Nem túlzás azt állítani, hogy hamarosan a következő néhány év legfontosabb döntésére készülhet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Évek óta szóba sem került a szigorítás, most viszont már a jegybank is elismeri, hogy közel lehetünk az első lépésekhez. Az extrém laza monetáris politika normalizálódási folyamata viszont biztosan sokáig fog tartani, érdemes tehát áttekinteni a várható lépéseket.
Svédország után Magyarországon volt a legmagasabb a rövid, egy éven belül lejáró adósság aránya, ami komoly kockázati faktort jelent - derül ki az Európai Bizottság most közzétett fiskális fenntarthatósági elemzéséből. A szerencsénk, hogy a többi kockázati faktorban az elmúlt években jelentősen előreléptünk, például csökkent az adósságon belül a deviza részarány és a külföldi tulajdon, emiatt nem tartozunk most a legkockázatosabb országok közé.
Felgyorsulhat a GDP-arányos adósság csökkenése a következő években, így 2021 végére megközelíthetjük a 60 százalékos határt is - derül ki a kormány nemrég megjelent költségvetési kitekintéséből. Bármilyen meglepő, közben az adósság összege folyamatosan emelkedhet, de ezt bőven kompenzálja majd az uniós források jelenlegi durva előfinanszírozásának bezáródása és a gazdasági növekedés. A dokumentum lényege, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormány megköti a saját kezét, hogy ne folyó kiadásokra, hanem adósságcsökkentésre menjen el a több ezermilliárd forint.
A jegybank gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket szabott az euró bevezetéséhez néhány éve, most pedig Orbán Viktor szavaiból is azt lehetett kiolvasni, hogy nekünk kényelmes a jelenlegi helyzet. Hosszabb távon persze Brüsszel továbbra is színvallásra kényszeríthet, hiszen hivatalosan továbbra is a vállalásaink között szerepel a közös deviza bevezetése. Az mindenesetre árulkodó, hogy a friss elemzésekben már nem is számolnak magyar euróbevezetéssel a következő években.
Lassan a végéhez közeledik az évtized, ami a kelet-közép-európai régió szempontjából akár aranyozott betűkkel is bekerülhet a történelemkönyvekbe, hiszen a régió növekedése évek óta felülteljesíti az EU átlagát. A 2020-as évekre is vannak azonban fontos kockázatok, melyek megakaszthatják ezt a felzárkózást Nyugat-Európához, ezeket vette most sorba az Erste Bank elemzése, illetve megnézték, hogyan lehetne védekezni a veszélyek ellen.
Tavaly a teljes adósság 20 százaléka alá csökkent a deviza részaránya, a lemorzsolódás pedig az idén folytatódhat, hiszen a tervek szerint nem bocsát ki devizakötvényt Magyarország. A kérdés csak az, mekkora devizaadósságot tartanának kívánatosnak a döntéshozók, hiszen lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy akár a 10 százalékos arányt vegyék célba, főleg akkor, ha a tervek szerint sikerül a lakossággal még több állampapírt megvetetni. Orbán Viktornak ősszel volt egy érdekes kijelentése, mely arra utal, hogy a devizaadósság átalakítása is elindulhat, a távol-keleti piacok felé fordulhatunk.
A célunk, hogy öt év alatt megduplázzuk a lakossági állampapírok állományát - jelentette ki pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter. Ez váratlan és merész kijelentés, megnéztük, mi kellene ahhoz, hogy teljesüljön. Az biztos, hogy egy ilyen lépéssel a már most is erőteljesen a háztartások finanszírozására támaszkodó magyar finanszírozás még jobban eltolódna abba az irányba, aminek vannak kockázatai és hátrányai is a nyilvánvaló előnyök mellett.
A Portfolio becslései szerint 2017 végén már több mint 610 ezer magyar élhetett Nyugat-Európában, vagyis folytatódott a nettó kivándorlás. Ráadásul továbbra is elsősorban a fiatalokat érinti, ami demográfiailag kiemelten hátrányos Magyarország számára. Ennek ellenére látunk pozitív jeleket, hiszen egyre többen térnek vissza azok közül, akik korábban elmentek. A nagy kérdés az lesz, hogy ezek a pozitív jelek folytatódnak-e a következő években.
A 2024-es budapesti olimpiát ugyan sikerült megtorpedózták, de a sportlétesítmény-fejlesztések azóta sem álltak le, naponta hallani új híreket arról, hol milyen stadion vagy sportcsarnok épül. Emellett az infrastruktúra-fejlesztésekben is tetten érhetők az olimpiai pályázat nyomai. Hivatalos kommunikáció továbbra sincs arról, hogy akar-e újra olimpiarendezésre pályázni Magyarország, de könnyen lehet, hogy nem mondott le az álomról a kormány.
A jövő héten megint színt kell vallania az MNB monetáris tanácsának, miközben egyre többen vonják kétségbe, hogy 2020-ig kitarthat a jelenlegi kamatszintek mellett. Egyrészt az lesz majd lényeges, mikor lép az EKB, melyet követhet a monetáris tanács is, másrészt néhány elemző szerint a forintárfolyamra is érdemes lesz figyelni, hiába akarnák ugyanis kőbe vésni a 0,9 százalékos alapkamatot, 340 feletti euróárfolyamnál az már egyre nehezebb lenne.
