András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

Egy szón múlik, hogy felgyullad-e a piac

Jól láthatóan nincs összhang a befektetők és az amerikai jegybankárok kamatokról alkotott elképzelései között: a piaci árazások szerint a többség nem hiszi el a Fednek, hogy hamarabb kezdenek majd kamatemelésbe. Emiatt az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a mai jegybanki közleményben a fókusz a megfogalmazásra terelődik majd: "jelentős időre van szükség" vagy már csak "időre van még szükség" az eszközvásárlások lezárultát követően az első kamatemelésig. Ez lehet az újabb üzenet a befektetőknek, hogy legyenek szívesek előrébb hozni a kamatokkal kapcsolatos várakozásaikat.

Minden kötélnek szakadnia kell, hogy kamatot emeljünk?

Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.

5+1 égető kérdés és válasz az agyonvert forintról

Idén eddig nem volt még olyan, hogy ne 300 fölött zárt volna egy hónapot a forint az euróval szemben, sőt minden jel arra utal, hogy egyhamar már nem is lesz. Nem régen még annyira ijesztően magasnak tűnt ez a szám, hogy a politikusaink rögvest fröcsögni kezdtek, ha csak közelítettünk is felé. Ehhez képest ma már közönnyel fogadjuk azt az állapotot is, hogy pusztán néhány százalékra vagyunk a forint történetének mindenkori leggyengébb szintjétől (ez az euróval szemben a 323-as szint). Miért ilyen gyenge a forint? Kinek árt ez igazán és miért nem tesznek ellene semmit? 5+1 kérdés és válasz következik.

Jövőre még brutálisabban költekezhet az MNB

A Magyar Nemzeti Bank úgy tud 200 milliárdot elkölteni, hogy még marad is neki. Mégis honnan? A lecsupaszított válasz az, hogy árfolyamnyereségből. Az erősebb forint mellett vett devizatartalékát most sokkal gyengébb forint mellett váltja a kormánynak, ezért pedig nyereséget számol el. Megkérdeztük a jegybankot, hogy pontosan milyen ügyletek állnak a dolog mögött és próbáltak-e minél nagyobb árfolyamnyereséget elérni valamilyen módon. Elmondásuk szerint ez utóbbi nem történt meg, míg az ügyletek konkrét részleteit nem mondhatják el, mert abból kikövetkeztethető lenne, hogy volt-e intervenció. Az ügy kapcsán hangsúlyozni szeretnénk, hogy szerintünk még messze nincs vége a történetnek, hiszen a jövő év elején esedékes forintosítás újabb brutális nyereséget hozhat majd a jegybanknak, aki úgy tűnik, nem lesz rest azt elkölteni.

A defláció réme törhet hamarosan Európára

Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.

Egyszerre két oldalról vágják most pofon a devizahiteleseket

Rossz híreink vannak a frankhitelesek számára: a kedvezőtlen európai reálgazdasági konjunktúra és az egyre feszültebb geopolitikai helyzet miatt, a befektetők ismét menekülődevizának kezdhették használni Svájc fizetőeszközét. Ennek eredőjeként az euróval szemben másféléves csúcsra került a frank, míg az árfolyamkockázatot futó devizahiteleseknek igazán fájó forint-frankban két és fél éve nem látott mélypont alakult ki. Dupla pofont kaptak így a devizahitelesek, hiszen a forint általános gyengülése mellett, a devizakereszt frank lába is erősödött. Az egyetlen mentsvár, hogy ez a második pofon a mostaninál sokkal jobban már nem fájhat, mert a svájciak 1,2-es EUR/CHF-nél már interveniálnak. Egy év alatt eddig 6 százalékkal emelkedett a frankalapú devizahitelek törlesztőrészlete, de a jelek szerint nincs megállás.

Van még esély az államadósságunk csökkentésére?

A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.

Ma kiderülhet, hogy szórja majd a pénzt az EKB

További kamatvágás szinte biztosan nem lesz, de új üzenetek nagyon is várhatóak ma az Európai Központi Banktól. Mario Draghi jegybankelnök fél háromkor kezdi majd a sajtótájékoztatóját, ami kapcsán az lehet az érdekes, hogy mennyire tartja károsnak az orosz-ukrán konfliktust Európára nézve, és mit gondol a mélypontra zuhant euróövezeti inflációról. Amennyiben ezek kapcsán szóba kerül az eszközfedezetű értékpapírok vásárlása, az euró szinte biztosan mozgásba jön. Mi a további gyengülésére számítunk a dollárral szemben.

Esik a forint - Mikor avatkozhat be az MNB?

Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.

Őrült kapkodás taszította rekordmélységbe a kamatokat

Megdöbbentően alacsony szintre estek a hozamok a magyar állampapírpiacon, pedig a jegybankunk már leállt a kamatok vágásával. A jelenség mögött érdekes módon nem pusztán a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozást forszírozó programja áll, hanem olyan vicces tényezők is, hogy a befektetési alapok elaludtak. Úgy tűnik tehát, hogy az MNB indukálta piaci átalakulás még javában tart, az adósságkezelőnk viszont éppen júliusra kezdte visszafogni a rövid papírok értékesítését. Ezen hatások együttese okozhatta azt az abszurd - de vélhetően átmeneti - helyzetet, hogy míg a jegybank kéthetes irányadó eszköze 2,1 százalékot mutat, a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama 1,69 százalékig zuhant.

Már megint orbitális hasra esés vár a befektetőkre?

