András Bence

2020. december 18. 13:50 | András Bence

Kik adakoznak többet: a gazdagok vagy a szegények?

Elterjedt nézet, hogy a gazdagok a jó szerencséjükből keveset adnak vissza másoknak. De vajon ez tényleg így van? A rendelkezésre álló amerikai statisztikákból arra lehet következtetni, hogy ez egy nagy tévedés. Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy akinek több pénze van, az általában gyakrabban és többet is adakozik. Jó kérdés persze, hogy ez vajon Magyarországon is így van-e, hazánkban ugyanis átlag alatti a jótékonykodás mértéke. Itthon ez még közel sem annyira a kultúra része, mint nyugaton.

2020. december 05. 06:10 | András Bence

Szabad-e hinnünk a magyar COVID-számoknak?

Hazugságvizsgálatnak vetettük alá a magyar COVID-statisztikákat, hogy kiderítsük: van-e bármi alapja azon feltételezéseknek, mely szerint itthon is manipulálhatják az esetszámokat. A Benford-szabály matematikai repertoárját bevetve górcső alá vettük a megyei bontású esetszámokat. Az eredmény egyértelmű: a számok szinte tökéletesen követik a Benford-szabályt, tehát nem látszik, hogy bárminemű manipuláció történne a háttérben. Kutakodásunk viszont ezen felül is tartogatott izgalmakat, ugyanis elsőre nem minden statisztika tűnt annyira hitelesnek.

2020. december 04. 16:51 | András Bence

Melyik országok hazudnak a COVID-esetek számáról?

A számok nem hazudnak, de ugyanez nem mindig mondható el az egyes kormányzatokról. Egy különös jelenségnek köszönhetően a kézzel manipulált számok sokszor árulkodók lehetnek. A Benford-szabály alkalmazásával kivizsgálható, ha egy amúgy természetesen keletkező adathalmazt valaki megpiszkált. Egy friss kutatás szerint a hivatalosan bejelentett COVID-esetszámok nem minden ország esetében tűnnek megbízhatónak, és különösen Oroszország esete tűnik gyanúsnak.

2020. december 03. 17:30 | András Bence

Ez a különös jelenség leplezi le a választási csalásokat vagy a manipulált COVID-számokat

Egy különös oknál fogva az életünk során szembejövő számok jóval gyakrabban kezdődnek 1-essel, mint bármi mással. Nézzük csak meg a Portfolio.hu oldalát, vagy bármi más adatforrást és számoljuk meg az 1-essel kezdődő számokat, ha nem hisszük el. A jelenséget Benford-szabálynak keresztelték el, és azóta számos statisztikai, választási és gazdasági csalás feltárására vetették már be. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mit is mond ez a szabály, milyen körülmények között érvényesül, és amit talán a legnehezebb átadni, hogy pontosan miért is működik.

2020. november 25. 18:00 | András Bence

Ezért kelek holnaptól reggel ötkor

Tudományos kutatások egész sora állítja, hogy aki korán kel, aranyat lel. De ha pont aranyat nem is, jobb egészséget és hangulatot egészen biztosan. Engem mégsem pusztán ez a szempont vezérelt abban, hogy újra elhatározzam: visszaszokok a korán kelésre. Az izzó esti órák hajnali madárcsicsergésre való cserélése ugyanis sok szempontból jó üzlet lehet. Nekem is az, és ebben a cikkben ezt a gondolatmenetet próbálom meg a lehető leginkább racionálisan levezetni.

2020. november 13. 17:20 | András Bence

Ezt a két tanácsot mindenképp fogadd meg, ha jól akarsz aludni

A rendszeres, kellő mennyiségű és minőségű alvás az egyik legfontosabb eszközünk arra, hogy szembeszálljunk az élet kihívásaival. Segíti a jobb tanulást és az immunrendszerünket is karban tartja, de a mai világban egyre nehezebb hozzájutni az igazán kielégítő alváshoz. Az alábbi cikkben ezért összegyűjtöttünk számos olyan ajánlást, amik követésével jobban alhatunk esténként. Cikkünk végén ezek közül ki is emelünk kettő olyat, amely kiemelt figyelmet érdemel.

2020. november 11. 16:50 | András Bence

Majd alszom, ha meghaltam? Így teszünk igazán keresztbe magunknak

Az üzleti életben sikeres emberek gyakran azzal dicsekednek, hogy ők bizony annyira keményen dolgoznak, hogy csak pár órájuk marad alvásra. Noha ez hősiesen hangzik, de a tudomány jelenlegi állása szerint, aki ezt teszi az valójában egy merényletet követ el saját maga ellen. Akkorát, hogy emiatt idő előtt meg is halhat. Az összes jelentős kutatás arra jutott, hogy az alvás nem valamiféle luxus, ami nélkülözhető. Aki nem alszik eleget, az nem lesz képes rendesen tanulni, legyengül az immunrendszere, és rosszabb esetben még rák is kialakulhat nála. Az alábbi cikkben a kellő mennyiségű alvás (felnőtteknél minimum 7-8 óra) fontosságáról fogunk beszélni.

