Azt gondolom, hogy két dolog jellemzi igazán az Agárdit: a minőség és az innováció. Ezt tükrözik a nemzetközi italok is, itt mutatjuk meg, hogy egy magyar termelő, gyártó hogyan tud világszínvonalú terméket csinálni - és itt is a minőség, a szakmai odafigyelés és az innováció a meghatározó. Az egyik újdonság a rum, a másik a gin, a harmadik - ami már piacon volt, de most egy új tétellel jöttünk ki - a whisky.
Ezek az italok jellemzően külföldi alapanyagot igényelnek. Honnan érkezett a rumhoz a cukornád, és van-e benne valamilyen magyar sajátosság?
A rum alapanyaga a cukornád melasz, ami Paraguayból érkezett, és itt, Agárdon dolgoztuk fel. Van egy speciális élesztő, ami szintén a cukornád hazájából érkezett, amivel a cukor erjedését beindítottuk, ez egy válogatott fajélesztő. Utána pedig adtunk neki egy szép magyar vonalat: tokaji tölgyfahordóban érleltük négy éven keresztül, olyan hordóban, amiben korábban ötputtonyos aszú volt az Oremus pincészettől. A rum négy éven keresztül fejlődött, érlelődött azzá, ami most a palackban van.
A kísérletezésre nem nagyon volt időnk, ezért külföldi szakemberek véleményére, tapasztalatára hagyatkozva választottuk ki ezt az alapanyagot, és szintén elismert külföldi szakemberek adtak támpontot, hogy az erjesztés hogyan és mivel történjen. Onnantól kezdve viszont a mi kezünkben volt a dolog, hogy az erjesztés, lepárlás, és az érlelés során mi az, amit ki tudunk alakítani belőle.
A rumnak több formája van, az érleletlen fehér és az érlelt, ráadásul minden országnak, gyártónak más az elképzelése, a filozófiája. Mi úgy gondoltuk, hogy attól lesz igazán egyedi, hogy egy ismert magyar terméket valahogy belecsempészünk. Ha már itt van egy gyönyörű szép bortermő vidékünk egy olyan specialitással, ami nem sok helyen van a világon, miért ne használnánk ki ezt a lehetőséget?Nem nehéz kitalálni, hogy az Agárdi ginjénél is van hasonló csavar: ennél az italnál nem jöhetett szóba a tokaji hordó. De mit találtak ki hozzá?
A gin nem egyszerű műfaj, kétéves fejlesztés volt, mire eljutottunk ahhoz a keverékhez, ami most a palackba került. Könnyű azt mondani, hogy alkohol és boróka kell hozzá, de ezen kívül nagyon sok olyan fűszernövény szóba jöhet, ami meghatározza a gin karakterét, típusát. Az én fejemben megszületett az a vonal, amire szerettem volna eljutni. Számomra a gin kell, hogy a boróka jellegét hordozza magán, ugyanakkor szeretem a fiatalos és lendületes jelleget, a citrusos, friss, üde, gyümölcsös jegyeket is belecsempészni.
17 gyógynövény keverékével dolgozunk, ezen kívül teszünk hozzá a főzés során aszalt gyümölcsöt is. A gyógynövények kiválasztásánál próbáltunk arra hagyatkozni, hogy mi az, ami Magyarországon is fellelhető, ami jellegzetes. Az egyik ilyen a levendula: Pannonhalma, Tihany lankáinak levendulája országszerte híres. Természetesen vannak benne olyan fűszerek is, amelyek itthon nem fordulnak elő, hiszen a citrusos jelleget olyan növények kölcsönzik, amelyek nem minden esetben találhatók meg Magyarországon.
A whisky már korábban is tokaji hordókban érlelődött: de milyen karaktereket hordoz az, ami most kerül a boltokba?
Négy maláta keverékét használjuk, egyharmada bükkfán füstölt, kétharmada füstöletlen, de az is különböző karakterű maláták keveréke. Itt is segítségül hívtam azokat a szakembereket, akik számomra meghatározók, kértem a tanácsukat, hogy mely maláták közül válogassak, melyik milyen íz- és illatvilágot kölcsönöz a terméknek.
