A kezdetek. Hogyan indult a karriered a Colliersnél?
Tulajdonképpen véletlenül. Az egyetem mellett dolgoztam, és akkoriban ért véget egy több éves külpolitikai munkám. 1994-ben ajánlották nekem a Collierst, ami akkor még csak egy kétéves, fiatal cég volt. Az igazat megvallva az ingatlan szakmáról nem sokat tudtam, bár szerintem akkoriban csak egy pár tucat ember volt az egész országban, aki ehhez valamennyire is értett így mindenki új lehetőségekkel indulhatott ebben a szakmában. Részmunkaidős asszisztensként kezdtem, majd 1996-ban a diplomázásomat követően komoly válaszút előtt álltam, hogy régészként helyezkedek el, vagy a Colliers-nél folytatom a karrierem.
Miért pont ipari ingatlanok? Miért pont ezekkel kezdtél foglalkozni annak idején?
A lakóingatlanos, irodás kezdetek után igen hamar az ipari osztály asszisztense lettem. Eleinte kicsit irigykedve is néztem vissza az irodás kollégákra, akik a gyönyörű, akkoriban gombamód szaporodó belvárosi irodaházakkal foglalkoztak, az iparisoknak pedig csak a külső kerületekben (akkoriban a világ végén) lévő régi, kiüresedett, "se ablaka, se ajtaja" csarnokok maradtak a kétezres évek elejéig, majd' közepéig. De már a világ minden kincséért sem adnám...
Hogyan alakult a karriered az évek során? Milyen célokat tűztél ki magad elé?
A 30 év folyamatos fejlődés és tapasztalatgyűjtés, aminek az esszenciájával törekszünk támogatni az ügyfeleinket. S a cél? Mindig is az alapos, professzionális, etikus és legfőképp előrelátó munka volt, és lesz a fő motivációs mozgatórugóm. Számomra a mai napig az egyik legizgalmasabb és legfontosabb tanácsadói munka az ügyletek dinamikájának vezetése a jövőbeli történések projekciójának tükrében, összekötni a gazdaságot mozgató területeket az ingatlanpiaccal.
Pályafutásod alatt melyik volt a legjelentősebb projekted? Melyik volt az, amely a legemlékezetesebb volt számodra? Miért?
Ez az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés, számtalan nagy volumenű, kihívásokkal teli, bonyolult ügylettel a hátam mögött. Ha mégis egyet ki kell emelnem, akkor amire maguk az ügyfelek mondták, hogy erre mindig is büszke leszek: 2002-ben öt (különböző hátterű) gyógyszeripari bérlőt képviseltünk egyszerre, s az igényeiket gyúrtuk össze egy épületbe és tendereztettük meg egy igény szerint megépítendő speciális raktárbázis formájában. Ez lett a Pharma Park épülete, ami a mai napig sok 100 km-es körben egyedülálló épület és koncepció a régióban.
Hogyan látod jelenleg a piacot? Milyen kihívásokkal szembesül az ipari csapat?
Az elmúlt 30 évben az ipari ingatlanpiac nagyon sokat fejlődött. A 90-es évek elején igazából nem is lehetett piacnak nevezni, mostanra egy igen dinamikus, aktív, sokoldalú, sok lehetőséget magában hordozó szegmenssé vált. Mostanra megjelentek a fejlett piaci, nyugat-európai mértékkel is jelentősnek minősülő beruházások, tranzakciók. A legnagyobb kihívás talán az országos lefedettség folyamatos biztosítása Budapestről, hiszen egyre több tranzakció történik vidéki lokációkon ingatlanközvetítői, tanácsadói részvétellel. A lehetőségeknek csak a korlátozott kínálat szab jelenleg határt.
Milyen céljaid vannak a következő évekre a szakmában és azon túl?
Szakmai célként a stratégiai üzletfejlesztést és a divízió személyi és szakmai fejlesztését tudnám leginkább kiemelni. Itt is említhetek egy horizontális és vertikális vetületet, azaz ügyfélkört és piaci lefedettséget bővíteni, s párhuzamosan a meglévő/ megszerzett üzleti kapcsolatokat tovább mélyíteni.
Hogyan látod az ipari ingatlanszakma és -piac jövőjét?
A szakma és a piac jövőjével kapcsolatban pozitív a kitekintésem. Bár a piac továbbra is Budapest centrikus, egyes vidéki régiók felzárkózásának gyorsulására számítok. A 2024-et megelőző négy évben közel 30 milliárd euró FDI beáramlást jelentettek be, amelyek közül a CATL, BMW 2024 második félévében már részben megkezdte, a BYD pedig 2025-ben megkezdi a termelést. Ez hozzájárulhat a vidéki logisztikai, raktár fejlesztői aktivitás erősödéshez olyan keleti, déli, dél-keleti régiókban, amelyek eddig kevésbé voltak fókuszban. Már most is vannak a piacon olyan fejlesztők, akik nagyobb FDI beáramláshoz kapcsolható városok mellett, spekulatív alapon fejlesztenek raktárt, például Debrecen környékén. A gazdasági növekedés előbb-utóbb bekövetkező várható gyorsulása az elkövetkező években pedig nemcsak az ipari termelésben, hanem a fogyasztásban, ezen belül például az e-kereskedelem további bővülésében is lecsapódhat, ami szintén támogatja majd a logisztikai piacon tapasztalható kereslet élénkülését.
Szabadidődet borászként töltöd. Honnan jött a borok szeretete, és minek a hatására indítottad el a saját borászatodat?
Mint az interjú elején említettem eredetileg régésznek készültem, de a munka mellett diplomáztam és doktoráltam is régészetből. Szintén 1994 óta minden évben pár hetet Franciaországban töltöttem egy kelta – római ásatáson, Burgundia hátországában. Szabadidőnkben rengeteget utaztunk keresztül-kasul Burgundiában, valamint a Rhone-vidéken, ahol lépten-nyomon a francia kultúrtáj, borkultúra és gasztronómia hétköznapi, de fenséges élményeivel találkoztunk a legkisebb falvakban is. Ez az élmény ihlette, hogy Szent György-hegyen a rakott kőfalak, kis pincék, vulkanikus tanúhegyek árnyékában szőlőt telepítsek, részben francia, részben – a hely szellemének hódolva – őshonos badacsonyi fajtákat.
(x)
