A most záruló ötéves program keretében a Debreceni Egyetem népegészségügyi szakemberei kiemelten foglalkoztak a roma lakosság helyzetével. Ádány Róza, a DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet professzora, a projekt szakmai koordinátora kifejtette: a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen halálozási mutatóinak hátterében a daganatos betegségek mellett a szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségeknek van meghatározó szerepük. Mivel ezen betegségek kockázati tényezőinél jelentős az átfedés, a hat munkacsoport keretében végzett kutatások a genetikai és környezeti tényezők feltárására és súlyuk jellemzésére irányultak.
Az orvosprofesszor elmondta, hogy a korai halálozást tekintve a daganatos, valamint a szív és érrendszeri betegségeknél Északkelet-Magyarországon, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban a legrosszabb a helyzet. A térségben vizsgált roma és fiatal nem roma populációnál is aggasztó az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke. A V4 országok közül Magyarországon a legrosszabb a helyzet a korai (20-64 éves korcsoportban bekövetkező) halálozások tekintetében, melyekért a legtöbb esetben a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek a felelősek.
— Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy ezeknél a megbetegedéseknél az életmódtényezők felülmúlják még a jelentős kockázatnövelő szereppel bíró genetikai tényezők súlyát is, így a lakosság egészségműveltségének, az egészséggel és betegséggel kapcsolatos tájékoztató anyagok megértésére való képességének javítása kitüntetett jelentőséggel bír – jelentette ki a professzor.
A projekt keretében 128 közlemény jelent meg nemzetközi, további 54 magyar nyelvű szakfolyóiratban – a publikációk összesített impakt faktora 399,6 volt, és az elmúlt 5 év alatt 32 PhD-hallgató szerzett tudományos fokozatot.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a 2016-2021 közötti időtartamban 1,464 milliárd forint összeggel támogatott, „A magyar gazdaság versenyképességének növelése a lakosság egészségi állapotát javító népegészségügyi intervenciók célcsoportjainak és tartalmának azonosítása révén” című projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00005) a Széchenyi 2020 keretében a Debreceni Egyetem három karának (általános orvostudományi, népegészségügyi és gazdaságtudományi) együttműködésében valósult meg.
(x)