Az eurózónán kívüli országok, mint például Magyarország 2019-ben is tovább sodródhatnak a protekcionizmus és a szélsőjobboldali nacionalizmus felé. Ez pedig aggasztó trend Európa szempontjából - véli jövő évi kilátásaiban Michael Hasenstab, a Templeton Global Macro befektetési igazgatója. A befektető néhány éve még komoly magyar állampapír-portfóliót kezelt, azonban a jelek szerint azóta kiábrándult belőlünk. Az egykor legnagyobb hitelezőnk Magyarországon csak a Portfólióval osztotta meg 2019-es elképzeléseit.
Az utóbbi hetekben tovább emelkedett a külföldi befektetők forint állampapír-állománya, ami nominálisan már hároméves csúcson van. Azt nem tudjuk, hogy a vásárlások egy konkrét befektetőhöz kötődnek-e, de az biztos, hogy ennyire rövid idő alatt évek óta nem láttunk ilyen intenzív bevásárlásokat. Ez megmutatkozik a külföldi szereplők másodpiaci pozíciójában is, a harmadik negyedévben folyamatosan vásárlók voltak a külföldi szereplők.
Két tanulmány is megjelent az utóbbi hetekben a magyarok kivándorlásával kapcsolatban, a Demográfiai Portré és a Társadalmi Riport szerzői ugyanazokkal az adatokkal dolgoztak, a végkövetkeztetésekben mégis vannak különbségek. Akkor most tényleg megállt, sőt visszafordult az elvándorlás? Eljött a fordulat és a következő években tömegesen áramolnak majd haza a korábban kivándorolt magyarok? Honnan a legnagyobb a visszavándorlás? A fenti kérdéseket igyekszünk most tisztába tenni.
Tavaly 854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett jelentéséből. Ezzel már a harmadik különböző szám lát napvilágot ugyanazzal a folyamattal kapcsolatban, így nem árt tisztázni, melyik adat megbízható.
Az utóbbi negyedévekben fokozatosan olvadt a magyar folyó fizetési mérleg többlete, aminek magas szintjére sokáig büszkék voltunk a válság után. A nemzetközi szakértők szerint ez a csökkenés a következő években is folytatódik majd, hamarosan teljesen eltűnhet a szufficit. Így nem véletlen, hogy az MNB és a kormány - felismerve a veszélyt - mindent meg akar tenni a többlet fenntartásáért. Ha ugyanis a piac elkezdi beárazni a fizetési mérleg hiányát vagy legalábbis alacsony szinten ragadását, az a forint egyik legfontosabb támaszát rúghatja ki.
Az utóbbi években csökkent a magyarok elvándorlásának üteme, ráadásul egyre többen térnek haza azok közül is, akik korábban elmentek - állapítja meg a nemrég publikált Demográfiai Portré. Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy egy-két év kedvező adataiból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdődött pozitív folyamat tartós lesz.
A kétezres évek második évtizedére Magyarország egyértelműen kivándorló országgá vált, és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a folyamat megállt - olvasható a napokban megjelent Társadalmi Riport egyik tanulmányában. Az elvándorlás szinte minden régiós országot sújt, de vannak magyar sajátosságok, ezeket is igyekezett megvizsgálni Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója, a tanulmány szerzője.
Nyitottsága miatt a magyar gazdaságot fenyegeti a legnagyobb veszély egy esetleges kereskedelmi háború esetén - derül ki a Danske Bank modelljéből. Ez komoly kockázat lehet rövid távon hazánk számára, hosszabb időtávon viszont más strukturális problémáink vannak az elemzők szerint, mint például a népesség elöregedése vagy a közepes fejlettségű országok csapdája.
Hatalmas mozgások történtek az utóbbi időszakban a magyar állampapírpiacon, így könnyen lehet, hogy jelenleg a magyar hozamgörbe a világon a legmeredekebb. Itthon pedig talán sosem volt példa ekkora különbségre a rövid és a hosszú lejáratú hozamok között. A következő időszakban a kulcsszereplő az MNB lehet, a Bloombergnek nyilatkozó szakember szerint a forint irányát lesz érdemes figyelni, az mutathatja ugyanis az utat a hozamoknak is.
Sok ember érzi úgy, hogy ami a gazdaságban történik, annak nincs hatása az ő személyes sorsára, vagyis hiába látunk egyre jobb adatokat, ezt nem érzi a bőrén és az életszínvonalán , és ezen változtatni kell - foglalta össze a Portfolionak adott interjúban az úgynevezett inkluzív növekedés modelljét Christian Ketels, a Boston Consulting Group (BCG) által alapított Henderson Institute vezető makrogazdasági elemzője. A szakember a globálisan is egyre fontosabb szakterület egyik képviselője, aki nemrég Szlovéniában a Bled Strategic Forum konferencián tartott előadást a témáról.
Az Apple bejelentette, hogy ingyenesen elérhetővé teszi az Apple TV kínálatát most péntektől vasárnapig. Apple ID...
Visszaemlékezésünk 2024-re. Boldog új évet kívánunk mindenkinek! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
2024-ben az Economania olvasóit az influenszerek, a kerékpárlopás, a női sportok, a mesterséges intelligencia és...
Hogyan vezették az orránál fogva Jani bácsit társkeresés közben? The post A spanyol szerelmi átverés - ÍNSZE S2E9...
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2024. során számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás történt... 
Móricz Dániel, a HOLD befektetési igazgatója szerint az év sztorija az, hogy Németország ugyan Európa Beteg Embere...
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
