A Brancs közösségi piactér a magyar startup ökoszisztéma sikerességére építkezve célozza meg a nemzetközi terjeszkedést, hogy hazai és regionálisan sikeres ötleteknek adjon lehetőséget nyugati piacokon. A jelenlegi közösségi befektetési kampányában befektetőket kereső cég alapítóival beszélgettünk induló vállalkozások kihívásairól és hogy mikor kell egy alapítónak félreállnia.
Portfolio: A hazai startup ökoszisztéma állapotát jelző mutatók igencsak negatívak. Szakértők szerint, bár az állami pénzeső egy jó ideig hasznos volt, tíz éve mégis jobban állt a szektor, mint most. Ti mit láttok, milyen állapotban van a hazai ökoszisztéma?
Kövesdi Gábor: Igazából itt két nagyon erős, egymással ellentétes tényező van. Egyrészről az elmúlt évtizedben a startup térbe érkező köztámogatások kialakítottak egy nem túl előnyös helyzetet, miszerint nem a vállalkozásnak nem a piacnak kell megfelelnie, hanem az állami támogatások feltételrendszerének. Itt sajnos több olyan történetet ismerünk, ahol fókusz lekerült a vásárlókról és arról, hogyan könnyíthetik meg az életüket a megoldásukkal.
Másik oldalon viszont látható, hogy az az első generáció, aki sikeres tudott lenni vállalkozóként és a megszerzett tudást és tőkét visszaforgatják az ökoszisztémába: Balogh Petya ismertsége itthon egy rocksztáréval vetekszik, Fehér Gyulát említhetnénk pozítív példaként, de például vezető befektetőnk Csillag Péter egy teljes angyalbefektetői hálózatot épített ki. Ezzel nem csak magántőkét hoznak a piacra, de kapcsolatrendszert, tudást is és életpályájuk inspirációt jelent a vállalkozó kedvű emberek számára.
Az is jól látható, hogy a közösség elkezdte magát is menedzselni – olyan közösségek, szerveződések, mint a HunBAN, Bridge Budapest – összefognak a szereplők, hogy hatékonyabbá tegyék az ökoszisztéma működését és könnyebben tudjanak érdeket érvényesíteni. A vállalati világ és a nagybefektetők is meglátták ebben a potenciált így olyan alapoktól lehet tőkéhez jutni, amik 10 évvel ezelőtt lehetetlennek tűnt. Ezek jó piaci mechanizmusok, ami alapján inkább az mondható el, hogy a közösség tesz azért, hogy a vállalkozói kultúrát fejlessze és a múltbéli és jelenlegi kedvezőtlen gazdasági hatásokat együtt, összetartással igyekeznek korrigálni vagy megoldani.
Hürkecz Attila: Ahhoz, hogy jól működjön a startup ökoszisztéma, vállalkozások is kellenek. Nekem egy nagyon kedves amerikai professzor mondta azt, hogy Amerikában azért vannak sikeres vállalkozások, mert van vállalkozási szellem, egy sikeres vállalkozás előtt van öt sikertelen is, amiből nagy sok tapasztalatot lehet gyűjteni, sokat lehet tanulni. Azt szoktam mondani, hogy Magyarországon egy töltetűek vagyunk – megpróbáljuk és ha nem jön össze, akkor megállapodunk magunkkal, hogy ez nem nekünk való. Sajnos ezzel kapcsolatban nem láttam jelentős javulást. Ezt kiegészítve látható, hogy itthon kevés a kockáztatni való magántőke – az embereknek nem lett sokkal több megtakarításuk és amit készpénzben tartanak azt lassan meg is eszi az infláció. Arról nem is beszélve, hogy a vállalkozó fogalmához köthető képzettársítások sem mindig pozitívak – angolszász kultúrában bátorság, a kreativitás, a kemény munka jut az emberek eszébe, ha kimondják, hogy „entrepreneur”.
A Rajk Kollégium miatt azonban rálátásom van az egyetemi környezetre is, és ott nagyon pozitív változásokat látni: 10-15 évvel ezelőtt az egyetemi curriculumban a vállalkozás sokkal kevésbé jelent meg, sokkal kevésbé volt erős. A nagy magyarországi gazdasági egyetemeken igazából a nagyvállalati menedzserek képzése zajlott túlnyomó részben. Persze voltak azok a műhelyek, ahol vállalkozás, vállalkozás fejlesztés történt, de a hallgatóknak a túlnyomó része, azok a nagy multi menedzser létre készültek. Kontrolling, pénzügy, számvitel, vezetés: ezek voltak a karrierutak. A magyarországi fiataloknak az a karrierút, hogy az egyetemről kikerülve, vagy már az egyetem mellett vállalkozóként definiálom magam, nem jelent meg 10-15 évvel ezelőtt - mára ez egy abszolút versenyképes, vonzó és elképzelhető lehetőségként jelenik meg, és ebben az egyetemeknek is szerepe van. A nyugati szakirodalomból, a nyugati egyetemekről, és egyébként az online elérhető tartalmakból hozzánk is bekerül az a fajta karrierpályakép, hogy vállalkozónak lenni, és vállalkozóként elindulni az egy releváns opció.
