Még nem vált valósággá, de amióta június végén a britek úgy döntöttek, hogy kilépnek az Európai Unióból (EU), egyre gyülekeznek a baljós gazdasági jelek. Úgy tűnik, hogy ezeket a Bank of England is érzékeli, hiszen nemrégiben csökkentették az alapkamatot és komoly intézkedéscsomagot jelentettek be. Az új brit pénzügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia támogatni fogja a gazdaságát a jelenlegi helyzetben.
Egy biztos: Nagy-Britanniában a bizonytalanság uralkodik, az pedig minden gazdaságot meg tud mérgezni.
Jelenleg még egyelőre nem tisztázott, hogy az Egyesült Királyság része lesz-e majd az EU belső piacának. Ez pedig kihatással van a fogyasztási kedvre és a gazdaságra is, illetve látszólagosan arra is, hogy hány új munkaerőt van kedve alkalmazni a brit vállalatoknak.Lassan eloszlanak az első ködfelhők is, melyek a Brexit következményeit eltakarják és amelyek az elmúlt hetek során a pénzügyi piacokon olyan komoly ingadozásokat eredményeztek.
És ugyan még messze nem lehet tudni, hogy végül miben fog megállapodni az EU és Nagy-Britannia, illetve a Brexit körülményei sem nem láthatóak még; a Brexitről való döntést követően nyilvánosságra hozott első mutatószámok mégis érdekes referenciapontként szolgálhatnak: a félelmeknek megfelelően esett a fogyasztói bizalom, a vállalatok pesszimistán tekintenek a jövőbe és ez ennek megfelelően gyengébb időket jelez előre a brit gazdaság számára. Ennek megfelelően a Bank of England a kezdeti tétovázások után választ adott a Brexitre, méghozzá az értékpapír vásárlásai kiterjesztésével, illetve az irányadó kamatláb 0,25 %-os csökkentésével, mely így új rekordmélységre süllyedt (0,25 %-ra).A feldolgozóipari szektor beszerzési menedzseri indexének meredek növekedése sok piaci szereplőt meglepett. Németországban a munkanélküliek száma a kedvező konjunktúrahelyzet miatt 25-éves mélypontra süllyedt. A kiskereskedelmi mutatók is meredekebben emelkedtek, mint a közgazdászok várták. Amerikából szintén pozitív adatok érkeztek. Ennek megfelelően egyértelműen helyreállt a fogyasztói bizalom és a Conference Board kutatóintézet által közzétett hangulatindex 2015. október óta mért legmagasabb értékén áll. A fogyasztói kiadások mértéke is egymást követően a második alkalommal nőtt.
Ennek megfelelően véleményünk szerint a Brexitnek Amerikára és a világgazdaságra gyakorolt reálgazdasági hatásai áttekinthetőek maradnak majd.
Térjünk most rá a magyar piacra. Néhány hónappal ezelőtt a magyar tanácsadói piacot egy kezdeti konszolidáció után lassan magához térőnek ítélte meg. Változott a megítélése az aktuális piaci fejlemények nyomán?
A piaci helyzetet alapvetően változatlannak látjuk, sőt a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest még talán pozitívabbnak is. Az a jóslatunk, mely szerint hasonlóan, mint 2003-ban Németországban egy kezdeti konszolidációs időszak után a tanácsadók képzettségével kapcsolatos magasabb elvárások révén idővel a tanácsadók számának emelkedése következik majd be, beigazolódni látszik.
Ebből végeredményében a befektetők fognak majd profitálni, mert tovább emelkedik a tanácsadás minősége.
Hogyan látja a további fejlődési irányt Magyarországon a termék-diverzifikáció tekintetében?Az elmúlt 70 év során mindig azt láthattuk, hogy a befektetési kultúra és a termék-diverzifikáció folyamatosan javult; ez a folyamat az USA-ból kiindulva, Nagy-Britannián, Németországon keresztül később a többi EU-államig jutott el. Vegyük csak például a részvénykultúra fejlődését és ezzel együtt a részvényesek számának növekedését az egyes országokban. Míg az Egyesült Államokban a részvénypiac az 1950-es évektől kezdve folyamatosan fejlődött, addig az Nagy-Britanniában nagyobb mértékben a British Telecom Margaret Thatcher általi 1984-es privatizációját követően fejlődött. Ugyanígy mérföldkőnek bizonyult a részvénykultúra németországi fejlődése tekintetében a Deutsche Telekom 1996-os privatizációja.
Ez az időbeli eltolódás gyakran tetten érhető egyéb befektetési formák esetében is. Így változott például a német biztosítók szövetsége (Gesamtverband der Versicherungswirtschaft - GDV) által közzétett adatok alapján a tőkebiztosítások részaránya az 1990-es 83,7 %-ról 2015-re folyamatosan csökkenve 38,1 %-ra. Hasonló fejlődési irány látható az alapokhoz kötött biztosítások (unit-linked) száma vonatkozásában is Németországban, melyek a 2009-es 4,881 millió szerződésről 20,38 %-os csökkenéssel 2015-re 3,886 millióra estek vissza.
Ehhez képest például a részvényalapokban a befektetések volumene a 2011-es 205,4 milliárd euróról 2015-re több, mint 57 %-kal, 322,8 milliárdra nőtt. Ugyanez a vegyes alapok esetében egyenesen 83 %-kal nőtt 134,6 milliárdról 246,8 milliárd euróra a Német Befektetési Alapok és Alapkezelők Szövetsége (BVI) adatai alapján.
Ahogy telik az idő, úgy látható, hogy a pénzügyi termékek fejlődése egyre inkább eltolódik a pénzügyi piacokhoz közelebbi befektetési formák irányába. Ez a fejlődési trend nem csupán Németországban, hanem például Magyarországon és egyéb országokban is tetten érhető.
Hogyan reagál a magyar tanácsadói piac Önök szerint erre a fejlődési trendre?Ezt a trendet természetesen nem minden piaci szereplő üdvözli majd, de a fejlődés az egyes piaci szereplőktől függetlenül végbe fog menni. Véleményünk szerint egyre több tanácsadó ismeri majd fel ezt és pozícionálja magát ennek megfelelően. Ahogy ez például a német piacon is látható, elsőként azok a tanácsadók profitálhattak ebből a fejlődési irányból és az ügyfelek igényeiből, akik időben megfelelően pozícionálták magukat.
Ez a fejlődés valószínűleg a magyar tanácsadói piac magára találása révén tovább erősödik majd.
(x)