Portfolio: Honnan indult el a Kürt Zrt., honnan jött az alapítás ötlete? Kürti Sándor: A rendszerváltás idején, '89. január elején alapítottuk meg a Kürt Kft.-t., de már ez előtt is vállalkozásszerűen dolgoztunk. A magyar egy furcsa piac volt, be volt zárva a világba, egy nagyon erős szabályozás nem engedte a fejlett nyugati országok technológiáját a szocialista országokba. Ugyanakkor Magyarországra - különféle állami kapcsolatai révén - rengeteg nagy teljesítményű számítógép érkezett. Hatalmas magyar vállalatoknál, például a győri Rábában, vagy éppen a százhalombattai finomítóba a világ akkori legkorszerűbb IBM gépeit alkalmazták. Alkatrészeket viszont már nem lehetett beszerezni ezekhez, azokra nem adtak ki külön engedélyt, és a szabadalmunk éppen arról szólt, hogy hogyan lehet javítani a meghibásodott adattárolókat. Máshol ezeket nem javították, nyugaton kidobták, és vettek egy újat, itt keleten viszont nem lehetett újat kapni. Már az alapításkor ismertük a piacot, sőt, az első 10 eszközünket, ami egy mágneslemez- mosógép volt, a szovjet Vörös Hadsereg vásárolta meg, és óriási profitot termeltünk vele. Úgy, hogy közben az eszközben eladtuk nekik a saját Lada ablaktörlőmotorjaikat, a Hajdú mosógép motorját, és az automatikát a mi embereink szerelték köré. Így indult a Kürt.
Ha jól gondolom, nem ebben az impozáns épületben dolgoztak a kezdetekben? Először a XI. kerületben, egy 10 emeletes ház pincéjében dolgoztunk, mert csak 5000 forint volt a bérleti díj, majd privatizálták a Patyolat vállalatot, és mi is jelentkeztünk, hogy patyolatozunk, a Fehérvári úton kaptunk egy patyolat-helyiséget. Az egyik ajtón a koszos ruhát hozták be, a másikon a winchestereket, de bent ugyanaz a hölgy fogadta őket, mert nem volt annyi erősforrásunk, hogy külön alkalmazottat foglalkoztassunk. Kiírtuk a homlokzatra, hogy winchesterjavítás, de a magyar valóság az volt, hogy betértek hozzánk különféle puskákkal, mert azt hitték, hogy azt javítjuk, illetve sörétet akartak vásárolni.
Aztán előbb-utóbb mindenki megismerte a céget. Sokat köszönhetünk Kanadának, mert 1989-90-ben az új magyar demokrácia segítésére ingyen tanácsadókat küldött, és mi is kaptunk egyet. Ő megkérdezte, hogy hányan vagyunk, és mivel foglalkozunk. Elmondtuk, hogy 15-en vagyunk és 15 féle kompetenciával rendelkezünk. Azt mondta, az nem lehet, egyet mondjunk. Ekkor mondtam egyet: adatmentés. De amikor visszautazott Kanadába, újra visszaírtuk az összes kompetenciánkat. Egy év múlva újra eljött hozzánk a tanácsadó, és azzal, hogy kötötte az ebet a karóhoz, milliárdokat tett a zsebünkbe. Ugyanis ebben a kezdeti robbanó időszakban csak Budapesten 2000 informatikai vállalkozás indult, és mindenki kiírta, hogy rendszert integrál, számítógépet szerel, stb. ahogyan mi is. Mindenki mindenhez értett. Valójában azzal, hogy megmondta, csak az adatmentéssel foglalkozzunk, jószerével azt mondta meg, hogyan kell brandet építeni, és ma is szinte erről szól a történet mindenki számára, legfeljebb sokan nem értik meg.