2020. november 07. 14:45 | András Bence

Most spúr, később úr – Így lehet a spórolásból meggazdagodni

A legtöbbünk számára az, hogy mennyit keresünk lényegében adott, nehezen tudunk rajta jelentősen változtatni. Ugyanígy az is erősen véges, hogy jobb befektetéssel mennyi hozamot tudunk szerezni a pénz- és tőkepiacokról. De az, hogy mire mennyit költünk, már egyértelműen a saját kezünkben van, és ez egy sokkal erősebb fegyver, mint gondolnánk. A durván fogyasztástúlsúlyos életünk átalakításával megsokszorozhatjuk a jövőben elérhető vagyonunkat, sőt, akár a szó azon értelmében gazdagok is lehetünk, hogy nem fogunk tovább rászorulni a munkára. Ebben a cikkben a személyes pénzügyek kezelésének egy újhullámos trendjéről, a pénzügyi minimalizmusról fogunk beszélni. Bemutatjuk, hogy miért is kulcsfontosságú a legtöbbünk számára, hogy újragondoljuk a saját költségvetésünket.

2020. november 06. 16:50 | András Bence

10 modell a párkapcsolati pénzügyekre, ha úgy érzed, lehúz a kedvesed

Pittyen a mobilod mert jött a banktól egy sms: a párod éppen most vásárolt magának 220 ezer forintért egy designer táskát a közös kártyáról. Hogy erre ki mit reagál, az nem csak a pénztárca vastagságán múlik. Hanem jobb esetben azon, hogy mi volt a közös megállapodás és milyen párkapcsolati pénzügyi modell van érvényben. Persze, erőltetett lehet, meg kínos is a pénzügyekről, fizetésről meg kapcsolati hozzájárulásról beszélgetni, mégis sokszor érdemes. Mindenkinek más a pénzügyi személyisége, mást tart fontosnak, és mást érez drágának. Ha nem akarunk ebből konfliktust, akkor érdemes lehet megállapodni egy hozzánk passzoló modellről. Hogy pontosan milyen megoldások is vannak, azt az alábbi cikkben vesszük sorra.

2020. október 29. 17:01 | András Bence

9 pénzügyi személyiségtípust azonosítottak – Te melyik vagy?

Gyűjtögetők, tervezők és pénznyelők – sokféle pénzügyi személyiség létezik, amik feltárása mind tudományos szempontból, mind a saját józan érdekünk szempontjából is különösen fontos. Nem árt ugyanis felismerni a rossz pénzügyi szokásainkat, mert nem kizárt, hogy idővel változtatni tudunk rajtuk. Az alábbi cikkben ezért a személyiségvizsgálatoknak ezen különös, pénzügyi ágába nyújtunk betekintést egy magyar kutatást helyezve a fókuszba, amely 9 típust azonosított itthon. Nem mindegyik tekinthető éppen szerencsésnek, ezért jobb ha őszintén feltesszük magunknak a kérdést: mi vajon melyikbe tartozunk?

2020. július 09. 17:00 | András Bence

Fel kellett volna készülni a nehéz időkre? Bemutatjuk a brutális spórolás valódi erejét

Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.

2020. április 11. 10:20 | András Bence

Bezárkózást hozott a koronavírus: lehet, hogy másfél évig otthon leszünk

Legalább másfél évbe telhet, mire elkezdhetjük beoltani a lakosságot az új típusú koronavírus ellen. Addig pedig nagyon valószínű, hogy velünk marad és fokozatosan keresztülmegy rajtunk ez a járvány, sok emberéletet követelve. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, és pár hónap múlva visszatérhessünk a rendes kerékvágásba, drasztikusan le kellene szorítani a vírus terjedési rátáját. De sajnos ez nem annyira egyszerű. Az Imperial College London neves járványügyi kutatói szerint emiatt lehet, hogy meg kell szoknunk ezt a helyzetet, és a fertőzési hullámokra mindaddig társadalmi bezárkózással válaszolnunk, amíg nincs másik eszköz.

2020. április 09. 10:30 | András Bence

Koronavírus: a legrosszabb forgatókönyv szerint az emberek 60%-a megfertőződik

Ha nem sikerül a kormányzati intézkedésekkel útját állni a fertőzéseknek, akkor akár a populáció 60%-át is elérheti az új típusú koronavírus egyes tudósok szerint. Kína és Dél-Korea példája szerencsére ad némi reményt arra, hogy ez csak a legrosszabb forgatókönyv, és nem fajul majd idáig a helyzet. A kutatások viszont abba az irányba mutatnak, hogy egy elhúzódó járvánnyal állunk szemben, és ha túl hamar visszavennénk a gazdaságot fojtogató intézkedésekből, akkor azzal egy újabb fertőzési hullámot kockáztatnánk ősszel.

