Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Újabb részletek váltak ismertté az idei évre tervezett 675 milliárd forintos egyenlegjavító költségvetési csomagról. A kormány egyszerre állítja azt, hogy az állami beruházások ilyen mértékű visszafogása hatásos lesz a büdzsére nézve, de közben nem rontja a gazdaság teljesítményét. Bemutatjuk, hogy a látszólagos ellentmondást hogyan lehet feloldani.
Megnőtt az igény az egyéni, valamint a céges egészségbiztosítások iránt is, és ez a kereslet magával húzza a kínálatot is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítás, ügyfél- és állomány területekért felelős igazgatósági tagja, aki azt is megosztotta velünk, hogy milyen trendek azonosíthatóak a két szegmensben, hogyan alakul a szolgáltatások igénybevétele és azok ára. Arról is beszélt a biztosítási szakember, hogy a biztosítók feladata, hogy kockázatközösséget alakítsanak ki, a nagyobb finanszírozási kilengéseket ezzel tudják kezelni. Várakozása szerint ez a kockázatközösség kialakulása előbb-utóbb el fog érkezni a magánfinanszírozott fekvőbeteg-ellátásban is, ennek a trendnek az első jelei már érzékelhetőek.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes adatközléséből. A költségvetés elcsúszására jellemző, hogy ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiányv 92%-át is meghaladja. Nem véletlen, hogy a kormány felülvizsgálta az idei évi büdzsét, de a kép így sem megnyugtató: a frissített (közel 4 ezer milliárd forintos) hiánytervnek is 58%-át adja ki az év első negyedének gazdálkodása. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány újabb, az idei költségvetés egyenlegét javító intézkedésekre készül.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint februárban 1758 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés az önkormányzatok nélkül. Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9%-os GDP-arányos hiánycélját és már 4,5%-os deficitről beszélnek a kormány tagjai.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Azt üzenjük a magyar fiataloknak, akiknek sok lehetősége van külföldre menni, hogy a Corvinus Egyetem egy valós alternatíva számukra, ahol nemzetközi környezetben tanulhatnak - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Szabó Lajos, az egyetem megbízott rektora, akivel arról is beszélgettünk, hogy ennek érdekében milyen lépéseket tettek. Tovább nőtt az intézmény vonzereje a felvételizők körében, a 10 legmagasabb pontszám közül 9 a Corvinusé volt legutóbb. A beszélgetés során szóba került, hogy a legnagyobb kihívás a mesterképzéseik átalakítása, közben hatékonyan alkalmazzák az akadémiai életpályamodellt, ami teljesítményalapú, differenciált béremelést ad az oktatóknak, és azt is elmondta, hogy ugyan az Erasmus-program keretében jelenleg vannak problémák, de ez az egyetemet nem befolyásolja. Előrevetítette a rektor, hogy dolgoznak azon, hogy átalakítsák a Fővám téri régi épület közösségi tereit.
A magyar betegek érzülete szerint az állami egészségügyi járóbeteg-ellátás kicsit jobban teljesített 2023-ban, mint 2022-ben, míg a magánellátás megítélése stagnált - derül ki a Prémium Egészségpénztár másodszor elvégzett átfogó felméréséből. Érdemi elmozdulást történt viszont a magán diagnosztikai ellátások megítélésében. Ennek részletes eredményeit egy szerdai sajtóeseményen mutatta be Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsának elnöke, ezt követően pedig egy kerekasztalbeszélgetés keretében osztották meg szakértők a véleményüket a hazai egészségügy aktuális helyzetéről és legfontosabb kérdéseiről.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Januárban még nem jött el a várva-várt pozitív fordulat a költségvetés számára - olvasható ki a Pénzügyminisztérium által nemrég közzétett részletes költségvetési adatokból. Az év első hónapjában kialakult többlet mögött inkább állnak olyan tényezők, amelyek átmenetileg segítenek a büdzsén, az alapvető mögöttes folyamatok nem sok jóval kecsegtetnek. Ezek egyike az áfabevételek alakulása, amelyek év/év alapon 5%-kal még csökkentek is.
Jelenleg az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni - jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Jelezte azt is az ágazatvezető: kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat vonja be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.
Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításának jelenlegi állását összegezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a közeli és távolabbi terveket is megosztotta a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője.
A Nemzeti Tőkeholding eredményeiről és 2024. évi céljairól szóló sajtótájékoztatón Nagy Márton tárcavezető értékelte az aktuális inflációs folyamatokat és megvédte a kormány aktuális gazdaságpolitikáját, ami a fogyasztás beindításán keresztül állítja helyre a külső és belső egyensúlyt. Hangoztatta: a kormány aktívan tett azért, hogy az infláció csökkenjen és itt megemlítette az energiaszerződésekbe való belenyúlást, és az ár-profit spirál kormányzati megtörését.
Pluszban indította az évet a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint januárban a büdzsé pénzforgalmi egyenlege 54,4 milliárd forintos többletet mutatott.
Ahogy azzal olvasóink is találkozhattak, az elmúlt években folyamatosan bővítettük a Portfolio által követett hírek tematikáját. Új kollégák csatlakoztak szerkesztőségünkhöz, több értékes elemzést és naprakész, fontos anyagot osztunk meg olvasóinkkal. Új rovatok is indultak, aktívan foglalkozunk geopolitikával, biztonságpolitikával, közben a befektetési termékek szélesebb portfólióját fedjük le. Ez a trend vezetett többek között oda, hogy közel 5 év után frissítettük a Portfolio címlapját, cikkoldalait és egyes aloldalait. Célunk, hogy a fejlesztéssel még több hírrel, információval, adattal szolgáljuk ki napi több százezres olvasóközönségünket, és nyissunk új olvasók felé. Amit ígérünk: a fejlődés nem áll meg az idén 25 éves Portfolio-nál.
A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is - tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától. A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.