Ugyanúgy az Oremus pincészet fahordóiban érlelődik, ott várja a beteljesülését. Szerintem inkább a japán stílusú whiskykre hasonlít, nem annyira füstös, nem annyira jódos jellegű. Inkább a gyümölcsösség, a fiatalosság, a lendület az, ami meghatározza.
Mennyire nehéz Magyarországon készíteni ezeket a termékeket? Az alapanyag csak részben elérhető, de mi a helyzet a technológiával? Az Agárdinál rendelkezésre állnak a gin vagy a whisky készítéséhez szükséges eszközök?
A gin, illetve a rum készítéséhez a technológiánk megvan. A whisky készítésénél egyetlen lépcső nincs még meg, de ha az igény úgy alakítja, és bízunk benne, hogy mindhárom termék sikertörténet lesz, akkor ezt is be fogjuk építeni. Ez a lépcső az, amikor a malátát elcukrosítjuk, mint a sörfőzdében, hogy az alkoholos erjedés megtörténhessen
És a gyakorlatban is ez történik: a malátát elvisszük egy sörfőzdébe. A malátában ugyanis az energia keményítőben van jelen, ezt kell elcukrosítani, ami hő- és enzimkezelés során történik meg. De onnantól kezdve a folyamat nálunk zajlik le, hiszen az erjesztéstechnológia, illetve a lepárlástechnológia is megvan nálunk.
Kinek szánják az új párlatokat? Az a fontos, hogy a bárokban legyenek jelen, vagy azon van a hangsúly, hogy a nappalik bárszekrényeibe kerüljenek inkább?
Mindhárom termék mindkét célcsoportot meg kívánja hódítani. Akik ínyencek, keresik a különlegességet, a szépséget, azokat próbáljuk meg magunkhoz csalogatni, hogy nézzék meg, hogy az Agárdi a pálinkán kívül milyen nemzetközi italokat és milyen minőségben tud készíteni. Ezek a bárok és a magánemberek is.
Ha az országhatáron kívülre kacsingatunk, a ginkultúra például hatalmasat nőtt tőlünk nyugatra, nagy a választék, kisebb főzdék is készítenek gint, egy nagyon izgalmas világ ez. A termelő a gyógynövények kiválasztásával tudja a saját elképzelésére formálni ezeket a termékeket. De ugyanez van a rumnál is. Reneszánszát éli, és remélem, hogy ez előbb-utóbb hozzánk is begyűrűzik, és egyre több rumtípus lesz kapható.
Mi ezen felbuzdulva készítettük el ezeket a termékeket. Az átlagember kicsit talán műveltebb a whisky világában, mint a rum vagy a gin világában - és mivel Magyarországon még ez is eléggé gyerekcipőben jár, szerettünk volna itt is az elsők között lenni. Tudomásom szerint az országban két főzde van, ahol szintén whiskyvel próbálkoznak.Az persze nem kérdés, hogy továbbra is a pálinka lesz a meghatározó termék. Milyen az idei termés, hol tartanak a pálinkakészítési folyamatok október közepén?
A pálinka természetesen a szívügyünk, és az is marad. Ez inkább egy kis kiruccanás a világ italai közé, és itt is szeretnénk az Agárditól megszokott színvonalat megütni, csakúgy, mint a pálinkákban.
Pálinka-portfóliónk egyelőre nem bővül, azaz megmaradnak azok, amiket eddig készítettünk - de az biztos, hogy 2019-ben sem lesz hiány Agárdi pálinkából. A termés összességében nagyon jó volt idén, bár sajnos kajsziból nagyon kevés volt az országban, ezért a felvásárlási árak magasak voltak. Jelenleg a szilva főzése zajlik, és még két gyümölcs érkezik be hozzánk: az alma és a birsalma. Jelenleg a főzdében szilva desztillálása zajlik
Ez a folyamat a pálinkakészítés legérdekesebb része, és szívesen meg is mutatjuk az érdeklődőknek. Agárdon lehetőség van a főzde megtekintésére, a termékek kóstolására, illetve van egy éttermünk, ahol a legizgalmasabb étel és pálinka-párosításokkal várjuk vendégeinket.
(x)