2020. március 25. 16:29 | András Bence

Ezt teszi velünk a koronavírus és emiatt halhatunk bele

Pontosan mit is csinál a szervezetünkkel ez az új típusú koronavírus? Hogyan árt és miért halhatunk bele? Az alábbi cikkben a vírus szervezetünkben megtett útját, és az immunrendszerünkkel folytatott romboló harcát meséljük el közérthetően. Megpróbálunk rávilágítani, hogy miért sokkal jobb, ha inkább nem is találkozunk vele.

2020. március 10. 17:00 | András Bence

Hogyan lehet 12 fertőzöttből 12 ezer? A koronavírus matematikája

A hazai néhány fertőzöttből nálunk sem kizárt, hogy akár pár hónapon belül sokezres esetszám váljon, ha a koronavírus terjedése beindul. Nem állítjuk, hogy ez így lesz, és nagyon reméljük, hogy nem, de a vírusfertőzések dinamikájával ettől függetlenül érdemes tisztában lenni. A COVID-19 koronavírus alap szaporodási rátája durván az influenza kétszerese lehet, és így hatásos beavatkozás híján a tényleges terjedése is könnyen begyorsulhat. A fertőzések száma feltehetően egy logisztikus függvény szerint alakul majd, de az inflexiós pont ki tudja, még milyen messze van. Az alábbi cikkben a járványok alapvető matematikájával és a koronavírus potenciális kifutásával foglalkozunk.

2020. március 06. 17:08 | András Bence

Hogy csinálják egyesek, hogy 30 évesen elmennek nyugdíjba? – A 4%-os szabály

Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal.

2020. március 03. 15:16 | András Bence

Átdolgozzuk a legszebb éveinket, hogy aztán lerobbantan kapjunk pár év szabadságot – Van más út?

Ma az az elfogadott társadalmi norma, hogy olyan 40-50 év kemény munka után lehet csak igazán szabad az ember. Ha rendesen be volt jelentve itthon, akkor az állami nyugdíjrendszerből talán kap majd elegendő pénzt a megélhetéséhez, hogy ősz hajával végre azt csinálhasson, amit akar. Lássuk be, ez nem egy túl vonzó ajánlat fiatal szemmel. Talán emiatt lehet, hogy pár éve elindult egy olyan mozgalom, aminek a célja nem más, mint a pénzügyi függetlenség és a korai nyugdíjazás elérése. Ez a FIRE mozgalom. Az alábbiakban bevezetést nyújtunk a témába, majd pedig a következő cikkünkben a korai nyugdíjazás pénzügyi matematikájával folytatjuk.

2020. március 01. 16:00 | András Bence

A lakásvásárlási őrület szülte a lakhatási válságunkat

Szinte mindenki saját lakást akar venni itthon, és maga a gazdaságpolitika is eddig kizárólag erre ösztönözte az embereket. A gond csak az, hogy a lakáspiaci kínálatra és a bérlakáspiacra eddig kevés figyelem fordult, ami miatt nálunk is végbement az a jelentős drágulás, amit az OECD országok már korábban megtapasztaltak. Ha sokan szorulnak ki a jó munkahelyekkel kecsegtető Budapestről, az idővel a gazdasági növekedésünknek is árthat. Az alábbi cikkben ehhez a problémához nyújtunk egy rövid bevezetést.

2020. február 11. 14:34 | András Bence

Megmondjuk, milyen lakást vegyél magadnak, ha a lehető legjobban akarsz járni

A leges legolcsóbbat. Pont. Ez a közgazdaságilag kiérlelt, pénzügyileg racionális válasz arra, hogy milyen lakást vegyünk saját használatra. De itt most nem a minimalizmus legújabb divatjáról beszélünk, hanem arról, hogy bizony jobban tesszük, ha a vagyonunk minél nagyobb részét tartjuk a magasabb reálhozammal kecsegtető tőkepiacon, mint a körülöttünk tornyosuló falakban. Egy szép nagy házba való beköltözés fogyasztási döntésnek tekinthető, nem pedig pénzügyi befektetésnek. Ezt az egyszerűnek tűnő, de mégsem annyira egyszerű állítást vezetjük most le az alábbi cikkben, kitérve minden lényeges tényezőre, mint például a hosszútávú trendekre, az inflációra, a várható reálhozamokra, és még a lakásbérlés vagy vásárlás közötti döntésre is.

2020. január 21. 13:53 | András Bence

Ezek most a legnépszerűbb programozási nyelvek, de melyiket érdemes megtanulni?

Több száz élő programnyelv van a világon, és majdnem mindegyikről elmondható, hogy egy kicsit jobb valamiben, mint a másik. Ha meg akarunk tanulni programozni, akkor a legjobban akkor tesszük, ha a legnépszerűbb, általános célú, objektumorientált nyelvek közül választunk, mint amilyen a Java, a C# vagy a Python. Ha valaki nem fél a kihívásoktól és szakmai elismerésre vágyik, akkor megpróbálkozhat még a legendás C++ nyelvvel is. Persze, ez a kérdés azért erősen szubjektív, és minden szakértő egy kicsit más véleményen van erről. Az alábbi cikkben mi ezért most megpróbáljuk bemutatni a legfontosabb mérlegelési szempontokat, miközben végignézzük a programnyelvek népszerűségi rangsorát.