Továbbá az is pozitívan hat a vállalkozói kedvre, hogy családalapítás az emberek életében évekkel kitolódott. Korábban nagyon általános volt, hogy harminc alatt megtörtént a házasság és akár már az első gyerekvállalás is, ezzel szemben ma sokkal jellemzőbb a családalapítás az emberek harmincas éveiben. És azért, hogyha egyetem után van öt-hat évem, hogy kockáztassak kipróbáljam azt, hogy vállalkozó legyek, anélkül, hogy több ember kényelmét, megélhetését kockára teszem, nagyon sokat számít.
Egyébként az is egy jelentős trend, az már inkább a mai napra igaz, hogy nagyon sok család jutott el arra a pontra, hogy kiöregedett az első vállalkozó, és át kell adni a vállalkozását. Emiatt rögtön az egyetem után, vagy akár az egyetem alatt is elkezdik átadni a vállalkozást, lépésről lépésre beletanul a fiatalabb generáció a vállalatvezetésbe. Több ezer ilyen kis vállalkozásról beszélhetünk, ahol ilyen úton nevelik ki a fiatal vállalkozókat. Kicsit elszaladtunk a válaszadással, de erről a témáról addig tudnánk beszélni, ameddig a telefonod akksija bírja a felvételt.
Portfolio: Megéri ma Magyarországon startupot indítani, vagy jóval óvatosabbnak kell lenni a jelenlegi szabályozási, támogatási vagy épp gazdasági környezetben?
Kövesdi Gábor: Ha az embernek van egy jó ötlete és elég kitartó, alkalmazkodó, hogy azt megvalósítsa, akkor a megtérülés nem kérdéses és nem is arról beszélünk, hogy mindenképp egy exitig kell várni a megtérülésre. Amit nem szabad elfelejteni az a soft oldala a vállalkozásnak: a saját ötletemből építem fel a karrierem, azt csinálom, amit szeretek és sok olyan ember vesz körül, aki hisz az ötletemben és megélhetést biztosítunk egymásnak – mert azt nem szabad elfelejteni, hogy egyedül semmi nem megy. Egy igazi startup kompatibilitása más piacokkal alapvető elvárás, így jellemzően nem is csak hazai környezetben gondolkodnak, hanem minimum Európában, így azért a lehetőségek egészen más perspektívát kapnak.
Portfolio: Mi a tavaly indult közösségi finanszírozási platform víziója? Mennyiben változott ez az első működési évben?
Hürkecz Attila: A víziónk nem változott, inkább letisztult, megerősödött: először lokálisan aztán a ezeken az alapokon építkezve szeretnénk egy meghatározó szereplő lenni a terméktudó közösségi finanszírozási platformok között a régióban. Hiszünk a helyi termékekben, az egyedi dolgokban, amik máshol nem kaphatók. Ezt a koncepciót igazolta a piac, ez egy fontos megkülönböztető erő, bármelyik országról is beszélünk, erre a koncepcióra lehet építeni és regionális tényezővé válni.
Kövesdi Gábor: Mindig is közösségben gondolkoztunk, és a piac erre adta az egyik legerősebb pozitív visszajelzést: az emberek szeretnek valahova tartozni, ajánlják a Brancsot másoknak, sok ötletgazda hozott új embereket, új pályázatokat és ők közöttük is van élő kapcsolat. Az elmúlt egy év tapasztalatait erősen dominálta a gyorsan változó környezet, amely sok kihívást tolt elénk, de azt látjuk ezeket kiforgatva, felhasználva mindig egy lehetőséghez vár ránk az adott probléma kezelésének a végén. Ameddig így tudjuk ezeket nehézségeket megoldani, tudjuk, hogy jó irányba megyünk.
Portfolio: Milyen lehetőségek kínálkoznak a Brancsnál az építkezésen, melyek azok a mérföldkövek, amiket mindenképp szeretnétek elérni 2023-ban, illetve 3-5 éves időtávon?
Hürkecz Attila: Fontos, hogy megtaláljuk, erősebben definiáljuk a helyünket a helyi és később a regionális ökoszisztémában. Azt látjuk hogy a kampány végeztével sokkal tovább és több fronton tudunk a vállalkozók segítségére lenni amit szeretnénk sokkal tudatosabban fejleszteni, hogy a Brancson sikeres kampányt lefuttatott ötletgazdákat végig kísérjünk, segítsünk az úton ameddig egy másik szereplő (befektető, alap, tulajdonos) be nem lép a képbe – vagy akár azon túl is.
Jövő év végére szeretnénk mindenképpen elérni a nullszaldós eredményt – a következő időszak a befektetésről, a márka, a szervezet és a különböző keretek fejlesztésről szól, hogy a cég készen álljon egy sokkal magasabb szintű teljesítmény leadására. Erre egy nagyon részletes és pontos tervünk van, ami alapján 2024 végétől már nettó profittermelő cég leszünk, aminek minden rendelkezésre áll a nemzetközi növekedéshez.