Most hol tartanak létszámban, bevételben? Ez Magyarország legnagyobb nem állami információbiztonsági cége, kb. 100-an vagyunk. Kizárólag szellemi termékünk van, tehát a Kürt nem ad el semmilyen produktumot, árut. Amit ebből mi állítunk elő, és nem máshonnan veszünk, az évente 2-2,5 milliárd forintos bevételt tesz ki, mindezt ez a 100 ember állítja elő. Egy emberre kb. 25 millió forint jut, ennyit állít elő a saját munkaerejével, ami az iparági átlagnak az ötszöröse. Honnan tudták finanszírozni ezt a dinamikus növekedést? Mindig azt mondtuk, hogy inkább a függetlenségünket tartjuk meg, és saját magunk növekszünk. Ugyanakkor nagyon nagy segítségünkre volt és van a jelenlegi banki partnerünk, a CIB, akivel hosszú távon tervezhetünk, és akivel igen jó bizalmi kapcsolatot építettünk fel. Mit gondol, minek köszönhető, hogy mára a Kürt Magyarország legnagyobb privát IT-biztonsági vállalata? Egy olyan vállalatirányítási rendszerrel dolgozunk 25 éve, amellyel a Fortune 500-ból a cégek 80 százaléka próbál megbirkózni. Ez olyan, mint egy házasság, se veled, se nélküled, próbáljuk megérteni. Balanced Scorecardnak hívják, magyarul kiegyensúlyozott mérőszámok rendszereként emlegetik. A Kaplan-Norton szerzőpáros alkotta meg, ha életükben le tudtak volna írni egy tőmondatot, már mind a ketten Nobel-díjasok lennének. Mivel egy mondatuk fél oldal, ezért a Nobel-díj bizottság még nem tudta elolvasni a munkásságukat. Ennek ellenére maga a rendszer lenyűgöző, és küzdünk vele, mert nem amerikaiak vagyunk, nem amerikai kultúrából merítünk.
Ami még nagyon fontos, hogy csapatot kell tudni építeni. Mi azért vagyunk ma 100-an, mert nem tudunk nagyobb csapatot építeni. Nem tudunk 100 embernél többet átitatni azzal, hogy felelősségteljesen kellene gondolkozni mindenkinek, mert senki mögött nem áll egy rendőrszázad, aki majd megmondja, hogy mikor mit kell csinálni. Ebből adódóan a csapatépítés a legnehezebb feladatunk. Néhány évvel ezelőtt 3 emberre lett volna szükségünk, a fejvadászoknak megmondtuk a paramétereket, és ideküldtek 180-at. Ebből kettőt tudtunk felvenni. Ahogy a CIB példája kapcsán is említettem, fontos, hogy úgy válaszd ki a partnereidet, hogy ezek hosszú távú kapcsolatok legyenek, és intellektuális élményt jelentsen, hogy te ebben a kapcsolati rendszerben létezel. Magyarországon ez sokszor nem így történik, hanem egy cash and carry folyamatként: én adom az árut, te add ide a pénzt, aztán tűnj el. Másrészt ebben az üzletben semmire nem lehetett volna menni egy jó ötlettel, ha nem építünk fel köré egy céget. Van-e most olyan ötletük, aminek a megvalósításába belevágtak? Hogyne, jelenleg az ún. Big Data problémákkal foglalkozunk, például bankoknál, és olyan intézményeknél, ahol hiteleznek. Van egy olyan szoftvereszközünk, aminek az a neve, hogy EWS (Early Warning System), egy korai jelzőrendszer, amelyik azt nézi, hogy akiknek kölcsönt adtunk, hogyan viselkednek pénzügyi szempontból. Milyen a pénzforgalmuk, fegyelmezetten fizetnek-e, mert ebből a viselkedésből tökéletesen meg lehet állapítani az ő jövőjüket, vagyis hogy mikor kezdenek el nem fizetni, kicsit csintalankodni. Az ötletekkel azonban rengeteget kell dolgozni. Nagyon sok embernek van jó hangja, mégsem lesz világsztár énekes. Pedig milyen sokan jobban néznek ki, jobb a hangjuk, mint Madonnának. Igen, csak egy probléma van: Madonna csapatában vannak vagy ezren, akik a marketingjét, a PR-t, a táncot stb. megtervezik, és létre tudják hozni ezt a csodálatos dizájnt. Lehet, hogy neked jobb a hangod, csak az az ezer ember hiányzik mögüled. A megjelenés szakmai partnere a hazai vállalatok szakértője a CIB Bank. (x)
