéni szinten miért érdemes a saját munkánkra szabni a jelenlegi AI adottságokat? Milyen típusú tevékenységeket alakíthat át gyökeresen az AI? Sólyom Balázst, a Trendency Zrt. adatüzletágának vezetőjét kérdeztük.
Mozgalmas időszakot él a gyógyszeripar Magyarországon: egyes termékek esetében tavaly nyáron 40%-ra emelték a különadó mértékét, az év elején pedig több mint 50 új gyógyszer került az államilag támogatott körbe, amely 35-40 ezer beteg ellátását könnyíti meg. Továbbra is jelen vannak a gyógyszeripart világszerte érintő, az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek, ami újfajta hozzáállást és versenyt indukál a piaci szereplők részéről. A Portfolio Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját arról kérdezte, hogy az új gyógyszerek januári befogadásának híre után, valamint az elmúlt évi és a várható piaci változásokat figyelembe véve hogyan látja a gyógyszerforgalmazók jövőjét.
A kiberfenyegetések száma arányosan növekszik azzal, ahogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát, ugyanis sok esetben ők az elsődleges célpontjai ezeknek a támadásoknak. Mára nincs olyan vállalat, amely ne nézne szembe kiberbiztonsági kockázatokkal, ezért vált az utóbbi időben egyre aktuálisabbá a vonatkozó EU-s szabályozás megújítása. A jellemző támadások természetéről, a vállalati kiberbiztonság erősítésének szükségességéről, az EU új irányelvéről, a NIS 2-ről, valamint annak magyar implemetációjáról Bor Olivérrel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.
Egyre több vállalatvezető szembesül azzal, hogy milyen könnyen el lehet csúszni a jogi megfelelésen, és a helyes döntések kialakítására csak az üzlet, a jog és az IT találkozása adhat esélyt. Tényként kezelhetjük, hogy a külső jogi-szabályozási környezethez történő vállalati adaptáció mára vállalati versenyképességi tényezővé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan vált a legaltech nélkülözhetetlen eszközzé a jogi eligazodásban és a jogszerű megoldások kidolgozásában. A vállalkozások részéről fennálló hatékonysági elvárásokról, az útkeresésről, valamint a jogi-üzleti-IT kérdések és megoldások terén kialakuló új paradigmáról a Portfolio Megyeri Andreát és Cseh Balázst, a Wolters Kluwer Hungary Kft. szakértőit kérdezte.
Hatalmas a bankok szerepe abban, hogy milyen területek számára biztosítanak forrást, nem mindegy, hogy egy környezetszennyező vegyipari projektet finanszíroznak, aminek óriási a negatív hatása, vagy pedig olyanokat, amelyek pozitívan hatnak a társadalomra és a környezetre. “A pénz áramlása olyan, mint a vér áramlása, és a bankrendszer, mint ennek a motorja felelős azért, hogy a pénz – hitel formájában – a társadalom legtávolabbi szegletébe is eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá” – emelte ki a Portfolio-nak Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke.
Előreláthatóan év végén adják át az év egyik legizgalmasabb hazai útépítési projektjét, az M85-ös gyorsforgalmi út zárószakaszán épülő Bécsi-dombi alagutat. Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában megvalósuló Fertőrákos csomópont-Sopron országhatár között elhelyezkedő 780 méter hosszú alagút építési munkálatait a szokásosnál gondosabban felügyelik. Az M6-os autópálya építése során bekövetkezett balesetek miatt a kivitelező határozott elvárása volt, hogy folyamatosan és valós időben ellenőrizhető legyen a természeti és az épített környezet állapota, elkerülhetővé téve így a szerencsétlenségeket és a baleseteket. A Portfolio Nánási Gergely üzletfejlesztési menedzsert és Buday Bence marketing tanácsadót, a monitoring rendszert fejlesztő és üzemeltető vállalkozás szakembereit kérdezte a részletekről.
A vállalatvezetés egyik legnagyobb kihívása, hogy a gyorsan változó gazdasági és jogi környezet miatt a döntéshozók legtöbbször már nem támaszkodhatnak a korábbi döntéseket megalapozó információkra és rutinokra, ugyanakkor a napi forgatagban sokszor nincs idő összefüggéseiben újragondolni ezeket a folyamatokat. Hatalmas időnyomás érzékelhető üzleti oldalról, hiszen ma kell megtervezni a jövő projektjeit és kialakítani a holnap környezetében való hatékony működés kereteit. A vállalati versenyképességet hosszútávon is befolyásoló tényező, hogy a piaci szereplők időben felismerik-e, hogy a fenti dilemma a leghatékonyabban a digitális innováció által biztosított eszközök alkalmazásával oldható fel. De a probléma abban gyökerezik, hogy nem mindent szabad, amit lehet: mit is jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgettünk.
A jogi munka elvégzésének folyamata lassan változik. A mindennapos ügyvédi gyakorlatban megjelentek már a különböző online nyelvészeti programok, távolból is megtehető az ügyvédi ellenjegyzés, a jogszabályok digitálisan is elérhetőek és lehet a tartalmukban ilyen módon keresni, ugyanakkor az egyedi szerződéseket és a jogi dokumentumokat a legtöbb ügyvédi iroda esetről esetre, a nulláról alkotja újra. Mi annak a gátja, hogy az ilyen szerződések létrehozása automatizálható legyen? Vagy esetleg attól tartanak a jogászok, hogy a jogi szakma a technológiai megoldások puszta alkalmazásává válik? A Portfolio a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőit, Jalsovszky Pált és Fehér Tamást a jogi szolgáltatások digitális átalakulásáról kérdezte.