Portfolio: Nemrég indult el a Brancs befektetői kampánya a Tőkeportál platformján. Milyenek az eddigi tapasztalatok? Hogy áll a tőkebevonás?
Kövesdi Gábor: Óriási lendületet kaptunk tavaly mikor elindítottuk a kampányt – ez elmúlt időszak legsikeresebb programja volt több mint 250 regisztrálóval. Januárban elindítottuk azt a szakaszt, amikor a befektetők már tőkét is befizethettek és nagyon gyorsan összejött közel 40 millió forint. A korábbi kampányok tapasztalatok alapján az utolsó periódus szokott nagyon erős lenni, így ez a kezdés minden várakozást felülmúl. Időközben a közösségben megtaláltuk azokat a vezető befektetőket, akik nem csak a közösségi befektetők érdekeit képviselik a cég stratégiai döntéseiben, de tudásukkal, tapasztalatukkal segítik a vállalkozást, hogy jól prosperáljon.
Verő Barbara óriási tapasztalattal bír szervezetfejlesztési területen és több növekedő céget mentorál. Szakacsits Szabolcs külföldön építette fel a Tuxera-t, egy sikeres NASA beszállító vállalkozást – ő testesíti meg a nemzetközi piacok standardját. Csillag Péter pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikersztorijának központi figurája, aki a startup lét minden percét megélte a Starschema-val a kezdeti ügyetlenkedéstől a munkamánián át a dicsőséges exitig. Ő egy nagyon közvetlen pali, aki úgy tud mentorálni, hogy fél óra beszélgetés után egészen másképp látunk egy kihívást. Péter be is ül az igazgató tanácsba, hogy közvetlenül rálásson a cég működésérére és tanácsaival segítse a munkánkat.
Portfolio: Milyen üzleti szcenáriókkal készültek a bevont tőke felhasználását illetően? Jöhet a külföldi terjeszkedés?
Kövesdi Gábor: Egyértelműen a skálázódást célozzuk – brandet építünk, marketing kommunikációba és szervezetfejlesztésbe fektetünk be. Ötleteket és ötletgazdákat kutatunk és fejlesztünk fel. Ebben az évben 40 sikeres kampányt céloztunk meg, ami a jelenlegi folyamatok alapján sikerülni is fog, sikeres ötletgazdák ajánlással már most 15 olyan új projektet behoztak, amit nagyjából egy héten belül ki tudnánk lőni. Ez a szám két év múlva a 200-hoz fog közelíteni. Két évre van szükségünk, hogy átforduljunk az ezt követő évek a növekedésről, külföldi terjeszkedésről fog szólni.
Portfolio: Mit üzentek a potenciális befektetőknek milyen megtérüléssel kalkulálhatnak?
Hürkecz Attila: Három részre osztottuk fel az értékajánlatunkat. Egyrészről a jelenlegi befektetés nagyjából kétéves költségeit fedezik a skálázással számolva, ha ez kifut onnantól kezdve a cég profitot termel. Ebben a szcenárióban, cashflow alapon a befektetés éves 20%-os hozammal kecsegtet. A hazai stabil működésre, cashflow termelőképességre alapozva egy külföldi vagy hazai exit is benne van a középtávú terveinkben, ahol értelemszerűen a jelenlegi befektetőknek a legnagyobb lehet a megtérülési lehetőség. És a harmadik elem pedig, hogy olyan feltörekvő vállalkozásokra lesz a befektetőknek rálátásuk és előbefektetési lehetőségük, amikben hasonló növekedési és exit potenciál rejlik. A közösségi befektetési forma pedig jó hatással van a kockázatra, minden dokumentum rendelkezésre áll, hogy megbizonyosodhasson az ember a cég értékéről, továbbá már majdnem 70 ember vásárolt tulajdonrészt a vállalkozásban a Tőkeportálon keresztül így már eleve egy közösség részévé válik, aki most csatlakozik hozzánk. Mi úgy mondjuk, hogy egy Brancsba tartozunk.
Portfolio: Ha már megtérülésnél és a külföldi piacoknál tartunk, részletekről is szóba jöhet egy esetleges exit, milyen csillagállás kellene ehhez? Hát az exitről már beszéltünk.
Kövesdi Gábor: Ameddig jelenlétünk, munkánk a cég növekedését és a vízió megvalósítását szorgalmazza, addig mindenben a Brancs mellett állunk, de ha azt látjuk, hogy mi vagyunk a szűk keresztmetszet, és miattunk nem tud előre lépni a vállalkozás akkor természetesen át fogjuk gondolni a szerepünket. De ez egyelőre nem fenyeget, nagy feladatokat akarunk még megoldani a cég élén, sok tenni valónk van, hogy egy jobb, egészségesebb vállalkozói kultúrát neveljünk.
Még te is csatlakozhatsz a már közel 100 befektetőhöz a Brancs befektetési kampányában!
Fotó: Stiller Ákos
(x)