Egyre több jel arra utal, hogy a Federal Reserve és a piac más véleménnyel van az Egyesült Államok makrogazdasági kilátásairól. Hiába üzente Janet Yellen jegybankelnök, hogy a vártnál gyorsabb munkapiaci fellendülés miatt hamarabb jöhetnek a kamatemelések, a határidős árazások szerint a befektetők még csak a fülük botját sem mozdították. A Goldman Sachs és a JP Morgan elemzői is pusztán néhány hónappal hozták előrébb - egyébként igen távolinak számító - várakozásaikat. Emiatt elképzelhető, hogy a tavaly májusihoz hasonló kijózanodás söpör majd hamarosan végig a piacokon, méghozzá hamarabb, mint gondolnánk. Hiszen mi sem szolgálhat erre jobb alkalmat, mint egy olyan hét ahol egyszerre ismerhetjük meg az ország második negyedéves teljesítményét, a legfrissebb munkaerő-piaci statisztikákat és a Fed által preferált inflációs mutatót.

Tényleg annyira csodálatos volt ez a sok kamatcsökkentés?

Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!

A hódító Putyin saját országát vágja tönkre

Az egész világ dühödt lázban ég és meg akarja tudni, hogy mekkora az oroszok felelőssége az inkompetens szakadárok produkciójában, melyben - feltételezhetően véletlenül - lelőttek egy polgári utasszállítót. Bizonyíték még nincs, de a részleteket egyre jobban ismerjük, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a masszív propagandagépezetével sem nagyon bírja kimagyarázni már a történteket. Úgy tűnik, hogy az egykor érdekes feltörekvő piaci országot egyre inkább az elszigeteltségbe taszítja félelmetes elnöke.

Jót tesz-e a túláradó jegybanki optimizmus?

Ma hajnalban döntött a japán jegybank és ez alkalommal közreadta legfrissebb negyedéves gazdasági prognózisait is. Noha az idei fiskális évre vonatkozó növekedés kapcsán egy hajszálnyival pesszimistábbak lettek, összességében mi mégis úgy látjuk, hogy túláradó optimizmust sugároz a japán jegybank. Ebből kifolyólag mára szinte teljesen elhalványult annak a lehetősége, hogy a Bank of Japan további monetáris stimulust alkalmazna. Ennek a kimenetnek a teljes piaci kiárazása a pozitív folyó fizetési mérleggel párosítva akár a jen erősödését is hozhatja a jövőben, noha nem feltétlenül a dollárral szemben.

Nézeteltérése akadt a két MNB-alelnöknek

Egy vagy két kamatvágás lehet még hátra - nyilatkozta Balog Ádám MNB-alenök a vs.hu lapnak a mai napon. Ez a kijelentés önmagában nem is annyira meglepő, hiszen maga Matolcsy György jegybankelnök és Gerhardt Ferenc MNB-alelnök is ezzel egyenértékű utalásokat tett nemrég. Ami viszont egészen érdekes, hogy Balog Ádám "mélyen nem ért egyet" a 10 bázispontos kamatcsökkentések szimbolikusnak titulálásával, amit maga Gerhardt nyilatkozott a Portfolio-nak. Szerinte igenis minden bázispont számít. Úgy tűnik, hogy a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve fokozódni kezdett a vita a Monetáris Tanács tagjai között.

Az utolsó kamatvágáskor szólni fognak

Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatvágáshoz, és miután ez megtörténik, szólni fogunk - mondta el Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio-nak. A két százalékos alapkamatot szerinte sem érjük el, a mostaninál lassabb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. A 315 forintos euróárfolyam már bántotta az alelnök komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. Az alelnök emellett konkrétan azt gondolja, hogy egy bizonyos ponton túl a 10 bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. 12 milliárd eurót biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához a jegybank, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető.

Borbély: visszafogjuk a kibocsátást, különben elszáll az államadósság

Az adósságkezelő mostantól érdemben elkezdi visszafogni a forint alapú állampapírok értékesítését, és a korábbi devizakötvények visszavásárlására nem fog sor kerülni - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak. Az idei év végi adósságrátára a legnagyobb veszélyt a forint gyengülő árfolyama jelenti. Az államadósságunk csökkenő pályája pedig akkor valósulhat meg, ha a paksi beruházás mellett is tartja a kormány a hiányszámokat. Borbély szerint nem kell profitrealizálástól tartani a történelmi mélypont körüli hozamkörnyezet mellett, a Templeton viselkedése továbbra is megnyugtató. A lakosság pedig egyre jobban aktivizálja magát.

Valami történt a piacon - Felkavarta az állóvizet az MNB

Alaposan felkavarta az állóvizet a magyar tőkepiacon ma az MNB. Egyrészt tartott egy rendkívüli érdeklődéssel kísért swap aukciót, másrészt valószínűleg ezzel áll összefüggésben az adósságkezelő államkötvény aukcióján jelentkezett extrém kereslet, illetve a forint gyengülése is.

Most megtudhatod, mennyire jó ország Magyarország!

Vajon mennyit tesznek az egyes országok a közös jóért? Nos, Stimon Anholt és Robert Govers kutatók erre keresték a választ, és különböző szervezetek segítségével megalkották a "jó ország indexet". Magyarország a lista közepén van, de a tudományok terén kifejezetten sokat adtunk a világnak. Összesített eredményben sajnos le vagyunk maradva a visegrádi négyektől, így nagyon büszkék ez alapján egyelőre nem lehetünk magunkra.

Ismét célkeresztbe vették a legszerencsétlenebbeket

Az iraki válság újabb pofont adhat a feltörekvő piacoknak, különösen a sérülékeny ötöknek. Ennek a jelei már most látszanak a devizakeresztekben, és így több elemzőház ismét pesszimista véleménnyel van ezen térségek eszközeiről. A forintot legutóbb magával húzta az itt beállt feszültség, de most még szerencsére nem látszik, hogy hozzájuk sorolnának minket. Reménykedjünk, hogy ez így is marad.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.